A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának legfőbb oka, hogy egyre kevesebb aktívkorú tart el egyre több nyugdíjast Magyarországon.

A statisztikai hivatal közzétette a 2011-es népszámlálás eredményeit, amelynek adatai sajnos alátámasztják a közeledő demográfiai problémát. 1980-hoz képest 100 aktívkorúra 28 helyett már 37,8 időskorú jut, míg 35,8 gyerekkorú helyett már csak 23,5. Tehát 100 aktívkorúra (nem feltétlen munkával rendelkezőre!) 61,5 eltartott jut, de az arányok felcserélődtek a gyerekek és az idősek között.

2001-hez képest 250 ezerrel kevesebb gyerek, 171 ezerrel kevesebb 15-39 éves és 92 ezerrel kevesebb 40-59 éves van, ezzel szemben a 60 éven felüliek 250 ezerrel többen vannak 2011-ben. Az ország minden tizedik lakosa már hetvenéves is elmúlt. Budapesten mindössze 113 gyerek jutott 100, 15 évnél idősebb nőre. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából az ideális a 220 gyerek/100 no lenne.

Csak az emberek 44,4 százaléka él házasságban, 32,6 százaléka egyedülálló és nőtt az elváltak aránya is. 2001-ben 100 háztartás még 257 személyből állt, most már csak 236-ból. Már minden harmadik háztartás egyemberes, az egyedülállók aránya 10 év alatt 32 százalékkal 1 millió 317 ezer főre nőtt, megelőzve ezzel a kétszemélyes háztartásokat is, amelyből 1,2 millió van. A házasság azért fontos, mert a statisztikák kimutatják, hogy sokkal nagyobb a gyerekvállalási kedv a családokban, mint az élettársaknál. Azonban még ez is túl alacsony, ahogy a következő adat is ezt mutatja.

A családként élő háztartások 53 százalékában nincs egy gyerek se, 25,1 százalékban pedig csak egy van. Három, vagy annál több gyerek csak a családok 7,2 százalékában van.

1990-ben a 29 éves személyek 69,9 százaléka volt házas, 2001-ben 44 százaléka, ezzel szemben 2011-ben már csak 19,8 százaléka. A házasságkötés időpontjának kitolódása a gyerekvállalás kitolódását is eredményezi, sokan egész egyszerűen már túl későn szeretnének gyereket vállalni, ezért ez meghiúsul, vagy a tervezett 2-3 gyerek helyett csak egy születik meg.

Mivel a lakosság rohamosan öregszik, a gyerekek meg ugyanilyen ütemben fogynak, a házasságban élők száma a töredékére esett vissza, nem sok jóval kecsegtet a jövő. Külön érdemes megfigyelni, hogy 10 év alatt is milyen radikális romlás következett be a mutatókban.

Az egészségügy fejlődésével a 65 éves korban várható hátralévő élettartam évente 0,1 évvel nő. Ez roppant örvendetes hír egyéni szinten, azonban azt is jelenti, hogy 30 év múlva a várható élettartam további 3 évvel lesz hosszabb, ez is a fenntarthatóságot kérdőjelezi meg.

Az adatok ismeretében érdemes mindenkinek átgondolnia, hogyan tud elégséges megtakarításra szert tenni a nyugdíjas éveire. Mert az állami nyugdíjra aligha számíthat majd.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!