Politikai erőszak, terrorizmus, erőforrás-nacionalizmus – 2013-ban ezek jelenthetik a legnagyobb veszélyt a Föld országaiban a világ nagy befektetői számára.
Az angliai Bathban működő Maplecroft nevű globális stratégiai elemző magáncég idén is elkészítette politikai kockázati atlaszát, melyben 197 országot ötven kockázati tényezőt figyelembe véve vizsgál meg. 75 fős elemző csapatának munkáját évek óta használják multinacionális vállalatok, pénzügyi szervezetek, kormányzatok.
A legfontosabb tényező a politikai erőszak kockázata, amely az országok 20 százalékában jelentősen megnőtt. Az egyik leginkább sújtott terület a konfliktusok tépte Szíria, amely a politikai erőszak indexen csak egy hajszálnyival marad le az első helyen álló Irak mögött. A terrorista cselekmények, és a civil biztonság alacsony szintje miatt Líbia a magas kockázatot jelentő országok listájáról az extrém kategóriába került át. Az elemzők szerint a líbiai és a szíriai erőszak és bizonytalanság tovább terjed, a Kadhafi-rezsim arzenáljából kikerülő fegyverek növelik a bizonytalanságot Malitól a Sínai-félszigetig, míg a szíriai erőszak fellángolása elmélyíti a libanoni vallási törésvonalakat és rontja Törökország biztonsági helyzetét is.
Az elemzők felfigyeltek arra is, hogy a legígéretesebb gazdasági növekedést mutató országok között is egyre nagyobb a terrorizmus veszélye. A tizennyolc extrém kockázatot jelentő ország közé sorolták Nigériát, a Fülöp--szigeteket, Kolumbiát, Thaiföldet, Indiát és Oroszországot. Ezek az országok a befektetők számára továbbra is nagy nyereségekkel kecsegtetnek, ám igencsak feltornázzák a költségeket a foglalkoztatottakra és a befektetésekre leselkedő veszélyek kivédése.
Az arab tavasz országaiban, Jemenben, Líbiában, Egyiptomban és Tunéziában továbbra is magas a társadalmilag kikényszerített rezsimváltás okozta kockázat. A figyelem ráterelődött az arab tavasz előtti állapotokat mutató országokra, ahol a társadalmi és politikai jogok továbbra is bizonytalanok, ennek tükrében az elemzők kiemelik Guinea Bissaut, Zimbabwét, Szíriát, Madagaszkárt, Nyugat-Szudánt, Pakisztánt, Jement, Malit, Bangladest, Kenyát és Türkmenisztánt.
A Maplecroft az erőforrás-nacionalizmus erősödésében látja 2013 legnagyobb kockázati tényezőjét. Az erőforrás-nacionalizmust a cég egyfajta politikai alkuként definiálja, amelynek célja a társadalmi aggodalmak időleges lecsillapítása. Ezt méri a kisajátítási index, amely a magáncégek nyílt államosításának, valamint a magán tulajdonok lefoglalásának mértékét határozza meg. E tekintetben huszonegy ország az extrém kockázati listán foglal helyet, beleértve az erőforrásokban gazdag Guineát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Türkmenisztánt, Venezuelát, Angolát, Tádzsikisztánt, Bolíviát és Kirgizisztánt is. A spanyol–argentin olajvállalat 2012-es argentin államosítása tipikus példája az erőforrás-nacionalizmusnak. Ám a Maplecroft szerint az igazi veszélyt a befektetők számára a jóval kifinomultabb állami intézkedések, mint például a jogdíjak kivetése és az adózás jelentik.
Magyarország a közepes politikai kockázatú országok között foglal helyet a Maplecroft 2013-as rizikótérképén: a 197 vizsgált ország között így a 137. helyet foglalja el. Minél kevésbé kockázatos egy ország, annál magasabb helyezési száma van. Szomszédaink közül Ausztria és Szlovénia, miként Lengyelország, Észtország és Litvánia az alacsony politikai kockázati tényezőjű országok közé tartozik, fogadhatja a befektetőket. Horvátország, Szerbia, Románia és Szlovákia Magyarországhoz hasonlóan a közepes kategóriában foglal helyet, miként Csehország is, amelynek pozíciója azonban messze a legjobb. A szomszédok közül egyedül Ukrajnát sorolja az elemzés a magas politikai kockázati tényezőjű államok közé, ugyanabba a kategóriába, ahová Orosz országot és a többi szovjet utódállamot. Magyarország esetében a dinamikus politikai kockázati index (a rövid időn belül gyorsan változó tényezőket vizsgálja), és a strukturális politikai kockázati index (a hosszú távú faktorokat vizsgálja) viszonylagos állandóságot mutat az elmúlt öt évben – tájékoztatta a Vasárnapi Híreket Charlotte Ingham, az elemző cég munkatársa. Magyarország a közepesen kockázatos országok közé tartozik, ám a dinamikus és a strukturális politikai kockázati index is az alacsony kockázatú országok értékeihez közeledik. A terrorizmus, a politikai erőszak veszélye alacsony a szakértők szerint, ám a befektetői szempontból jelentős súlyú korrupciónak magas a kockázata. A legkockázatosabb tényező az energiabiztonság, mely a nagymértékű energiaimportnak köszönhető.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!