Kik ma Magyarország leggazdagabb emberei? Honnan szerezték a vagyonukat, és mire költik?

Ha a legbiztonságosabb forrásra támaszkodunk, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatait kell megnéznünk. Ezekből viszont csak az derül ki, hol élnek az átlagnál jobban keresők: a fővárosban. Budapest lakosainak átlagos jövedelme a tavalyi szja-bevallások alapján évi 2 millió 578 ezer forint volt. A kerületek között is erős a szórás: míg a XII. kerületben 3 millió 733 ezer forint volt az összevont jövedelem (ez havi 311 ezer forint), addig Csepelen mindössze 2 millió 52 ezer forint jutott egy főre. A lista végén lévő Szabolcs-Szatmár- Bereg megyeiek havonta átlagosan 118 ezer forintot vihettek haza. A nyugati régiók jobban állnak, mint a keleti megyék, de a jövedelmek között azért nincs olyan kirívóan nagy különbség, mint a fővárossal összevetve. És hogy mivel foglalkoznak a legtöbb adót fizetők? A 100 millió feletti éves bérjövedelemmel rendelkezők többnyire gazdasági társaságok vezetői, de a pénzügy, a feldolgozóipar, a távközlés, a biztosítás és a gyógyszergyártás is jól fizet – legalábbis egyeseknek.

Minden évben több lista is készül, ami a leggazdagabb magyarokat próbálja összesíteni. Itt már találkozunk ismert nevekkel, viszont azt még a szakértők is elismerik, hogy ezek a listák nem fedik tökéletesen a valóságot, mert csak nyilvános adatokból tudnak dolgozni. A cégjegyzék alapján csupán a céges vagyont lehet megbecsülni, ha viszont valakinek a padlásán még van három Rembrandtés négy Picasso-festmény, az már nem számít bele az végösszegbe. A látható vagyon olyan adatok alapján mérhető fel, mint a cégek pénzügyi beszámolói, éves jelentések, tájékoztatók. Emellett a hivatalos listák alapvetően csak a Magyarországon bejegyzett vállalkozásokkal foglalkoznak, így sokan kiesnek a látókörükből. Ami az egyik idei összesítésből kiderült: hivatalosan még mindig az OTP vezére, Csányi Sándor a leggazdagabb 135 milliárdos vagyonával, viszont még ő is vesztett tavaly óta 20 milliárdot. Többnyire ingatlanfejlesztéssel, számítástechnikával lehet nagyot szakítani, de 2011 óta a legnagyobb gyarapodást (65 milliárd forint) Gattyán György érte el, aki informatikai fejlesztések és videojátékok mellett honlapok üzemeltetésével is foglalkozik – melyek közt egy kifejezetten felnőtteknek szóló is a tulajdonában van.

A Wealth-X kutatóintézet (a szupergazdagok „szakértője”, amelynek Szingapur, Hong Kong, London, Lugano, Madrid, New York és Sydney mellett már Budapesten is van irodája) nem csak a céges adatokat rögzíti, hanem a készpénzben, ingatlanban, értékpapírban, befektetésekben, vagy esetleg műtárgyakban értendő személyes vagyonát próbálja megbecsülni. Felmérései szerint tavalyhoz képest csökkent milliárdosaink száma. Nem sokkal: 2011-ben 390 olyan magyar volt, akinek 30 millió dollárnál (kb. 6,6 milliárd forint) nagyobb vagyonnal rendelkezett, idén már „csak” 365. A lista egyébként világszerte 190 ezer olyan embert jegyez, akinek minimum ennyi pénze van, ők összesen 25,8 billió dollár felett rendelkeznek. Ez több mint az USA és Kína éves gazdasági teljesítménye. Nagyságrendileg Magyarországon is hasonló a helyzet: a 365 leggazdagabb a Wealth-X szerint átlagosan 24 milliárd forinttal rendelkezik, azaz ha mindanynyian 2 milliárdot beadnának a közösbe, nem lenne költségvetési hiány.

Ha a nagyon gazdagok szokásaira, életmódjára, mindennapjaira vagyunk kíváncsiak, falakba ütközünk. Külföldön büszkén vállalják a lottóötöst a nyertesek, nálunk titkolják kilétüket, arra hivatkozva, hogy az ekkora vagyon sok rosszakarót és nyerészkedni vágyót vonz. Az azonban még minket is meglepett, mennyire bizalmi állás egy házvezetőnő, egy sofőr, vagy egy kertész pozíciója. Amikor arra voltunk kíváncsiak, mennyit kereshet egy házvezetőnő, és milyen típusú munkát kell végeznie, nem kaptunk választ. Ennek egyszerű az oka: a felhívott asszonyok mind arra hivatkoztak, hogy munkájuk egyik legfontosabb szabálya az, semmit sem árulhatnak el arról, akinél dolgoznak. Persze ez nem csak a gazdagokra vonatkozik, ez bizalmi kérdés – mondta egyikük. Hasonló okokból nem tudtunk meg semmit akkor sem, amikor a főváros néhány kirívóan elegáns boltjában próbálkoztunk az eladókkal. Arról jó néhány kedves történetet hallottunk, hogy spórolt valaki évekig, hogy megvegyen magának egy táskát, vagy egy ékszert, azokról viszont, akik egy kocsi árát hagyják ott egy-egy szezonban, nem tudtunk meg szinte semmit. „Ezt nagyon bizalmasan kezeljük. Épp azért, hogy máskor is minket válasszanak” – hallottuk szinte mindenhol. De jól megfigyelhető ez az aukciókon is: a milliárdosok szívesen fektetik pénzüket műtárgyakba, vagy más egyéb értéktárgyba, az azonban rendkívül ritka (tényleg csak néhány emberről mondható el), hogy fel is vállalja: milliókat költ festményekre, bélyegekre vagy éppen könyvekre. Az árveréseken csak megbízottakkal találkozunk, akik a majdani tulajdonos helyett licitálnak. Persze ez egy bennfentes kör, ahol mindenki ismer mindenkit, de itt is fő a diszkréció: bár gyakran tudják, egy-egy megbízott kinek a nevében emeli a tétet, semmi pénzért el nem árulnák.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!