Aki azt hiszi, hogy a kormányoldal már mindent megtett az ellenzék választási eredményének törvényi minimalizálásáért, az téved: a kampányra, kampányfinanszírozásra vonatkozó elképzelésekről még mindig nem tudunk semmit. Ha abból indulunk ki, hogy a héten benyújtott választási eljárási törvényjavaslat – az előkészítet lenségéből adódó ellentmondásokkal együtt is – milyen koherensen egészíti ki a már elfogadott választójogi törvényt, akkor az ellenzék jobb, ha felkészül: a Fidesznek lejtő pálya lassan sima úttá válik a győzelemhez.
Új választási rendszer már van, átalakított kampányfinanszírozási törvény még nincs. Amit eddig tudni lehet: a Fidesz rövid és „olcsó” kampányt akar; kérdés, hogy a választási feliratkozás miatti dupla kampány mitől olcsóbb. Az eddigiekből kiderült, hogy a szabályok a széles aktivistabázissal rendelkező, ezért feltehetően nagy pártoknak kedveznek, és a pártok számára eladott, választói névjegyzék értékesítésének olcsóbbá tételéről sem volt szó – ez utóbbi 20-30 millió forint, de ki tudja, mennyi lesz 2014-re. A harmadik fél (üzleti, civil) általi politikai üzenetközvetítést ma sem tiltja semmi. Emlékezetes: a Fideszhez nagyon is közel álló CBA két éve óriásplakátokon hirdetett „ítéletidőt” április 11-re. A kormánypártok korábbi álláspontjuk szerint drágállták a televíziós hirdetéseket, és a köztéri kampányra helyezték volna a hangsúlyt. Hogy, hogy nem, ezen hirdetési felületek elsöprő többsége egy bizonyos Simicska Lajos tulajdonában álló, Mahir nevű cég tulajdonában vannak – ez nyilvánvaló garancia az egyenlő esélyekre. A Haza és Haladás Alapítvány korábbi elemzése szerint az internetes politikai hirdetések piacának korlátozásában érdekelt a kormányzó erő, ezért az ilyen szolgáltatások területén minimum a kampány időbeliségének érdemi korlátozására lehet számítani. A nyomtatott sajtóhirdetések politikai kampányokban játszott szerepe folyamatosan csökken, a konzekvens szabályozás a kormányoldal érdekei szerint ezeket is tilalmazná, de legalábbis korlátozná. A kormányzati reklámok használatának kampányidőn kívül valószínűleg tág teret enged majd az új jogszabály, kampányidőn belül pedig tiltani fogja őket.
Azonban valószínűsíthető, hogy az új szabályozás semmit nem fog mondani az állami vállatok szolgáltatásainak, termékeinek (hitelprogramok, pályázati rendszerek stb.) reklámozásáról, így bár a központi kormányzati szervek által megrendelt hirdetések el fognak tűnni kampányidőben, de az állami vállalatiak nem. Ilyen eszközök mellett a leváltás feltételeinek kommunikációs megteremtése erősen korlátozott lesz. Ez az (ellenzéki) politikai szereplőket arra fogja kényszeríteni, hogy az aktív kampányidőszak előtt tegyenek meg mindent a politikai hangulat megváltoztatása érdekében. A propagandagépezet része lehet a köztájékoztatási célúnak nevezett miniszterelnöki kommunikáció (DM-levelek, konzultációs kérdőívek stb.) – ez is lehetőséget teremt a kormányzó erők üzeneteinek eljuttatására, nem beszélve a „közszolgálati” média híradásairól.
Az is kérdés, hogy a drága, felesleges, bonyolult, és feltehetőleg alkotmányellenes választási regisztrációra vonatkozó kampány vajon kampánynak számít-e: a héten benyújtott törvényjavaslattal hivatalossá tett elképzelés a Fidesznek kedvez, hiszen ezé a párté a legfegyelmezettebb szavazóbázis (még akkor is, ha az Ipsos felmérése szerint valamennyi párt veszítene voksokat emiatt), ráadásul a választásokat nemegyszer megfordító bizonytalanok garantáltan nem köpnének bele a kormánypártok levesébe. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan hogyan zajlana a feliratkozás, mert a részletekről egymásnak is ellentmondva nyilatkoznak a Fidesz vezetői. Az sem világos, hogy ha már aláírásgyűjtésre cserélik a kopogtatócédulázást, akkor miért kell egy központi nyilvántartásba bejelenteni az abban résztvevő aktivistákat?
Ráadásul a vitás kérdésekről az a Nemzetivé átkeresztelt Országos Választási Bizottság dönt, amelynek a tagjait minimum kilenc évre betonozná be a kormánytöbbség (amíg a Fidesznek egyharmadnyi képviselője lesz az Országgyűlésben, meg tudja akadályozni az új tagok megválasztását), miközben két éve még hat hónapra csökkentették a tagok mandátumát – igaz, akkor meg az volt a cél, hogy a régi tagokat kisöpörjék.
Nemzetközi jogvédő fórumokhoz fordul a Demokratikus Koalíció (DK) az előzetes választási regisztráció miatt. Az Európai Unió Bizottságának alapjogi biztosát, az Emberi Jogok Európai Bíróságát és az Európa Tanács Velencei Bizottságát kérik föl véleménynyilvánításra, illetve a „jogfosztás megakadályozására”. A DK álláspontja szerint az előzetes feliratkozás rendszere „kizárólag az Orbán-kormány választói akarattal szemben történő hatalmon megtartásának álságos és aljas eszköze”. (MTI)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!