„Ez egy kis forradalom, ami azt jelenti, hogy egész Európában csak egy pénzügyi felügyeletünk lesz, ami – bizonyos korlátok között – az összes nemzeti hatóság szerepét átveszi” – jelentette be péntek hajnalban arcán angyali mosollyal a megállapodást a bankunióról Herman von Rumpuy, az Európai Tanács elnöke.
Hogy miért van erre szükség, arról Darvas Zsoltot, a brüsszeli Brueghel Intézet és az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatóját, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük. „Az elképzelés mögött kétféle logika húzódik meg: a közös piac és az euróövezeti válság logikája” – magyarázta a Vasárnapi Híreknek. „Elméletileg a 27 tagállam közös pénzügyi piacot alkot, de minden nemzeti pénzügyi piacot külön hatóság felügyel. Ez több gondot is okoz. Egyrészt az eltérő szabályok miatt a versenyfeltételek nem kiegyenlítettek. Másrészt az, ami az egyik államban történik, hatással lehet egy másikra is, hiszen az országok bankjai és pénzügyi rendszerei sok ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz, de nincs egy központi szerv, ami a bankés pénzügyi felügyeleteket koordinálná. A másik elv az euróövezeti válság logikája, amely megmutatta, hogy a bankok és az államok egymásra vannak utalva” – mondta Darvas Zsolt. Például Írországban a bankrendszer óriási veszteségeket halmozott fel, és a válság elején úgy döntött az ír kormány, hogy majd az állam garanciát vállal értük. Viszont így a GDP 40 százalékával megnőtt az államadósság, és ezért pénzügyi segítséget kellett kérniük az uniótól. Görögországban nem volt a bankokkal különösebb gond, míg a költségvetéssel annál inkább, és a deficit magával rántotta a bankrendszert is.
Amíg François Hollande francia elnök túláradó optimizmussal beszélt a válság küszöbön álló leküzdéséről és az ehhez nélkülözhetetlen bankunió azonnali beindításáról, akadt egy politikus, akit nem ragadott el az Európai Unió Nobel-békedíjjal való kitüntetése óta tartó örömmámor: ez Angela Merkel német kancellár volt. „Ami a bankfelügyeletet illeti, úgy döntöttünk, hogy megvalósításakor a minőség, és nem a gyorsaság elvét követjük. Ez azt jelenti, hogy 2013 elejétől nem fog a bankfelügyelet működni” – mondott ellent francia kollégájának. Merkelt sokan megvádolták, hogy a jövő őszi szövetségi választások miatt akarja az időt húzni, pedig egysze rűen a bajba jutott országok legfőbb hitelezőjének, Németországnak az érdekeit védte.
Bár ő legalább őszinte volt, az sem segít sokat a déli államokon, ahol a munkanélküliség már a 20 százalékot is meghaladja. „A mediterrán országok szerepét rendkívül kritikusnak tartom. A negatív gazdasági spirál, a növekvő munkanélküliség és társadalmi elégedetlenség könnyen vezethet politikai káoszhoz, amely akár azt is eredményezheti, hogy kilépnek az euróövezetből. Az EU eddig nem adott választ erre a problémára, ezen fog múlni, hogy az EU egyben marad-e vagy sem” – véli a Brueghel Intézet kutatója.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!