Lengyel László "Mélabú vagy munka" címmel írt helyzetelemzést, amely a hétvégén kapható Vasárnapi Hírekben jelent meg.
Így ír bevezetőjében Lengyel László:
„Itt már nem lesz semmi.” „Nekünk végünk van.” „Fidesz után jön a Jobbik, Jobbik után megint a Fidesz, utánunk a vízözön.” „Mit lehet várni ettől a társadalomtól? Semmit. Mit lehet várni ettől az ellenzéktől? Semmit.” „Fiam Londonban, lányom az unokáimmal Münchenben, én pedig eláshatom magam a világvégi Magyarországon.” „Mondj valami vigasztalót! Úgyse hiszem el.” Valóban nem vigasz: gondolkozni és dolgozni kellene! A megoldás nem ők, hanem mi, sőt nem mi, hanem én. Személyiségnek lenni, saját sorsunkat kezünkbe venni, amikor az egész, és különösen a magyar világ mindent megtesz, hogy ne legyen személyiségünk, és arra nyom, hogy nyugodjunk bele a sorstalanságunkba – ez a kihívás. Egy kis méltóság. Egy kis bátorság. Vagy ez sok? Hát akkor kevesebb belenyugvás és kevesebb gyávaság. Munka a saját területünkön és párbeszéd a többiekkel. Tizenhárom kormányt értem meg felnőttkoromban. Tizenkettő jött és ment. Ez is elmegy. Két rendszerváltást: egyet ’89-ben, kifelé az autokráciából, a másodikat 2010-ben, befelé a tekintélyuralomba. Lesz még harmadik rendszerváltás."
Az egész oldalas elemzés egy pontján a szerző a mai magyar helyzet jellemzésére Jaruzelski tábornoknak és Adam Michniknek, a lengyelországi nyolcvanas évek két vezető személyiségének beszélgető könyvét idézi fel:
"Nem követelhetünk kevesebbet, mint hogy takarodjanak. De ezt nem fogják megtenni. Ezért mi se lehetünk mások, mint stratégiailag héják, taktikailag galambok. A rendszert meg kell dönteni, rendszerváltásra van szükség. De ehhez tárgyalni kell. Nem elég ordítani, hogy mondjon le!"
Lengyel László "Mélabú vagy munka" című elemzése a friss VH-ban olvasható.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!