Komoly dilemma előtt áll a Lehet Más a Politika, amely jövő hétvégén tartja kongresszusát: az önállóság és a demokratikus pártokkal való együttműködés kérdésében eddig is megosztott pártnak elemzők szerint az Együtt 2014 Mozgalom színre lépésével be kell fejeznie a lebegtetést.
A belső feszültséget jól mutatja az LMP politikusainak hol a nyitottságot (Jávor Benedek frakcióvezető és helyettese, Karácsony Gergely), hol pedig az elutasítást (Schiffer András) hangsúlyozó nyilatkozatai, valamint az ezek között rendet vágni igyekvő megszólalások (Mile Lajos másik frakcióvezető-helyettes figyelmeztetése, hogy a kongresszus dönt a stratégiáról, aminek „már nagyon ideje lesz”).
A jelek szerint Jávor nyitottságot mutató állásfoglalásának („az LMP-nek el kellene kezdenie a tárgyalásokat az együttműködés lehetőségeiről az Együtt 2014 képviselőivel”) többségi támogatottsága van párton, de különösen a szavazótáboron belül, ugyanakkor az is tény, hogy a határozottabb elutasítást és minél egyértelműbb önállóságot szorgalmazók tábora befolyásos a pártvezetésben és a frakcióban. Egy hét múlva három típusú határozati javaslat kerül terítékre: az egyik tartja magát a januári kongresszuson kimondott, önálló pólusképző erőként való folytatáshoz; a másik a Jávor által képviselt „előbb egyeztessünk, és majd meglátjuk, tudunk-e együttműködni” elvet fektetné le; a harmadik tervezet pedig a konkrét csatlakozás támogatását írná elő az Együtt 2014 mozgalomhoz. Utóbbinak van a legkevesebb esélye, feltehetőleg az egyeztetések megkezdésére ad majd felhatalmazást a tanácskozás.
„Nem az LMP lenne az első párt, amely számára megoldhatatlan feladatot jelent annak tisztázása, hogy miképpen viszonyuljon a – magyar pártrendszer sajátos logikájában – vele azonos oldalon álló nagyobb, beágyazottabb párthoz. A jobboldalon a második ciklusban ez a kérdés, a szövetségi politika ügye morzsolta fel a KDNP-t és gyengítette meg az MDF-et, de ezzel küzdött – alapvetően sikertelenül – a másik oldalon az SZDSZ is, majd részben ez vezetett a 2000-es évek végére már a baloldalra átevezett MDF halálához is” – írta Török Gábor politológus, aki szerint nem érdemes a meneküléssel kísérletezni: ha egy párt nem domináns szereplője a saját oldalának, a kérdést lehetetlenség megúszni. „Sőt, minél inkább lebegteti, minél jobban finomkodik, viselkedése annál inkább ravaszkodásnak tűnik majd, hiteltelenné válik. Az adekvát megoldás nem lehet más, mint a határozott álláspont: bármi is az, sokkal kifizetődőbb a tojástáncnál” – fogalmazott.
A Medián felmérései szerint az LMP támogatottsága az elmúlt 12 hónap során a teljes szavazókorú népesség körében 4 és 6 százalék között ingadozott, most októberben 4 százalékon állt. Vezető politikusai közül a legismertebb Schiffer András (74 százalék tud róla véleményt nyilvánítani), míg Jávor Benedeket és Karácsony Gergelyt egyaránt az emberek 57 százaléka tudja azonosítani. Ami a népszerűséget illeti, ebben viszont Karácsony vezet (októberben 36 százalékkal a Medián politikusrangsorának harmadik helyezettje), míg Jávort 28, Schiffert pedig 26 százalék látná szívesen „fontos politikai szerepben”. – Karácsony többlete elsősorban abból adódik, hogy őt a bizonytalan, elkötelezetlen szavazópolgárok az átlagosnál nagyobb arányban kedvelik – mondta lapunknak Hann Endre, a Medián vezetője.
A Medián ezen a héten tette közzé a HVG-ben legfrissebb felmérését, amely szerint, ha az Együtt 2014 mozgalom is indulna „egy most vasárnapi” választáson, akkor a teljes népesség 14 százalékának szavazatára számíthatna, amelynek nagyobb része az MSZP szavazóiból és a bizonytalanokból verbuválódna, de 1 százalék az LMP-sek közül is érkezne. Egy másik kérdésből viszont az is kiderül, hogy az LMP támogatóinak többsége adott esetben nem zárkózna el attól, hogy egy széles körű ellenzéki összefogásra szavazzon. (lásd táblázatunkat).
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!