Még egy év a rossz rendszerben

Kilenc évfolyamos általános iskola ötletével állt elő a héten a kormány, és bár a részletekről még mindig nagyon keveset tudni, az ötletet nagyon is komolyan gondolják, a tervek szerint 2019-ben már be is vezetik. Egyelőre az biztos, hogy a plusz egy év az óvoda és az iskola közé ékelődne be, egyfajta előkészítő szakaszként. A cél, hogy a gyerekek közötti, az iskolai évek során egyre növekvő egyenlőtlenségeket kezeljék. A szakértők egyetértenek, hogy a különbségeket leginkább az iskolai alapozó szakaszban lehet a leghatékonyabban kezelni, az alapkészségek megerősítésével. Ugyanakkor a kormány ötletét átgondolatlannak tartják, ami ráadásul nem is lesz képes beteljesíteni az eredeti célt.

A miniszter által beharangozott „komoly társadalmi vita” pedig az elmúlt évek oktatáspolitikai előzményeinek tekintetében valószínűleg csak lózung, az ügy eldöntöttnek tűnik.

„A minisztérium kitalált egyetlen változatot arról, hogyan szeretné átalakítani az iskolaszerkezetet, és ezt dobja ki társadalmi egyeztetésre. A korábbi gyakorlat azt mutatta, hogy nincs szó valódi vitákról, rendkívül antidemokratikusan működik a döntéshozatal. Lesznek, akik dicsérik a koncepciót, még többen kritizálják. A minisztérium pedig széttárja a karját, hogy nincs egységes vélemény, és ha kedvük tartja, bevezetik” – mondja Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértője.

Márpedig szerinte is hozzá kell nyúlni az elavult magyar iskolaszerkezethez. Nyolcosztályos általános iskolára épülő struktúra már alig van a világ fejlett országaiban, a 9-10 évfolyamos egységes alapképzés a jellemző. Finnországban például az óvoda után van egy, a nálunk tervezetthez hasonló átmeneti iskola-előkészítő évfolyam, amit egy kilencosztályos komprehenzív, vagyis átfogó, az esélyegyenlőtlenségeket kiküszöbölő iskola követ. „A minisztérium javaslata szerint ugyan a finnekhez hasonlóan beépítenek egy évet, de ami utána jön, az pont ugyanaz, mint eddig. Vagyis érdemben nem nyúlnak hozzá az iskolaszerkezethez, így nem is szűnnek meg a bajt okozó tényezők” – hiányolja a rendszer teljes átgondolását az oktatáskutató.

Már azt is nehéz eldönteni, hogy valójában szükség van-e a közoktatásban töltött évek megnövelésére. „Vajon van értelme plusz egy évfolyam beillesztésének, amikor a magyar oktatási rendszer olyan, amilyen, és minden évvel növeli az esélyegyenlőtlenségeket?” – világít meg egy új szempontot Nahalka István.

Ma Magyarországon a többség 11 vagy 12 évet jár a közoktatásba, és ez optimális, inkább a felnőttképzésre, az életen át tartó tanulásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni.

A lengyelek például az évek számának növelése nélkül úgy újították meg a korábban a miénkhez nagyon hasonló oktatási rendszerüket, hogy egy 6 évfolyamos alapiskolára „raktak rá” egy 3 éves alsó-középiskolát, ez a 9 évfolyam pedig egységes és általános.

Vagyis a diákoknak csak ezek után kell először dönteni, hogy a további 3 évet szakképzésben vagy „felső-középiskolában” végzik el, így az első szelekciós pontot sikeresen kitolták. Abban ugyanis mindenki egyetért: minél később kell a gyerekeknek „életutat” választani, annál jobb.

A kapkodás már az előző reformnál is káoszhoz vezetett, márpedig az újítás bevezetését 2019-re tervezi a kormány, ami abszurdnak tűnik. Az oktatáskutató szerint ez a strukturális kérdés nem kezelhető elszigetelten, az egész rendszernek kellene átalakulnia, a finanszírozástól a pedagógusképzésig.

A CKP szerint a legjobb megoldás az lehetne, ha egy tíz évfolyamos egységes, általános képzést alakítanának ki, amire kétéves szakképzés vagy érettségiben végződő iskola épülne. Ők egy esetleges vitában ezt a javaslatot képviselnék, de nyitottak lennének más ötletekre, kompromisszumokra is.

Teljesen bizonytalan, hogy az intézkedés befolyásolja-e ez a tankötelezettségi korhatárt, ami jelenleg 16 év. Az egy évvel megnyújtott általános iskolából legkorábban 15 évesen kerülnének ki a gyerekek, de lesznek olyanok (évvesztesek vagy évismétlők), akik ennél is később. „Félő, hogy az iskolából 16 évesen kikerülő fiatalok egy része úgy dönt: nincs értelme tovább tanulni, inkább elmennek dolgozni, rosszabb esetben közmunkásnak.

Ez a sajnálatos tendencia már most is létezik, de a plusz egy évvel tovább növekedhet a korai iskolaelhagyók aránya” – mondja Nahalka István. Márpedig úgy tűnik, szó sincs róla, hogy a tankötelezettségi korhatárt visszaemelnék 18 évre, sőt. A hvg. hu kérdésére Palkovics László oktatási államtitkár úgy reagált – akár a korhatár 15 évre valós leszállítását is fontolóra veszik.

Mindennek ellenére tény, hogy az óvoda és iskola közötti éles váltás sok gyereknek okoz gondot, ezért a szülők egy része is örömmel fogadná, ha ezt megkönnyítenék a számukra. „Ágyúval lövünk verébre, ha ezt a problémát egy plusz év beiktatásával kívánjuk megoldani. Magyarországon régóta léteznek olyan sikeres pedagógiai kísérletek, amelyek az átmenet megkönnyítését szolgálják. Előfordul, hogy a gyerekek leendő tanítója bejár az óvodába foglalkozásokat tartani, vagy éppen fordítva: az óvónő megy be az iskolába néhány óra erejéig a kezdeti időszakban” – teszi hozzá Nahalka István, aki szerint inkább az iskolának kellene változnia, rugalmasabbnak lennie, hogy gondtalanabbá tegye a váltást.

Egyelőre csak a bizonytalanság látszik, hiszen az óvoda és az első osztály közé beékelt év számtalan kérdést vet fel. Elsősorban anyagiakat – a számítások szerint az intézkedés évente 70 milliárd forinttal dobná meg a közoktatás büdzséjét. És ebben nincs benne a pedagógusképzésre fordítandó összeg, hiszen tanárokból, tanítókból már most is hiány van. Nem is beszélve az infrastrukturális feltételekről, hiszen ezeket a gyerekeket el is kell helyezni valahol, elég csak arra gondolni, hogy tornateremből most sincs elég, és sok a lerobbant épület.

További furcsaság, hogy mikor az első érintett évfolyam a kilencedik osztályba lépne (jelen állás szerint 2027), a középiskolák egy évig üresen állnának, négy évvel később pedig a felsőoktatás járna ugyanígy.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!