Munkakerülőnek állítja be a kormány azokat, akik súlyosan beteg gyermeküket az év 365 napján, 24 órás szolgálatban ápolják – mondják a segélyplafon ötletén megdöbbent érintettek.
Heni 29 éves. Nyakától a fenekéig egy merev fémlemezzel a gerincében él. Etetni, pelenkázni kell, kommunikálni és egyedül mozogni képtelen, 24 órás felügyeletre van szüksége. Gönczi Etelka 15 éve van otthon a lányával. „Ötéves koráig semmi nem látszott Henin, onnantól folyamatosan romlott az állapota. Rett-szindrómája van (egy, a központi idegrendszert érintő fejlődési rendellenesség). Etelka számára felfoghatatlan, miért gondolja bárki, hogyha tehetné, nem inkább a munkát választaná. „Mindkettőnknek jobb lett volna, ha legalább napközben valahová elvihetem, ledolgozom a 4 vagy 8 órát, és utána megyünk haza. Csakhogy ilyen lehetőség Miskolc környékén nincs. Most hetente háromszor el tudom vinni napközibe, ahol a szabályok szerint végig vele kellene maradnom, hiszen Heni ellátása egy teljes embert igényel, de az otthon vezetői elnézik, hogy egy-egy órája elmenjek, akkor próbálom utolérni magam” – írja le a hétköznapokat az anyuka. A nyugdíjjárulék levonása utáni 34 ezer forintos ápolási díj épp a benzinköltségre elég. Ehhez jön még a lány speciális étrendje, egyedi öltöztetése, valamint a betegsége miatt szükséges 25-26 fokos szobahőmérséklet biztosításával járó rezsiköltség. Etelka is cukorbeteg, magas a vérnyomása, férje szíve egy súlyos infarktus óta ma csak 30 százalékon dolgozik: ő rokkantnyugdíjas.
És ők még „jó” helyzetben vannak. A sérült, fogyatékos, beteg gyerekeket nevelő családoknál általában az édesanya egyedül marad, és az év 365 napján 24 órás szolgálatot tart. Elméletileg az ápolási díj mellett 4 órás munka megengedett, de ez a gyakorlatban szinte megoldhatatlan: nincs, aki felügyeljen a betegre, vagy nem kap munkát, miután elmondja, hogy beteget ápol. „Se szabadság, se nyaralás, se ünnepnap nem jár nekünk. Ha ezt a feladatot az államnak kellene ellátni, az sokkal többe kerülne” – mondja Etelka.
Az ápolási díj ma még alanyi jogon jár azoknak, akik tartósan beteg 18 év alatti vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozójuk otthoni ápolását végzik. Ez havi 29 ezer 500 forintot jelent, de ha a gondozott családtag nem képes önállóan étkezni, tisztálkodni, öltözködni vagy a lakásban közlekedni, akkor 38 ezer 350 forint jár a gondozásáért. A Rett-szindróma Alapítvány petíciója mellett a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöksége felszólítást intézett a kormányhoz: ne csökkentse tovább a fogyatékos emberek ellátásait azzal, hogy a tervezett segélyplafonba beleszámítja az ápolási díjat! Felháborítónak tartják, hogy a kormány a segélyezetteket, köztük az ápolási díjban részesülőket munkakerülőknek állítja be, akiket az ellátás csökkentésével kell megrendszabályozni. „Még az IMF is több együttérzést tanúsít a hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő magyar emberekkel szemben, mint a saját kormányuk, hiszen még a valutaalap is fontosnak tartotta felhívni a kormány figyelmét arra, hogy legyen tekintettel a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportokra” – fogalmaz Hegedűs Lajos, a szervezet elnöke.
A 47 ezer forintos segélyplafon érintheti az ápolási díjon túl a rendszeres szociális segélyben (max. 42 ezer forint, ha pl. az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 25 ezer forintot), a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (22 ezer forint, hátrányos helyzetű munkanélküli kaphatja, akinek lejárt az álláskeresési támogatása, és nem kap szociális segélyt), lakásfenntartási támogatásban (havi néhány ezer forint), adósságkezelési szolgáltatásban (egyszeri, 300-600 ezer forintos támogatás fél évnél régebbi rezsi- vagy lakáshitel törlesztésére), rendkívüli szociális segélyben (egyszeri 5-15 ezer forint) részesülőket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!