Nem igazán megnyugtató, hogy miközben a magyar gazdaság hajója éppen feneket fog, a szaktárca vezetője történelmi tablókat festeget. A recesszió valósága és a kormányzati elképzelések közti rés olyannyira kitágult, hogy nagyjából három újabb Mercedes gyár termelése hiányzik a gazdaságpolitikai vágyálmok megvalósulásához.

 
Matolcsy történelmi párhuzamokban gondolkodik

Recesszióba csúszott a magyar gazdaság. A második negyedévben 1,2 százalékos visszaesést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal az előző év azonos időszakához képest. Az ipari termelés gyakorlatilag stagnált, annak ellenére is, hogy a kecskeméti Mercedes gyár már beindult. Elemzők szerint a Mercedes nélkül az ipari kibocsátás is csökkent volna egy százalékkal, a gazdasági visszaesés pedig 1,6 százalékos lenne. A folyó negyedévben lényegében változatlanok a folyamatok, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság süllyedő hajója jó eséllyel feneket fogott, s megült a meder alján. Elmozdulás csak a negyedik negyedévben remélhető, de az se önerőből, hanem az akkorra prognosztizált német konjunktúra okán. Még ha ez be is következik, éves szinten akkor is mínusz 1 százalékos lehet a GDP változása, ami köszönő viszonyban sincs a kormány 0,1 százalékos növekedési terveivel. A gazdasági realitások és a kormányzati elképzelések közötti rést talán úgy jellemezhetnénk, hogy nagyjából három újabb Mercedes gyár termelése hiányzik ahhoz, hogy a kincstári optimizmus valóssággá váljon.

Reménytelennek ítélheti a magyar gazdasági miniszter a saját helyzetét, ha tényleges feladatai elől a világtörténelem tanulmányozásába menekül és a mostani válságot a Harmincéves háború (1618-1648) modernkori gazdasági párhuzamaként próbálja megélni. Matolcsy György napokban publikált historikus tablójában a korabeli protestánsokat a jelenlegi eurót használó országokkal azonosította, míg a tizenhetedik századi katolikusokat a mostani dollárt használó országokkal. Ebben a játékban az amerikaiak globális hatalomra törnek, s megpróbálják leigázni Európát, s a miniszter szerint még húsz év lehet vissza az újrajátszásból. Bármily szórakoztató is a gazdasági tárcavezető gondolatmenete, a történelmi párhuzam sántít, hiszen az egykori protestáns-katolikus világ kétpólusú volt, míg jelenleg, akkor is szűkös a modellünk, ha számításba vesszük a jüant használókat, s mondjuk, három játékossal számolunk.

Érkeznek azért jó hírek is. Az államadósság például a GDP 77,6 százalékára csökkent a második negyedévben az előző negyedév 78,9 százalékáról. Igaz, ennek értékéből sokat levon, hogy nem történt tényleges adósságtörlesztés, csupán a forint erősödése javította a mutatót. Hasonlóan mérsékelt optimizmusra adhat okot, hogy jelentősen javult az államháztartás úgynevezett nettó finanszírozási képessége, ami az államháztartási hiány párhuzamos mérőszáma. A Magyar Nemzeti Bank számaiból kitűnik, hogy egyre feszesebb a költségvetési gazdálkodás, magyarán a kormány fogja a pénzt, s mindent begyűjt. Így ez a statisztika a magánnyugdíj-pénztárakból májusban az állami rendszerbe átlépő 24 ezer ember 56,2 milliárd forintnyi megtakarítását is tartalmazza.

Arra is érdemes odafigyelni, hogy nem csak az állami költések visszafogottak, de a lakosság és a vállalati szektor is nettó megtakarító lett az elmúlt egy évben. A lakosság a hitelek végtörlesztése révén, a vállalatok pedig a beruházások visszafogása nyomán. Nem véletlen tehát a gazdasági hanyatlás, mert addig esély sincs a fellendülésre, amíg hiányoznak a fogyasztók és a beruházók a piacról. A külföldi szereplők belépése, persze, segíthet. Nyilván a gazdaságpolitika is az év végére remélt európai konjunktúrában bízik. Addig meg csak kihúzzák valahogy a „harmincéves háborúsdival”.

 

A „matolcsyzmust” súlyos felelősség terheli a jelenlegi rossz helyzet kialakulásáért – közölte szombaton az MTI-vel Józsa István, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese. Kiemelte: a nemzetgazdasági miniszter „extra adóemeléseinek” tudható be például a magas infláció negyven százaléka. Az ellenzéki politikus szerint e nélkül az ország már az uniós célnak megfelelő, 3,5 százalékos infláció környékén teljesítene. Józsa István felidézte Orbán Viktor ellenzékben tett nyilatkozatát, vagyis nem azon kell vitatkozni, hány szeletre vágjuk a kis tortát, hanem azt kellene elérni, hogy nagyobb tortát süthessünk. Az MSZP szerint ehhez új kormányra, gazdaságpolitikai fordulatra, de mindenekelőtt Matolcsy György menesztésére lenne szükség.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!