Nem elég Orbán Viktor leváltására szövetkezni, a szocialista párt csak program- és értékalapú szövetségben gondolkodik, mert az szolgálja a stabil kormányzást – mondta lapunknak az MSZP elnöke, aki szerint a jövő hétvégi kongresszuson új korszakot nyitnak meg, visszatérnek a párt eredeti értékeihez, és Gyurcsány Ferencék távozásával emelkedni fog az MSZP népszerűsége.

  <h1>Németh András Péter felvételei</h1>-
  <h1>Mesterházy Attila, az MSZP elnöke</h1>-
  <h1>A közgazdász végzettségű Mesterházy Attila 38 éves, a Fiatal Baloldal, majd a Harmadik Hullám platform egyik alapítójaként 1999-ben kezdte a politizálást. </h1>-

Németh András Péter felvételei

- – Kép 1/3

– „Évek óta nem voltam ilyen nyugodt és felszabadult” – nyilatkozta a múlt héten Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció kiválása után. Ön hogy van?

– Köszönöm, jól.

– Bővebben?

– Fel vagyok villanyozva.

– Mitől?

– Végre azzal foglalkozhatunk, ami fontos Magyarország és az emberek számára: megoldási javaslatok a hétköznapi problémákra, alternatíva bemutatása ezzel a dilettáns és országrontó kormánnyal szemben. Az MSZP-nek, nekünk, ez a dolgunk.

– Az MSZP-é a karakteres baloldali út?

– Modern, baloldali néppártként definiáljuk magunkat és azt gondoljuk, hogy olyan politikai innovációra van szükség, ami 2002-ben és 2006-ban is jellemezte a szocialista pártot. Mi nem a Gyurcsány Ferencék által képviselt liberalizmus talaján szeretnénk állni, hanem az európai szociáldemokrácia talaján. A szolidaritás, az igazságosság, az esélyegyenlőség, a szabadság értékei mentén kell a politikai válaszokat megtalálni. Erről az útról a múltban sokszor letértünk. Most nem fog más történni, minthogy visszatérünk ezekhez az értékekhez.

– Vagyis ön szerint profitálhat az MSZP Gyurcsányék távozásával?

– Sok lehetőség nyílt meg a szocialista párt számára azáltal, hogy a belső vitákat le tudtuk zárni. Ki fogjuk használni ezt a lehetőséget. Ezért lesz Gyurcsányék távozásával erősebb a szocialista párt.

– Hányan távoztak eddig?

– Nem sokan.

– Ön szerint a kilépésük megmutatkozik majd a közvélemény-kutatásokban is?

– Igen. Emelkedni fog a népszerűségünk.

– Van honnan javulni.

– Persze! De ez egy hosszú folyamat. Be kell járni azt az utat, amit bejártunk akkor is, amikor négy év alatt hónapról hónapra elveszítettük a támogatottságunkat. Az igazi nagy kihívás az, hogy a bizonytalanokért küzdjünk. Tudtuk stabilizálni a saját szavazótáborunkat, nem tűntünk el a süllyesztőben, ahogy azt tavaly sokan jósolták és egy picit növeltük is ezt a kört. Fő versenytársként és potenciális váltópártként szerepelünk a köztudatban, de ez nem elég ahhoz, hogy 2014-ben leváltsuk a kormányt.

– Hanem?

– Be kell fejezni a belső vitákat, új politikára, hatékonyabb szervezetre és sok új arcra van szükség. És nem engedhetünk annak a csábításnak sem, hogy nagyot mondunk ellenzékből, mert úgysem kell megvalósítani. Hiába lehet rövid távon több szavazatot nyerni populista, demagóg üzenetekkel, én hiszek abban, ha 2014-ben, amikor visszatekintenek a választók, hogy ki lehet a hiteles kormányzó erő, akkor arra fognak szavazni, amelyik kiszámíthatóan, folyamatosan ugyanazt a felelős politikát képviselte.

– Lehet ezt a hitelességet olyan arcokkal képviselni, akik miniszterként ott ültek a most meghaladni kívánt Gyur­csány-kormányban is?

– Világos menetrendet fogadtunk el, hogyan tudjuk a szocialista pártot újra váltópárttá tenni, és milyen ütemezés szerint hajtjuk végre a megújulást. Én ahhoz tartom magam, amit akkor ígértem a szavazóinknak. Az első a szervezeti megújulás, amelynek a végére az alapszabály módosításával tesz pontot a jövő heti kongresszus. A második a politikai megújulás, ennek jegyében a programalkotásról fog szólni a következő évünk. A harmadik változás, hogy az új struktúrához, az új politikai tartalomhoz a már ismert arcokon túl új emberek is kellenek. Ez a jövő évi tisztújítás feladata, hiszen akkor az a csapat áll föl, amellyel a következő választásokig visszük el a Magyar Szocialista Pártot.

– Addig is azok a frakciótagok szerepelnek majd sokat a médiában, akik már nem is tagjai a pártvezetésnek, mégis ők jelenítik meg az MSZP-t?

– A frakció teszi a dolgát, érvel, vitatkozik. Azoknak, akik húsz évig meghatározták az MSZP politikáját, most, amikor politikai újításra van szükség, segíteniük kell, hogy lehetőséget adjunk másoknak is. Mindenkire számítunk és mindenkinek megtaláljuk a helyét, ahol a legtöbbet tehetik a szocialista pártért.

– Szóval november 12-én jön a szervezeti megújulás.

– Olyan működési megoldásokat javaslunk a kongresszusnak, amelyekkel az MSZP ismét a legdemokratikusabban és leginnovatívabban működő párttá válik. Negyven-ötven ponton módosítjuk az alapszabályt, az átláthatóság, a hatékonyság, a nyitottság és a demokratikus működés szempontjainak megfelelően. Az előzetes vita során konszenzus alakult ki a párton belül a javaslatok nyolcvan százalékát illetően. A kongresszus után pedig elindul a programvita, amelynek célja, hogy jóval a kampány előtt világossá tegyük, mit gondol az MSZP a különböző szakpolitikai kérdésekről.

– Gyurcsányék elmentek, de a Demokratikus Koalíció nyári pártszavazásának eredményei maradtak. Azokkal foglalkoznak?

– Igen, szerepelnek a kongresszus napirendjén. Amit ígérek, azt be is tartom. A hat javaslatból négy szinte száz­százalékos támogatottsággal bír, kettőben van vita, de azokról is dönteni fognak a kongresszusi küldöttek. Ami az átláthatóságra, a gazdálkodásra és az összeférhetetlenségre vonatkozik, már be is építettük az új javaslatba.

– Ezen túl mit vár a kongresszustól?

– A kongresszus új korszakot nyit meg az MSZP történetében. Meg kell határoznunk, milyen alapokon akarjuk újjáépíteni az orbáni rendszer utáni Ma­­gyar­or­szágot. Világos igazodási pontokat kell kijelölnünk ahhoz, hogy a választók lássák, mihez kérjük támogatásukat.

– Az újjáépítésnek része a szövetségkeresés?

– Az MSZP nyitott minden demokratikusan szerveződő mozgalom és kezdeményezés iránt. Szövetségkötésről azonban csak a választások előtti időszakban érdemes gondolkozni. Nem elég arra szerveződni, hogy leváltsuk Orbán Viktort. Az egy vasárnap megtörténik, aztán jön a hétfő és kormányozni kell – közösen. Ha nem értékalapú az együttműködés, akkor az instabil kormányzást eredményez, amelyik nem tudja megoldani azokat a problémákat, amelyeket a Fidesz-kormány négy év alatt felhalmozott. Pusztán Orbán Viktor leváltására a szocialista párt nem kíván megállapodásokat kötni, csak akkor, hogyha ezt program- és értékalapú szövetség is követi.

– Addig is milyen alternatívát tudnak mutatni? Válságban alig van mozgástér.

– Ha Fidesz folytatja a kevesek érdekét szolgáló, dilettáns és felelőtlen gazdaságpolitikáját, akkor jövőre az eddi­gieknél is brutálisabb megszorítási csomagra lesz szükség, amely a lecsúszás és kilátástalanság rémével fenyegeti emberek millióit. Továbbra is csak Orbán Vik­tor hisz abban, hogy közgazdaságtani No­­bel-díjat fognak kapni ezért a vu­du-gazdaságpolitikáért. Munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő költségvetés-politika vezetheti ki az országot a válságból. Ezért is készítettünk alternatív költségvetést, ami kimondottan erre fókuszál. Javaslatunk növeli az állam bevételeit egy valóban progresszív adózással: egy magasabb adókulccsal egészíti ki a jelenlegi 16 százalékos adókulcsot. Mi azt mondjuk, az az igazságos, hogy aki többet keres, az több terhet is vállaljon! Emellett a munkára rakódó járulékterheket is csökkenteni szeretnénk – ezzel is ösztönözve a munkahelyteremtést vagy a munkahelyek megtartását.

– Egyre többen mennek az utcára a szakszervezetek és a civilek aktivizálódása miatt. Ön örül ennek?

– Igen. Minden olyan kezdeményezés, ami megmozgatja, fölrázza a demokratákat, minden olyan demokratikus erő és mozgalom, amelyik vállalja, hogy nem tetszik Orbán Viktor rendszere és valami mást szeretne, az segíti Magyarországot. És ami segíti Magyarországot, az segíti a Magyar Szocialista Pártot is.

– Ezek a szerveződések nem konkurenciái az MSZP-nek?

– Én szövetségeseket látok bennük. De azt is látni kell, politikai pártot szervezni más, mint lájkolni valamit a Facebookon. Sokkal könnyebb azt mondani, hogy nem tetszik a rendszer, mint megmondani, hogy milyet akarok helyette, hiszen valószínűleg egy jobbikosnak se tetszik a rendszer, meg egy baloldalinak se, és egy liberálisnak se. Jó, hogy egyre több a kezdeményezés, ráfér a magyar politikai életre a versenyhelyzet. Persze annak is örülnék, ha a jobboldalon is alakulnának ilyen mozgalmak, ott sem ártana a Fidesz számára valamilyen versenytárs, mert az ösztönözne a jobb teljesítményre. Eljön az idő, amikor minden civil mozgalomnak mérlegelnie kell, hogy vagy párttá alakulnak és elindulnak a választásokon, vagy a megmérettetés közeledtével kimondják, melyik párt programját tartják támogatásra érdemesnek. Ha egyik sem történik meg, akkor Orbán Viktor rendszerének túlélését tesszük lehetővé.

 

A közgazdász végzettségű Mesterházy Attila 38 éves, a Fiatal Baloldal, majd a Harmadik Hullám platform egyik alapítójaként 1999-ben kezdte a politizálást. 2002-től két minisztériumnál töltött be államtitkári posztot, majd 2006-ban frakcióvezető-helyettesé, 2009-ben pedig frakcióvezetővé választották. 2003-tól tagja a szocialista párt országos elnökségének, 2009-ben alelnök lett, 2010-ben ő volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje, a választások után, tavaly júliusban a szocialista párt elnökévé választották.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!