Nyílt hadüzenet. Út a szociális válság felé. Ebből öngyilkosságok is lehetnek. Csak három markáns vélemény a Fidesz friss alkotmánymódosító javaslatáról, amely szerint bárkitől elvehetik a nyugdíjat, ha 62 éves kora előtt ment nyugdíjba.

  <h1>Kállai Márton felvétele</h1>-
  <h1>Másfél millió embertől vehetik el nyugdíját</h1>-

Kállai Márton felvétele

- – Kép 1/2

A kormánypárt az Alkotmánybíróság „felhígításával” próbálja megakadályozni, hogy a testület megsemmisítsen egy nyilvánvalóan alkotmányellenes javaslatot.

Ember- és családellenes lépésnek vélik a lapunk által megkérdezett szakértők a Fidesz javaslatát, amelyet két nappal azután nyújtottak be, hogy Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kijelentette: nincs arról szó, hogy ha valaki már nyugdíjba vonult, akkor annak a nyugdíját a kormány felülvizsgálja. Lázár János frakcióvezető és Balsai István, az alkotmányügyi bizottság elnöke azonban pénteken olyan alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amellyel a 62 éves általános öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás összege csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az ellátást igénybe vevő munkaképes, akkor meg is szüntethető. A módosított alkotmány rögzítené: nyugdíjat az kaphat, aki betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. A javaslat indoklása viszont arra utal, hogy kivételek lehetnek, például a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása megmaradna. Az indítvány alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért, de korkedvezményes nyugdíjba vonultak nyugdíj helyett „a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban” részesülnének. Azok a korhatár előtti nyugdíjasok, akik még munkaképesek, teljesen elveszíthetik a nyugdíjukat. Mivel munkahely már most is csak nagyságrendekkel kevesebb van, mint állástalan, mindez valószínűsíthetően azzal jár, hogy tízezrekkel nő majd a munkanélküliek amúgy is népes tábora.

A szolgálati nyugdíjjal visszavonult rendőrök és a rokkantnyugdíjasok járnának a legrosszabbul, de az elvileg érintett már most nyugdíjas körbe beleesne a 62 év alatti művésznyugdíj, bányásznyugdíj is. A lapunk által megkérdezett szakértők egybehangzóan úgy vélték: a nyugdíj szerzett jog, ami tulajdonvédelem alatt áll, ezt nem lehet alkotmányos szintre emelt alkotmányellenességgel elvenni. Továbbá nem tudják elképzelni, hogy az Európai Unióban egy, már nyugdíjjogot szerzett állampolgárnak csak azért szüntessék meg vagy csökkentsék a nyugdíját, mert elvileg még tud dolgozni; ez még a korhatár alatti, egészségkárosodáson, azaz rokkantságon alapuló ellátásoknál is problémás. Más a helyzet, ha állapotjavulás történt, s már nem rokkant, de ilyen esetben ma is megszűnik a jogosultság.

Kérdés, mi történik, ha egy nő előrehozott öregségi nyugdíjba ment, akkori feltételeket teljesítve 57 éves korában, s ma még nincs 62 éves? Mi lesz azzal, aki most ment csökkentett összegű, előrehozott nyugdíjba, 59 évesen? „Nem szabad összekeverni a 62 éves korhatárú normál nyugdíjrendszert, amelyben teljes nyugdíj adható, az öregségi nyugdíjjal, ami viszont 60 év alatt nem adható” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Tudományos Akadémia nyugdíjszakértője. Simonovits András szerint a kormány hanyagul fogalmaz: nem zárja ki például, hogy egy 60 évesen nyugdíjba ment embert most visszakényszeríthessenek dolgozni.

Közgazdaságilag is értelmetlen a lépés, hiszen ettől nem lesz több munkahely – mondta Katona Tamás, volt pénzügyi államtitkár, az MSZP elnökségének tagja. Közölte: évi 284 milliárd forint az előirányzott összeg a nem korbetöltött rokkantnyugdíjra, ami 340 ezer főt érint. Ebből nem lehet 100 milliárdot kivonni. „Ebből szociális válság lesz. Ez történik, amikor PR-osok csinálják a gazdaságot, nem pedig közgazdász szakemberek” – jegyezte meg, abban reménykedve, hogy lehet különbség a beterjesztett és az elfogadott szöveg között.

A miniszterelnök szóvivőjének és a Fidesz frakcióvezetőjének közös közleménye szerint Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy lemondhasson „negyven-egynéhány éves”, tapasztalt, életerős emberek munkájáról, éppen ellenkezőleg, a nyugdíjkorhatár eléréséig biztosítani kell számukra a munkalehetőséget. Szijjártó Péter és Lázár János Harangozó Tamás sajtótájékoztatójára reagált, ahol az MSZP-s képviselő azt mondta, pártja szerint totális támadás sok százezer ember megélhetése ellen az alkotmánymódosítási javaslat.

A javaslat alkotmányossági próbájától nyilvánvalóan a Fidesz is tart, mert Lázár és Balsai indítványának másik eleme, hogy előrehozzák június 30-ig a jelenleg 11 fős Alkotmánybíróság 15 tagúra bővítését, és Paczolay Péter elnök utódját már nem a bírák, hanem az Országgyűlés választja majd meg, szeptember 1-jével. A Népszabadság szerint Áder János volt fideszes házelnök, EP-képviselő mellett Stumpf István neve is felmerült. Emlékezetes: Orbán Viktor egykori mentorát, a volt kancelláriaminisztert a kormánytöbbség úgy választotta alkotmánybíróvá, hogy nem volt sem alkotmányjogi, sem bírói tapasztalata. „Szerzett jogot sért a fideszes törvényjavaslat, ugyanis az Alkotmány­bíróságnak (Ab) van egy ilyen értelmezése” – mondta a VH-nak Lövétei István. Az alkotmányjogász szerint az Ab létszámának növelése vélhetőleg a megbízhatóbb emberek bebetonozásának érdekében történik, a testület szintjén is a bírói többség kiépítésének céljából.

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszerve­ze­tének elnöke nyílt hadüzenetként értékelte a beterjesztett alaptörvény-módosítást célzó tervezetet. „Rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a kormány a velünk való egyeztetések nélkül, érdemi tárgyalások megkerülésével hozta meg döntését. Most már a szkeptikusok számára is világossá vált: mind a kormánynak, mind a Fidesznek eltökélt szándéka, hogy véghezvigye alkotmányellenes tervét” – fogalmazott Kónya Péter. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke szerint egyértelmű, hogy nem hagyják abba a tüntetéseket. A Demonstrációs Bizottság hétfőn délután rendkívüli ülést tart, ahol megállapodnak a következő lépésről.

„Teljesen elfogadhatatlannak tartjuk a kormány terveit. Alkotmányosan szerzett jogokat próbálnak elvenni már nyugdíjba vonult dolgozóktól is” – reagált Árok Kornél. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszer­vezetének elnöke elmondta: a jövő héten tartanak rendkívüli ülést.

Pach Dániel, a Rendőrszakszervezetek Védegyletének főtitkára szerint a kormány, szokott formája szerint, ismét erőből politizált. „A legkisebb gesztus, amit elvártunk volna a kormány részéről, hogy legalább jövő hétig, az egyeztetésekig várjon a bejelentéssel” – tette hozzá. Úgy véli, ha Lázárék ötlete belekerül az alkotmányba, gyakorlatilag alkotmányellenessé válnak a követeléseik, ráadásul rendvédelmi dolgozók tüntetnek, akik felesküdtek az alaptörvényre. Hétfőn délután egykor tart egyeztetést a demonstrációs bizottság arról, hogy mi legyen a következő lépés. „A kollégák már nagyon feldúltak, ezért kétszer is meg kell gondolni, hogyan tovább” – fogalmazott.

Egy másik érintett szakmai csoport, a bányászok szakszervezeti vezetője, Rabi Ferenc szerint is elfogadhatatlan az indítvány. Mint mondta: ragaszkodnak ahhoz, hogy a korkedvezményes nyugdíjról született korábbi konszenzusos helyzet bármilyen változtatása tárgyalásos úton történjen meg, ezért az Országos Érdekegyeztető Tanács azonnali összehívását követelik. Rabi felhívta a figyelmet: orvos-egészségügyi, fi­ziológiai és ergonómiai felmérések bizonyítják, hogy 25 évnyi föld alatti bányamunka után maradandó egészségkárosodás következhet be, és a korkedvezményes nyugdíjrendszer ennek megelőzését szolgálta. Emlékeztetett: korábban a bányászok annak tudatában fogadták el adott esetekben a bányabezárásokat, hogy igénybe vehetik a korkedvezményes nyugdíjat.

„Az indítvány hadat üzent az 55 év feletti valamennyi munkavállaló számára, különösen az iparban. Jelentős társadalmi réteg teljesen el fog szegényedni” – jelentette ki a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. Székely Tamás attól tart, hogy megugrik az öngyilkosságok száma az elkeseredettség növekedése miatt. A vegyészszakszervezet is napokon belül dönt a reakcióról. Székely megjegyezte: sorozatosan érkeznek hozzájuk bejelentések arról, hogy az új vezetésű nyugdíjbiztosító sorozatosan visszautasítja a korkedvezményes nyugdíjat igénylőket. A bíróságon folytatódó ügyek száma Székely szerint az elmúlt egy évben nagyságrendileg megnőtt, pedig a rendelet a korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatban teljesen egyértelmű: mintegy 800 szakmát nevesít, amelyek művelőinek ma még joga lenne élni a kedvezménnyel. A szakszervezetek mindazonáltal választ várnak arra a kérdésre, hogy mi lesz azzal a pénzzel, amit a munkáltató fizetett be egy összegben a nyugdíjfolyósító számlájára a korengedményes nyugdíjba vonult volt dolgozója járandóságának kifizetésére.

 

 

Emlék a közelmúltból

Schmitt Pál köztársasági elnök, akkor még a Fidesz alelnöke tavaly januárban az alábbi idézetet tartalmazó levelet küldte minden nyugdíjaskorú magyar állampolgárnak:

„A Fidesz szerint a nyugdíjasoknak garanciára van szükségük. Biz­­tosítanunk kell, hogy mindenki, aki ma nyugdíjat kap, a jövőben is hiánytalanul megkapja a nyugdíját. ... Szeretném Önt is tájékoztatni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szö­vetség, kormányra kerülése esetén, mindezeket garantálja a nyugdíjasok számára."

 

Tűzoltók, táncosok, bányászok és rokkantak is a vesztesek között

Ha a parlament zöld utat ad javaslatnak, veszélybe kerülhet a ma még korengedményes, korkedvezményes, szolgálati és rokkantsági nyugdíjban lévők megélhetése. Szerzett alkotmányos jogaikat veszíthetik el bányászok, rendőrök, tűzoltók, katonák, táncosok, buszsofőrök, munkában megrokkantak, veszélyes, az egészséget károsító munkahelyen, nehéz munkát végzők százezrei. Jelenleg ugyanis valamilyen címen 2,9 millióan kapnak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást, közülük mindössze 1,46 millió a korbetöltött öregségi nyugdíjas. A mintegy 800 ezer rokkantsági nyugdíjas csaknem fele, 340 ezer nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, juttatásuk átlagosan 70 ezer forint havonta. A korhatár alatti ellátottak között 24 ezren kapnak rehabilitációs járadékot, 32 ezren rokkantsági járadékot, 160 ezren pedig egészségkárosultak szociális járadékára jogosultak. A korengedményes és bányásznyugdíjasok a nyugdíjfolyósító igazgatóság legfrissebb statisztikája szerint 15 ezren vannak, ők átlagosan havi 130 ezer forintot kapnak. Eléri a 240 ezret a korhatár alatti öregségi nyugdíjasok száma, járandóságuk átlagosan 115 ezer forint havonta.

(K. J. E.)

 

Időseket hátrányosan érintő kormányintézkedések:

• 2010. november: a törvény alapján a prognosztizált és a tényleges inflációs adatok eltérése nyomán járt volna a visszamenőleges hatályú nyugdíjkiigazítás a fogyasztói árindex figyelembevételével. A számított 1,1 százalékos emelés helyett csupán 0,6 százalékot adtak meg.

• 2011. április 1-jei hatállyal megvonták a kombinált gyógyszerek támogatását, s mindez egy kivételével az idősebb korosztályt érintik (főleg vérnyomás- és koleszterincsökkentők).

• Idén a gyógyszerkasszából 25-26 milliárdot, jövőre még 120 milliárdot vonnának el.

• Az új alkotmány szerint az állam nem biztosítja az öregkori ellátást, csak törekszik arra.

• A konvergenciaprogram szűkíteni tervezi a gyógyászati segédeszközök finanszírozására szánt keretet.

• Továbbra is napirenden van az utazási kedvezmények szűkítése.

• Az új szociálpolitikai koncepcióból kiolvasható: lényegében kivonul az állam az idősgondozásból, megszűnhet, vagy jelentősen csökkenhet a szociális otthonok támogatása.

 

Korkedvezmény:

A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők részesülhetnek korkedvezményben, vagyis az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban válhatnak öregségi nyugdíjra jogosulttá. Két év korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. További egy-egy év korkedvezményt ér minden további 5 – nőknél 4 – év ilyen munkában eltöltött idő.

Korengedmény:

Korengedményes nyugdíj feltétele legalább 37 év szolgálati idő megszerzése, és az öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor. Az igénybevétele a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás alapján történik.

 

A 48 éves Nász Erzsébet születésétől gerincsérült, kerekes székes, a mozgássérültekért dolgozó Egalitás Egyesület elnöke. Munka mellett főiskolát végzett, társadalombiztosítási ügyintéző, egyéni vállalkozó, 28 ezer forintnyi fogyatékossági támogatást kap havonta gyógyászati segédeszközhöz, szállításhoz. Önellátó, de tisztában van azzal: sokan nem képesek önmaguk fenntartására a rokkantnyugdíj nélkül, mert nem munkaképesek. Pénteken este sorra keresték a tagok, rászorulók az intézkedés miatt. Nász Erzsébet azt látja, hogy újabban amputáltakat behívnak, csökkentik vagy megvonják járadékukat. Mindenki fél, retteg – és furcsa módon nem azok, akik netán korábban a munkanélküliség elől irányítottan rokkantságba menekültek vagy korrupcióval szerezték meg az ellátást. Ma nincs olyan szintű cégtámogatás, amely nagy számban segítené rokkantak foglalkoztatását, a keretet betöltik, aztán létszámstop van – az integrált munkaerőpiac nem vevő rájuk. Sokan maradhatnak minden ellátás nélkül, megalázva, segélyen tengődve, amelyből még a létet segítő eszközöket sem tudják megvenni. Nász Erzsébet szerint itt senkit sem érdekel, ki tud és ki fog dolgozni, semmi nem számít, a jogszabálygyár megy előre, mint az úthenger. A kormány a konvergenciaprogramban jelezte: a rokkantnyugdíjak „felülvizsgálatából, ellátások átalakításából” jövőre 88, 2013-ban 117 milliárd forintos megtakarítást vár.

(G. M.)

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!