Végeláthatatlan veszteségfinanszírozásba torkollhat a Dunaferr államosítása. Az acélipar nem csak nálunk, de egész Európában menthetetlen. Az állami szerepvállalás még az üzletileg sikeres Rába profilját sem tudta a stratégiai célként megjelölt járműgyártás irányába mozdítani.
A Dunaferr menedzsmentjét is meglepte a kormány államosítási ajánlata, amit az 1500 fős létszámleépítés bejelentését követően tett meg a nemzetgazdasági miniszter. Nincs ugyanis közgazdasági értelme annak, hogy ilyetén módon mentsék a magyar acélgyártás romjait. Vélhetően, az állami tulajdonos sem tehet majd mást, mint vagy elküldi a dolgozókat, vagy finanszírozza a veszteséget. Politikai szempontot, persze, lehet találni, hiszen választási év jön, s 1500 munkahely megszűnése szinte kioltaná a kormány autóipar telepítő sikersztorijának pozitív hatását. Még szerencse, hogy készpénzt nem ajánlottak a Dunaferrért, bár a 150 milliárd forintos tartozásátvállalás sem csekély tétel. Munkahelyenként 100 millió forint. Ennyi pénzből akár piacképes munkahelyeket is lehetne telepíteni Dunaújvárosban.
Nem csak a magyar acélipar halódik, az ágazat egész Európában nagybeteg. Az EU-ban 80 millió tonnás a kihasználatlan acélipari termelőkapacitás. A kínai, indiai, brazíliai konkurenciával szemben esélye sincs a fejlett országokban üzemelő gyártóknak. Olcsó munkaerő, olcsó nyersanyag, nem létező szakszervezetek és szabad környezetpusztítás teszik abszolút versenyképessé az ázsiai, dél-amerikai gyártást. Ráadásul, az iparág hazai maradékát még egy speciális hátrány is sújtja: a magyar acélban már semmi sem magyar. Importáljuk a kokszot, a vasércet, s mindehhez Európa legmagasabb, a költségek 40 százalékát kitevő áramtarifája társul. Csak idő kérdése, hogy az utolsó két acéltermelő bázis, Ózd és Dunaújváros is Diósgyőr sorsára jusson. Pontosabban, szerencsésebb lenne, ha nem ismétlődne meg a kilencvenes évek diósgyőri sztorija, amikor majd egy évtizeden át tolta az állam a súlyos milliárdokat a menthetetlen kohászat veszteségfinanszírozásába, ahelyett, hogy azt a temérdek pénzt munkahelyteremtésre fordította volna. Most a Dunaferrnél nagyjából évi 25 milliárd lenne a veszteségfinanszírozás.
Ha visszatekintünk az Orbán-kormány államosításaira, az egyetlen jó üzlet a Rába bekebelezése volt. Az állam 8,1 milliárdot költött a részvényvásárlásra, de ebből csak 6,3 milliárd forint került az államháztartáson kívülre, mert a magánnyugdíjkasszák államosításakor 16,2 százaléknyi Rába-tulajdon az Államadósság-kezelő Központ kezébe került. Összességében a magyar állam több mint 76 százalékos szavazati jogot nyert. Magyarán minden jogot megkapott, hogy átalakítsa a vállalatot. A tőzsdegrafikonra pillantva, azt látjuk, az állam nyerésben van. Az idei második negyedévben megnyolcszorozódott a Rába profitja az előző év azonos időszakához képest. A profitbővülés azonban kizárólag a futómű üzletág tengerentúli értékesítéseinek köszönhető, miközben a járműgyártás teljesen háttérbe szorult. Márpedig az állami szerepvállalást épp azzal indokolta a kormány, hogy majd újraélesztik a magyar autóbuszgyártást, s felfuttatják a teherautók gyártását is. Más kérdés, hogy ennek már a felvásárláskor sem volt közgazdasági realitása. Az állam sokat emlegetett stratégiai szerepvállalása tehát semmit sem tudott hozzátenni eddig a Rábához.
A legrosszabb üzletet Orbán Viktor sikerként könyvelte el még 2011 májusában: a stratégiai vállalatnak számító MOL 21,2 százalékos pakettjét visszavásárolta a magyar állam az orosz Szurgutnyeftyegáztól. Az 510 milliárd forintos vételár részvényenként 22 400 forintot kóstált, a jelenlegi 16 ezer forintos részvényárfolyam mellett közel egyharmados vagyonvesztésben van az állam. Ráadásul, az állami tulajdonos szerepe teljességgel értelmezhetetlen a regionális olajmultiként viselkedő MOL-ban.
Nem akarja eladni az ukrán tulajdonos a Dunaferrt – nyilatkozta a cég korábbi vezérigazgatója a portfolio.hu-nak. Tóth László szerint, ha az ukrán holding megválna a magyar hengerművektől, akkor az ukrán acél is kiesne az uniós piacokról. Ehhez képest tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, az ukránok elfogadták a kormány tárgyalási ajánlatát, az egyeztetések jövő héten kezdődnek, összegről még korai beszélni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!