Műtőből tárgyalóterembe - Több száz műhibaperben több mint ötmilliárd forintot követelnek a kórházaktól

Elkezdődött az a büntetőper, amely egy pécsi fiatalember vakbélműtét utáni halála miatt indult. Egyike annak a több száznak, amelyek orvosi műhiba miatt várnak a bíróság döntésére. Összesen több mint ötmilliárd forint kártérítést követelnek a betegek és hozzátartozóik. Csakhogy nem pusztán az ítélet húzódhat évekig, a megítélt kártérítésre is várniuk kell a sértetteknek: a kórházaknak ugyanis nincs pénzük.

„Szinte példátlan, hogy három orvos egyszerre üljön a vádlottak padján” – kommentálta saját peres ügyét dr. Ábrahám László. Ő látja el annak a családnak a védelmét, akik 20 éves fiúk halála miatt indítottak eljárást a Pécsi Tudományegyetem Sürgősségi Klinikája ellen. Scheffer Péter még 2010-ben kereste fel a klinikát, hasi panaszokkal, de ott nem végezték el a beteg vakbelének vizsgálatát, ahogy az orvosi konzílium összehívása is elmaradt és nem tartották kórházi megfigyelés alatt sem. A fiú három nap múlva ment vissza újra, amikor az akkori orvos ugyan már felismerte a vakbélgyulladást, megműtötte, de a perforálódott vakbelet mégsem vette ki. A sebész csak a második műtétre távolította el a páciens vakbelét, de akkor már vérmérgezést kapott a fiú, s azután néhány órával elhunyt. Kiderült: az első vizitet végző orvos rezidensként dolgozott, vagyis elvileg nem is láthatta volna el önállóan a beteget, az ügyeletes orvos viszont nem tudta, hogy a kolléga még a gyakorlatát tölti. Az ügyészség most egy rezidens és egy belgyógyász ellen halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, egy sebésszel szemben pedig foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt emelt vádat. Nem ismerték el a felelősségüket. Szerintük mindent megtettek, a műtéteket végző sebész egyenesen úgy fogalmazott, saját fiát sem műtötte volna másként. Igaz, ő volt az egyetlen egyébként, aki bocsánatot kért az elhunyt családjától.

A család ügyvédje szerint valami, úgy tűnik, elmozdult a műhibák megítélésében, a mostani eset is ritka volt eddig, mint a fehér holló. „A legritkább esetben jutnak el a vádig olyan ügyek, amelyekben orvosok gyanúsíthatóak foglalkozás körében elkövetett bűncselekménnyel. Nemhogy a vádemelésig nem jut el, de már a feljelentés szakaszában elhal az ügyek jelentős része” – állítja dr. Ábrahám László ügyvéd. Bírósági szakig eljutó ügyekben is csak két esetben született letöltendő börtönítélet, az egyik ráadásul Geréb Ágnes orvos-bába sok vitát generáló ügye volt. Legutóbb egy méhen kívüli terhesség fel nem ismerésért is, ami az anya halálával végződött, 450 ezer forintot ítéltek meg. „Nevetséges” – tette hozzá az ügyvéd. A műhibaperek jelentős része a nőgyógyászok ellen folyik, Ábrahám László 12 ilyen ügyet visz. „A joggyakorlatban a még meg nem született gyermeket sokszor nem is tekintik élő embernek, így egész más megítélés alá esik” – mondja az ügyvéd. De ha még el is indulnak az ügyek, sokszor megalázóan kicsiny összegeket ítélnek meg a bírák, azokat is hosszúhosszú évek után. „Most is megy a hercehurca például a szentesi kórházzal, egy súlyosan fogyatékos kisgyerek miatt. A kórház pedig el is ismerte, hogy hibázott, csakhogy egyszerűen nem tudnak fizetni. Összesen 15 millió volt a kárösszeg, ebből ötöt már kifizetett a biztosító, illetve még az elején a kórház, de most a fennmaradó rész, illetve annak 4 milliós kamatán megy a vita. ”

Van azért kivétel: tavaly az egyik fővárosi kórházat több mint százmillió forint megfizetésére kötelezte az bíróság – az intézmény csaknem beleroppant anyagilag a kártérésbe. Pedig sokszor néhány mondat is elég lenne ahhoz, hogy gyorsabb és nem utolsósorban olcsóbb megoldást találjanak a felek. Egy bocsánatkérés, majd a peren kívüli megegyezés lenne a leghatékonyabb eszköz, csakhogy ennek nemcsak az egészségügyi szemlélet az akadálya, de a biztosítók sem érdekeltek benne. Ők ugyanis legfeljebb ötmillió forintig állják a számlát, így minél későbbre tolódik a kötelezettség, nekik annál jobb.

A júliustól hatályos új Munka törvénykönyve szerint azonban valamelyest módosul majd a műhibák megítélése. Mostantól nemcsak a kórház, de részben az orvosok is felelnek a gondatlanságukért. Ugyan eredetileg a teljes kártérítési összeget továbbháríthatták volna a hibázó orvosra, amennyiben mulasztása, hibája „súlyosan gondatlan károkozásnak” minősül, de sikeres lobbizással elérték: még a legsúlyosabb esetekben is csak négyhavi fizetésükig terheli kártérítési kötelezettség őket. Kérdéses persze, hogy az átlagosan 10-15 millió forintos kártérítési összegek „behajtása” mennyiben egyszerűsödik a bruttó 150-180 ezer forintot kereső orvosi bérekből. A tapasztalatok szerint ráadásul a tragikus esetek túlnyomó részét egyértelműen a fáradtság, a túlterheltség okozza. Pontos számok nincsenek, csupán becslések vannak arról, milyen nagyságrendben indulnak műhibaperek Magyarországon, ám ha már per van, azt általában meg is nyerik a betegek. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a bíróság a teljes összeget megítéli nekik. Évente 4-500 orvosi műhibaper ügyét tárgyalják a bíróságok, a megítélt kártérítés összege pedig 1-2 milliárd forintra rúg összesen. Az államosított 33 fővárosi, illetve megyei kórház ellen jelenleg 357 műhibaper folyik. Ezekben a perérték összességében mintegy 5,5 milliárd forint.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!