Egyik kezükkel adnak, a másikkal elvesznek: kezd egyre ellentmondásosabbá válni az Európai Unió menekült- és bevándorláspolitikája. Feltehetően azért, mert egyre nagyobb nyomás nehezedik a kormányokra a nacionalista-populista pártok és a befogadást ellenző társadalmi többség részéről, másrészt viszont Orbán Viktor miniszterelnök hadjárata sem maradt hatástalan.
Csütörtökön a bel- és igazságügyminiszterek arról egyeztek meg, felgyorsítják az illegális bevándorlók hazatelepítését. Tavaly 470 ezer kiutasításról hoztak határozatot a tagállamokban, de csak az esetek 40 százalékában tették fel a migránsokat ténylegesen a gépre. Bár a mostani döntésben nem szerepelnek konkrét számok, az elsősorban afrikai és balkáni országok állampolgárainak szóló üzenet – melyet a német kormány keményebb arcát mutató Thomas de Maizière belügyminiszter ki is mondott – világos: számukra már nincs hely az EU-ban.
Az új vonulatba illeszkedik francia kollégája, Bernard Cazeneuv-nak a fellépése is, aki azt javasolta, rövid távon erősítsék meg az EU Határőrizeti Ügynökségét, a FRONTEX-et, hosszú távon pedig közös európai határőrség mellett érvelt. Az ötletet egyébként François Hollande elnök vetette fel szerdán, aki az Európai Parlamentben Angela Merkel német kancellárral közösen mondott beszédet. Ennek legfőbb üzenete az volt, hogy a válságra ismét a több Európa, azaz bizonyos állami hatáskörök uniós szintre emelése jelenthet megoldást. Ha ezentúl nem maguk a tagállamok lennének felelősek a határok védelméért, hanem egy uniós testület, az sértené a tagállamok nemzeti szuverenitását, de így meg lehetne őrizni az uniós állampolgárok szabad mozgását.
Az uniós válságkezelés hitelét és esélyét gyengíti, hogy Merkel támogatottsága egyre csökken Németországban. Sorra kerülnek nyilvánosságra a felmérések, amelyek szerint a választók elhibázottnak tartják a kancellár menekültek százezreit az országba vonzó politikáját. Tovább éleződött a feszültség a kancellár és Horst Seehofer bajor miniszterelnök között is, aki nem mellesleg a Merkel vezette CDU testvérpártjának, a CSU-nak az elnöke, és azzal fenyegetőzik, hogy szembeszegülve a szövetségi kormánnyal, visszaküldi Ausztriába a migránsokat.
A nehézségek ellenére Merkel kitart amellett, hogy Németországnak emberségesen kell bánnia a menekültekkel. És ezt nem csak szerdán, a konkrétumok hiánya miatt csalódást keltő nyilvános beszédében tette egyértelművé, saját pártcsaládja, az Európai Néppárt képviselői előtt tartott nem nyilvános előadásában is. Magát kelet-európainak nevezte, és kifejtette, hogy éppen elég ideig élt kerítés mögött, többé már nem akar, amivel világosan utalt arra, hogy a magyar intézkedések számára elfogadhatatlanok.
Az Európai Bizottság is vizsgálatot kezdeményezett a magyar menekültügyi szabályokkal kapcsolatban, és már az előzetes vizsgálat is komoly aggályokat fogalmazott meg. Úgy gondolják, az új törvény értelmében gyakorlatilag lehetetlen menekültstátust igényelni, mert már a határátlépés előtt szisztematikusan elutasítják a kérelmeket. A Bizottság szakértői nem értenek egyet a katonaság bevetésével és azzal sem, hogy a gyermekeket nem részesítik kiemelt védelemben a hatóságok.
Mindez azért érdekes, mert a hazatelepítés felgyorsításáról szóló csütörtöki döntés, a menekülttáborok fenntartásáért Törökországnak nyújtott uniós támogatás vagy az uniós határőrizet gondolata is olyasmi, ami nem áll távol Orbán Viktor miniszterelnöktől. De úgy tűnik, az európai vezetők nyíltan nem akarnak közösséget vállalni vele.
Teréz anyának öltöztette a Der Spiegel német hetilap címlapján Angela Merkelt, arra utalva, hogy befogadó menekültpolitikája miatt a kancellárt tartották idén a Nobel-békedíj legnagyobb esélyesének. A kitüntetés gondolata magát a kormányfőt is zavarta, aki most fellélegezhet, hiszen a Svéd Akadémia nem tünteti ki olyasmiért, ami miatt otthon veszít a népszerűségéből.
Tegnap megérkezett Svédországba 20 eritreai, az első csoportja annak a 120 ezer menekültnek, akiket az uniós kvótarendszer értelmében Olaszországból és Görögországból más tagállamokba telepítenek. Ennek ellenére a vita tovább tart a kötelező uniós kvótákról, és csak sokára lehet róla megállapodás – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy német lapnak adott nyilatkozatában. Vélhetően az a terv is erősen megosztja majd a kormányokat, melynek értelmében további menekülteket venne át az EU törökországi menekülttáborokból.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!