Péppé ázott dokumentumok, megrongálódott adathordozók – a jelek szerint új szintre emelték információkezelési technikájukat a különböző kormányzati szervek. Eddig üzembiztosan működött a kormányzati törvénygyárra alapozott szisztéma, azaz a kétharmados többség birtokában (és utána is) a parlament legalizálta a visszás ügyeket – legyen szó vagyonbevallásról, közbeszerzésről, közpénzek elrejtéséről. Így legutóbb például országgyűlési segédlettel tüntették el a nyilvánosság szeme elől az MNB alapítványaiba pumpált 250 milliárdot, illetve a posta szerződéseit.


CD-romlás, papírázás

Ám repedni látszik a rendszer – mégpedig a különböző ellenőrző vagy igazságszolgáltatási szervek repesztik. Most például azt találta mondani a bíróság (első fokon), hogy a Magyar Posta kontraktusait igenis publikussá kell tenni. Illetve bírósági szakaszba jutott egy másik ügy is – ennek tétje, hogy jogosan nevezte-e Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnököt bűnözőnek Juhász Péter, az Együtt politikusa. A válasz nagymértékben függ attól a mintegy 800 tételes listától, amelyik azt taglalja: milyen ingatlanokat és milyen áron passzolt el az V. kerület Rogán polgármestersége alatt.

Csakhogy mielőtt a bíró tanulmányozhatta volna a lajstromot, „preventív adatkezelés” történt, ugyanis Juhász közlése szerint megrongálódott/ használhatatlanná vált a listát rögzítő CD. (A rendőrség annyit mond, hogy „a bíróság által kért adathalmaz – több száz A3-as oldalnyi nyomtatott iratmennyiség – az eljáró hatóság rendelkezésére áll”. (Ha az esetleges CDromlás újszerű jelenség is, azért klasszikus eszközök is akadnak az ügyben. A Rogánnal kardozó Juhász ellen rögvest vagyonvizsgálatot indított az V. kerületi Fidesz-frakció, illetve a TV2 is tényfeltárni igyekszik ingatlanjait és ingóságait – amikből vajmi kevés van.

És a CD-eset nem egyedi: az Állami Számvevőszék feljelentette a 3 milliárd forintnyi uniós pénzből gazdálkodó, az Emmi alá tartozó Új Nemzedék Központot, mivel az nem adta meg az ellenőrzéséhez szükséges adatokat. A szervezet ezt többek között azzal magyarázza, hogy a papírjai egy felhőszakadás alkalmával megsérültek.


A fiatalok rárabolnak

Úgyhogy a jelek szerint Stumpf István, Orbán Viktor egykori kancelláriaminisztere (jelenleg alkotmánybíró) remekül ráérzett a kormánypártban (és a holdudvarban) zajló folyamatokra, amikor azt találta mondani: a Fidesz fiatalabb nemzedékét már csak a pénz és a pozíció érdekli. Hogy ebben az esetben mennyire feje a közmondás rossz szagú halának a miniszterelnök, az erősen kérdéses, de épp a múlt héten pattant ki – egy kuvasz kálváriája nyomán –, hogy a miniszterelnök családja egy Alcsútdoboz melletti uradalomban lakik, noha annak nyoma sincs vagyonbevallásában.

A legtöbb pénz Magyarországon mindenesetre a közbeszerzéseken és az áfacsaláson fogható. Az előbbi körben egy jól körülhatárolható, mintegy 66 céget mozgató oligarchakör kaszált bizonyíthatóan nagyot, többek között 2014-ben. Simicska Lajos érdekeltségei 65 pályázatot húztak be, a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak fontos vállalkozások 28 közbeszerzést vittek el, Orbán gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc favoritjai 12- szer futottak be, míg a kormányfő egyik tanácsadójának tartott Garancsi István szintén egy tucatnyi alkalommal győzött. Aztán fordultak az erőviszonyok, Simicska legecizte Orbánt, a miniszterelnök pedig elkezdte visszaszorítani volt szobatársát, így 2015-ben az egykori főoligarcha érdekeltségei már csak nyolc közbeszerzésen lettek elsők. Ráadásul tavaly Simicska vezércégét, a Közgépet három évre kizárták a közbeszerzésekből. A vállalat perelt, és ugyan a decemberi elsőfokú ítélet felfüggesztette a határozat végrehajtását a jogi procedúra idejére, a másodfokú ítélet ismét életbe léptette a döntést. Azaz a Közgép továbbra sem pályázhat, amíg el nem dől, miképp alakul Simicska fellebbezése.

Támadnak a nemzetközi erők

Nem csoda, hogy ezerrel dübörög az oligarchaháború – van, aki a területét védi, van, aki terjeszkedik, persze az erőviszonyok nem egyenlőek, hiszen a piac újraosztása állami segédlettel zajlik. Ellentartani így csak külső segítséggel lehet – akkor is, ha a támogatás „meglehetősen kéretlen”. Amint azt a Vasárnapi Hírek megírta, a különböző állami közbeszerzéseket már régóta monitorozó – és Simicska érdekeltségeit, illetve Tiborcz volt cégeit – egyaránt elmeszelő Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mindjárt értékes adatokhoz juthat.

Ugyanis amerikai diplomáciai csatornákon keresztül felajánlották a szervezetnek, hogy adatokkal segítik a magyar közbeszerzésekre szakosodott cégek ügyeinek feltárását, illetve egy korrupciós térkép megrajzolását. Az információk nagyjából három csoportra oszthatóak. Az egyik a magyar vállalkozások mögötti offshore cégekről szól – itt a valódi tulajdonosi körre koncentrálnak, illetve a pénzmosásra.

Egy másik kategóriában azt nézik, a magyar hivatali rendszerben kik azok, akik a különböző pályázatok (rosszabb esetben bűncselekménygyanús ügyek) útját egyengetik, továbbá kik azok, akik a politikusok nevében (egyfajta táskás emberként) eljárnak. A harmadik ügytípusban pedig a konkrét közbeszerzési és adókerülési visszásságok állnak.

Elkezdődött a súgás

A források szintén összetettek: nemzetközi vizeken dolgozó nyomozószervezetek prezentálnak adatokat, a Magyarországon működő diplomáciai „lerakat” is kiépített egy a politikai, a gazdasági élet szereplőiből álló információs hálót, illetve szintén számos érdekesség beszerezhető azoktól, akikre „dolgoztak” a különböző szervezetek. (Magyarán: az OLAF – terhelő adatok birtokában – egyfajta vádalkut ajánlhat, „nagyobb vadakért” cserébe.)

A mondás szerint utóbbi módszerrel sikeresen szereznek információkat egyes oligarcháktól – leginkább az offshore cégekről és a táskás emberekről. Ami nem okoz különösebb nehézséget, hiszen a céghálók összeérnek, a kinti vállalkozásokat is sokszor közös strómanok (vagy strómanok közösen) alapították. Persze ezek felgöngyölítése a közvetett cél, az igazi feladat a „gazdák bebuktatása” (értsd: Orbán politikai és gazdasági körének lemondatása/ gyengítése).

A fideszeseknek is túl sok

A külföld, a belpolitika és a sajtó szemében is az Orbán-rezsim legfontosabb ismérve a korrupció és a visszaélés. A Vasárnapi Hírek azt próbálta megnézni, mit érzékel mindebből az átlagpolgár. A Publicus Intézet kutatásának eredményeit furcsa kettősség jellemzi: az emberek érzékelik a korrupció kiterjedtségét és súlyát, mégsem tarják olyan drámai problémának. Egyszerűen azért, mert brutálisan burjánzik – ha úgy tetszik, belefáradtak a balhékba.

Úgyhogy a jelek szerint bevált a kormányzati stratégia, miszerint hadd boruljon ki a bili, a sokadik borulásnál már a kutyát sem érdekli. Remek példa erre ez a hét: az említett CD-ügyön, Juhász vegzálásán kívül például kiderült az is, hogy a miniszterelnök bizalmasa, Habony Árpád érdekelt a sok milliárdos letelepedésikötvény-bizniszben, illetve egy fideszes politikus 5 ezer forintért vásárolt vissza 3 hektár földet az önkormányzattól, miután a település EU-s forrásból kármentesítette a területet. És persze e heti esemény az is, hogy a parlament elfogadta a „nemzeti lakáslottóról szóló” törvényt, ami két céghez irányíthat állami pénzeket (cikkünket lásd a 4. oldalon). Nem csoda hát, hogy az emberek 69 százaléka véli azt, hogy egyszerűen „túl sok korrupciós ügy van, már nem tudok rájuk figyelni” (és ezt bizony a fideszesek szűk többsége is igenli).

A migránsüzenetek lemaradtak

Így hiába érzékelik a baj nagyságát – a „túl sok” kitétel egyértelműen erre utal – a korrupció nem kerül fel személyes problématérképükre. A legnagyobb társadalmi gondként egyértelműen a szegénységet azonosítják – ez csak a fideszes szavazók rangsorában szorul a második helyre, Orbán népe a menekültügyet tartja a legfontosabbnak. Ám mindenki másnál (és így értelemszerűen az országos átlagban is) a szegénységen kívül a munkanélküliség, az egészségügy, illetve az oktatás helyzete beelőzi a „migránsdrámát”. Ami azt jelzi, hogy a Fidesz reménytelenül beszorult ezekbe az ügyekbe.

Az ok egyszerű: e bajokat mindenki a saját bőrén érzi, és nem lehet „bűnbakokat” beiktatni. Csak összehasonlításképpen: hiába extra magas Magyarországon az adóteher, mivel a kormány áttételesen adóztat (ágazati külön sarcok), ezt csak a lakosság 2 százaléka tartja a legnagyobb problémának. Az, hogy a korrupció – 17 százalékos átlaggal – a hatodik helyen landolt mégsem csoda – ugyanis vállalkozások tízezreinek napi tapasztalata, azaz nem lehetett „eltávolítani” az emberektől.

Arc nélkül van tele a hócipőjük

Csakhogy amint a fenti lista is mutatja, a köz 73 százaléka vélekedik úgy, hogy a korrupciónál nagyobb bajok is vannak Magyarországon. Így hiába az a többségi érzet, miszerint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta sokkal nagyobb összegek tűnnek el, mint a korábbi időszakban, amikor az urnához kocognak a választók, ez nem befolyásolja őket. Ugyanis többségük azt vallja: „amikor arról döntök, hogy kire szavazok, nem vehetem figyelembe a korrupció kérdését, mert minden politikus korrupt”.

Ám amikor a „minden politikusnak” arcot kell adni, akkor az kevéssé sikerül. A fideszeseket általában az emberek 17 százaléka tartja korruptnak, az MSZP-sek esetében ez az arány 7 százalék. A konkrét személyek átlaga mélyen alulmúlja ezeket az eredményeket: a csúcstartó Orbánt a felmérés szerint mindössze 5 százaléknyian tartják kenhetőnek, míg az ezüstérmes Gyurcsányt 3 százaléknyian.

És hiába áradnak a sajtóból Rogán Antal, Lázár János vagy épp Matolcsy György ügyei, róluk a megkérdezettek 1 százaléka hiszi a mutyit, ahogy Andy Vajnát vagy épp Habony Árpádot sem vádolták többen. Ám félreértés ne essék, gyakran a 3 százalékos hibahatáron belül mozgó eredmények önmagukban nem értelmezhetőek. Ugyanis a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy nincs véleménye vagy nem válaszol. Ha mégis „kinyitnák a szájukat”, akkor érdemben változna a kép.

Ezt támasztja alá, hogy amikor nem személyekről, hanem ügyekről van szó, akkor másképp alakul az eredmény. Példának okáért Vajnát személyében egy százalék „korruptozta”, ám a hitelt, amiből megvette a TV2-t, már 53 százaléknak volt gyanús. Mészáros Lőrinc személyében 1 százalékot kapott, míg a „barátok nyerik a pályázatokat” kategória korrupciós indexe már 69 százalékra ugrott. És nem volt ez másképp a politikusok ingatlanügyeivel kapcsolatban sem (ezekben többek között Rogán és Lázár volt érintett).

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!