A szombati „Őszi nagytakarítás az oktatásban” tüntetés budapesti helyszínén mindössze néhány száz pedagógus jelent meg.
Közöttük azonban valóban alig lehetett olyat találni, akinek az életpályamodell bevezetésével ténylegesen emelkedett volna a fizetése. A láthatósági mellénnyel, takarítóeszközökkel és transzparensekkel felszerelkezett idősebb tanárok egymásra licitálva sorolták, mennyivel keresnek kevesebbet, mint korábban. Az alapfizetés ugyan átlagosan 30-40 ezer forinttal nőtt, de az eddigi közel 30-féle pótlékból, csak 7 maradt meg. Azonban azt a félreértést is igyekeztek eloszlatni, hogy a legnagyobb probléma az iskolákban a pedagógusbérek kérdése. Ez és a tanárokra erőszakolt Pedagógus Kar csupán az utolsó csepp volt a megjelentek poharában – mégsem sikerült valódi tömeget mozgósítani. Így beteljesedett Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnökének nyilatkozata, amelyet az Index hírportálnak tett szombaton. „Én úgy tapasztalom, hogy a pedagógusok szinte mindent lenyelnek: egy kisebbség elkeseredetten tiltakozik, az ő minisztériumi megítélésük teljesen brutális. Felmérések szerint a pedagógusok nagyobb része nem ért egyet ezzel az oktatáspolitikával, és amikor a kormányzat ezt elsumákolja, nem mond igazat. De tény, hogy nem vonulnak tízezrek- százezrek az utcára, azért, mert a pedagógushabitustól ez elég idegen” – mondta.
Az iskolákban dolgozók és tanulók kedélyeit leginkább a január óta tartó káosz borzolja. Amióta az intézmények üzemeltetése az önkormányzatokhoz, a fenntartás pedig a Klebelsberg Iskolafenntartó Központhoz került, az iskolák szenvednek a rengeteg adminisztráció, a megválaszolatlan kérdések miatt, mivel a korábban helyben könnyen kezelhető problémák ma már csak bürokratikus úton oldhatók meg. De a tanároknak a leginkább mégiscsak az fáj, hogy az ő véleményüket senki nem kérdezte a közoktatás átalakításáról.
„Mindenkit önálló gondolatok nélküli döntésképtelen gyerekként kezelnek; szülőt és pedagógust egyaránt. A gyerekek igényeivel pedig végképp nem törődik senki” – mondta egyikük.
Talán nem véletlen, hogy a tanárok mellett a legnépesebb csoport a tüntetésen a szülőké volt. Egyikük arról panaszkodott, a kisfia a rengeteg óra és az egész napos iskola miatt már most olyan fáradt, mint máskor májusban. Ezt ő maga is megerősítette, és elmesélte, az uszodába egy óra az út oda-vissza, ezért azt az időt is testnevelés órának számolják el, így szusszanhatnak egy kicsit. De még így is van több olyan nap, amikor az egyre hidegebb udvaron kell tornázni, télen sem lesz ez másképp, csak akkor majd sapkát húznak. Egy másik anyuka arra panaszkodott, a rengeteg óra miatt annak ellenére háromra ér haza az alsós gyermeke az iskolából, hogy kikérte őt délutánra. Leginkább azt sérelmezi, hogy nem nézik ki belőle, megfelelően el tudja látni a gyerekét, az iskolára pedig egyre jobban ránehezedik az ideológiai egyoldalúság. „Én nem akarok kis szürke fakockát nevelni” – tette hozzá. Talán nem véletlen, hogy a demonstráció felszólalói közül is Salamon Eszter, az Európai Szülők Egyesületének elnöke volt a leghatározottabb, aki azt mondta, egy esetleges új kormány első intézkedésének a köznevelés eltörlésének és a közoktatás visszaállításának kell lennie, hogy a következő tanév már egészen másképp kezdődhessen, mint az idei. „A mi dolgunk, hogy segítsük a gigantikus béremelésről szóló hamis hírek miatt felcsapott pedagógusellenes hangulat lecsillapítását. (…) Sürgetnünk és támogatnunk kell a szerveződő pedagógussztrájkot is” – beszélt a szülők felelősségéről.
Egy esetleges sztrájkhoz azonban még hiányzik az összefogás. A szakma megosztottságra jellemző, hogy még a legnagyobb érdek-képviseleti szervek sincsenek azonos állásponton a nyomásgyakorlás eszközeit tekintve. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) csatlakozott a demonstrációhoz, ezzel szemben a nagyobbik szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) távol maradt az eseménytől. Galló Istvánné, a PSZ és Mendrey László, a PDSZ elnöke a Hír24 szerdai hírműsorában találkoztak, ahol a műsorvezető is rákérdezett látványosan fagyos viszonyukra. „A célok elég közel állnak egymáshoz, a módszerekben van különbség” – mondta Mendrey, aki a tüntetésen elmondott beszédében is szóvá tette a PSZ távollétét.
A demonstrációt a Hívatlanul Hálózat szervezte. A mára már több mint 5000 tagot számláló Facebook-csoportot öt héttel ezelőtt hozta létre Lázár Júlia, aki a 2011/2012-es tanév végén mondott fel, az új köznevelési törvény miatt. A budapesti eseménnyel párhuzamosan tegnap Szegeden, Pécsett és Sopronban is demonstráltak. A minisztérium Szalay utcai épülete előtt Lázár Júlia úgy fogalmazott, azért tüntetnek, mert meg akarják állítani a köznevelési törvény okozta rombolást az oktatásban. „Építeni akarunk: személyközpontú, élhető, autonóm iskolákat. Egyetlen gyereket sem engedhetünk el” – mondta. A tüntetők emellett kiálltak a „diákok hatósági zaklatásának és megfélemlítésének lehetővé tétele ellen”, vagyis nem értenek egyet az iskolarendőr intézményének bevezetésével, valamint azzal, hogy a gyerekeket közterületen igazoltassák a rendőrök, pusztán azért, mert nincsenek bent az iskolában. „A gyerekek nem bűnözők” – skandálta a tömeg.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója erőszakmentességre kérte a tüntetőket, tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a „Bajnaigárda” fiataljainak eddigi megmozdulásai alapján nem lehetnek biztosak abban, hogy a budapestiek megúsznák a napot „erőszak és barbárság” nélkül. Ha valamitől, ettől biztosan nem kellett tartani a fővárosi tüntetésen, kis túlzással a tanárok többet énekeltek, mint kiabáltak – hol a Nabucco Rabszolga kórusának, hol a „Hej, te bunkócska” című nótának az átiratát. Hoffmann Rózsa sem feledkezett meg a Pedagógusok Világnapjáról, nyílt levélben köszöntötte őket, a tüntetésről viszont azt mondta, nem tudja, mi ellen irányul. Talán, ha meghallgatná a tiltakozókat, rájönne ő is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!