- Egy vidéken és a fővárosban egyszerre taroló párt/szövetség jelenthetne érdemi veszélyt a hatalomra
- A megyei jogú városokra gyúr mindenki
- Egy önkormányzati bázison sikerrel lehetne építkezni, zsarolja is a polgármestereket a kormánypárt
Függő helyzetbe kényszeríti-e az országot a paksi atomerőmű bővítését finanszírozó orosz hitel; kibírja-e Magyarország, ha olimpiát rendez; Orbán Viktor az év pozitív vagy inkább negatív hőse; szükség van-e egy demokráciában civil ellenőrzésre vagy éppenséggel ki kell söprűzni a külföldről is támogatott „nem kormányzati” szervezeteket? – a közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a megyeszékhelyek és a megyei jogú nagyvárosok merőben mást gondolnak a világról, mint a hatalom.
Lakosaik legalább olyan arányban mennek szembe a kormánnyal, mint a budapestiek, sőt. Nem véletlen, hogy a kabinet 2014 után úgy döntött: lábon megveszi a „nagyobb települések” népét, és egy partnerségi program keretében mintegy 2500 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt osztott szét a megyei városok között. Egyelőre csak szóban, ugyanis nem sok minden valósult meg abból, amit – a legtöbbször Orbán Viktor személyesen – megígért (lásd keretes írásunkat).
Nem a falvakra fókuszálnak
Ám a helyzet most változhat, fizethet a kabinet, a választási matek szoríthatja rá. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy Budapest veszni látszik: a 18 egyéni választókerületből 14-et bevehet a baloldal. Ha a főváros példáját a megyei jogúak is koppintják, akkor kétharmad semmiképp nincs, és a választási vereség sem elképzelhetetlen. Persze sokkal valószínűbb, hogy egy megerősödő ellenzék megszerzi a parlamenti mandátumok 40-45 százalékát. Ha pedig az oppozíció nem megosztott (mondjuk a képviselői helyek harmadát egy párt/pártszövetség birtokolja), akkor képes túlélni egy újabb ciklust – akár érdemi kormányváltó alternatívaként is. Magyarán a szavazatmaximálás egyik kulcskérdése a megyei jogú városok bevétele (a falvakban és a kisvárosokban sokkal aktívabb a kormánypárt).
Ezt a „választási hangsúlyeltolódást” jelezhette Lázár János, amikor arról beszélt, hogy Budapest nem kér az olimpiai fejlesztésekből, úgyhogy jobb helye lesz az erre szánt pénznek a vidék Magyarországán. A Miniszterelnökség vezetője ezermilliárdnyi átmozgatható tőkéről beszél – ez az összeg pont fed egy másik ígéretet.
Az említett 2500 milliárdból 1500 milliárd forintot az EU-tól kalapozna össze a kormány, és 1000 milliárdot állna a költségvetés. Utóbbi tétel éppen akkora, mint amennyit Budapestről kivonni tervez a kormány.
Még a metró is kérdéses
Azt, hogy számos fejlesztés ugrik, evidenciaként kezel a kormány. Például felejtősek a bekötőút-fejlesztések: valószínűleg nem lesz háromsávos M1-es és M3-as a város határában. Elmaradhat az elővárosi vonalak fejlesztése és a HÉV-vonalak felújítása. Valószínűleg nem köti majd össze a belvárost és a repülőteret gyorsvasút, és nem hosszabbítják meg a kisföldalatti vonalát.
Ebbe egyébként mindenki belenyugodott, ám ha Lázár komolyan veszi magát, az is kérdés lehet, hogy mi marad el a Budapest „életben tartásához” szükséges beruházások közül. A földfelszíni fejlesztések közül ilyennek számít az 1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig, illetve a 2-es és az 51-es villamos teljes vonalának felújítása. No és persze a legfontosabb: a 3-as metró felújítása. Aminek a kétkedők szerint megint búcsút lehet inteni, legalábbis idénre. Őket igazolja az, hogy a BKV visszavonta a decemberben benyújtott uniós pályázatát, amiből az M3-as déli szakaszának felújítását finanszírozta volna.
Az uniós pénzt a kormány önrésszel egészítette volna ki. A hivatalos verzió szerint azonban nincs veszélyben a 3-as metró renoválása, a pályázatot – egyébként a kormány tanácsára – egy hazai jogszabályváltozás miatt „törölte” a közlekedési társaság, így a BKV szerint gyorsan át lehet írni a pályaművet, rohamtempóban és március elején be lehet adni. Következésképp semmi akadálya a nyárra tervezett felújításnak. A közlekedési vállalat szavahihetősége kérdéses. Egyrészt a pályázatot már második alkalommal vonták vissza (tavaly ősszel azért, mert túl drága ajánlatok futottak be), másrészt a 3-as metró nem kormányzati prioritás (ha életveszélyessé válik, akkor Lázár szerint le kell állítani, és kész), így lehet, hogy a kabinet inkább más célra hívja le az uniós támogatást.
Aki beragad, elfonnyad
Ez is azt támasztja alá, hogy a hatalom nem számol Budapesten bázisnövekedéssel, és azt, hogy „vidékről” akar nyerni.
Az ellenzéki pártok is tisztában vannak ezzel, nem véletlen, hogy a Momentum roadshow-val bővíti/stabilizálja az olimpiai népszavazással megszerzett bázisát (a Fidesz a fővárosi értelmiségiek vidékrühellő mozgalmának állítja be őket). Ami azt jelzi, a párttá alakuló Momentum nemcsak a jelen szavát, de a múltat is érti, hiszen az utóbbi hét év bizonyította: ha valaki nem nyit a vidék felé, akkor legfeljebb a fővárosban létező törpepárt marad.
A helyzet paradoxonja, hogy vidéken eddig nem támadt új erő, a budapesti formációk viszont képtelenek voltak kitörni – legyen szó a PM-ről, az Együttről, de igaz ez az LMP-re is. Vidéki infrastruktúrájuk egyedül a szocialistáknak van. És a Demokratikus Koalíció sem a semmiből építkezett, falusi, kisvárosi hálózatát az átigazoló MSZP-seknek köszönheti.
Vidéki fogság
Hogy a kis- és megyei jogú városért folytatott versenyben ki lesz a befutó, arról csak találgatni lehet. Viszont lehet, hogy egy vidéki versenyző is rajthoz áll. Az Új Kezdet nevezetű párt húzóembere Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Aki a hírek szerint beszállna a 2018-as meccsbe, értelemszerűen a helyhatóságok bázisán toborozva szavazókat. A formai logika szabályai szerint érdemi alternatívát az az erő jelenthetne, amelyik egyesíti Budapestet és a vidéket – ilyen lehetne egyes pletykák szerint, ha egymásra találna az Új Kezdet és Momentum. Csakhogy az élet ennél döcögősebb. Mivel az Új Kezdet önkormányzati talapzaton áll, a helyi hangadókat mozgósíthatja mindenhol. Csakhogy ezek a figurák függő helyzetben vannak: ha alkalmazottak, akkor a település vezetői „határozzák meg a tudatukat”, ha polgármesterek, akkor az újraválasztásuk „mozgatja őket” – márpedig akkor újrázhat valaki, ha fejlesztésekkel biztosítja népszerűségét. Azaz végső soron a polgármesterek a kormánytól függnek.
És ezt a hatalom pontosan tudja. Békés, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Vas megyei városatyák állították egybehangzóan, hogy a megyei önkormányzatok vezetői és fejlesztésért felelős szervezetek emberei világosan értésükre adták: ha bármilyen ellenzéki jelölt kampányát támogatják, ugrik a fejlesztési pályázati pénz. Az is a kormánynak fütyül, hogy most először egy évvel később választanak „városatyákat”, mint országgyűlési képviselőket. Azaz, ha nincs kormányváltás, hiába nyer meg egy választókerületet az ellenzék, a kabinet simán kivérezteti a renitens településeket a helyhatósági voksolásig. Hogy ez nem összeesküvéselmélet, az bizonyítja, hogy több informátorunk szerint az utóbbi időben megfogyatkozott a Gémesivel szövetséges polgármesterek száma.
1000 milliárd forintért vásárolna voksokat a kormány vidéken,
ahol a nagyvárosok gyakran még kritikusabbak
a hatalommal, mint Budapest
Orbán tizenkilenc pontja
„Tizenkilencből semmi” – összegezte Kész Zoltán független parlamenti képviselő, hogy Orbán Viktor tizenkilenc veszprémi ígéretéből mostanáig hány valósult meg, illetve hogy hány beruházásnak álltak már neki. Kész szerint egyetlen kapavágás sem történt, sőt. „Új völgyhíd, uszoda és jégcsarnok, a Veszprém Aréna fejlesztése, a 8-as és a 82-es út összeköttetése, ezek voltak a csúcsígéretek” – sorolta Kész Zoltán. Ezek közül néhány, például az útfejlesztés már papíron sem létezik, lévén a kormány egy nyári határozatban visszavonta azt.
A fideszes veszprémi polgármester nemrég azt mondta egy fórumon, hogy az uszodaépítés előkészületei folynak, de egyelőre ez összességében csak „látványpékség”.
A parlamenti képviselő emlékeztetett: Orbán Viktor veszprémi látogatásánál korábbi kormányígéret volt a 8-as út déli elkerülő szakaszának fejlesztése, de abból sem látnak semmit, holott közismert, mennyire nehézkes ott a közlekedés, különösen nyaranta. Kész mégis optimista. „Bizakodunk. Ezt arra alapozom, hogy a veszprémi polgármester egy ízben, amikor az ígéreteket kérték számon, azt mondta: az a szerencse, hogy Orbán Viktornak hívják Magyarország miniszterelnökét, mert ő mindig betartja az ígéretét…” – mondta Kész Zoltán.
Kevesebb kritika, több pénz: ilyen pressziót nem tapasztalt a kormányzat részéről, árulta el Siófok független polgármestere. Lengyel Róbert, aki 2014-ben csaknem kétharmados többséggel győzte le a nyári fővárost húsz évig irányító fideszes Balázs Árpádot, azt mondta: helyzetük speciális, hiszen bár a polgármester nem kormánypárti, a képviselő-testületben jelentős többségben van a Fidesz, így aztán „ha el akarnák lehetetleníteni Siófokot, azzal a sajátjaiknak is ártanának”. Korrekt szakmai egyeztetés – így minősíti a „beszélő viszonyt” Lengyel a többséget alkotó frakcióval, valamint az ugyancsak fideszes országgyűlési képviselővel, aki (s ezt a városvezető is elismeri) néhány beruházás érdekében sikerrel lobbizott. Így aztán „csurran-cseppen” Siófoknak a kormányzattól, például sportcélokra (a futballstadion korszerűsítésére és a félkész sportcsarnok befejezésére), amivel kapcsolatban a polgármester annyit azért megjegyzett: „Elfogadjuk és köszönjük, hogy egymilliárd forintnál is több jut a stadionra, de a városnak momentán egy uszodára sokkal nagyobb szüksége volna.”
Az olimpiára szánt ezermilliárd töredékéből, hat százalékából Salgótarján már képes lenne talpra állni, de egyelőre senki nem környékezte meg a szocialista vezetésű várost, hogy némi lojalitásért cserébe csurranna nekik pénz ebből a bödönből. Debrecennel és Hódmezővásárhellyel együtt egyelőre a Modern Városok Programból is kimaradtak, bár kaptak egyfajta „bánatpénzt” – Salgótarján például másfél milliárdot, Hódmezővásárhely ennek majdnem dupláját –, amiből elvileg elkezdhetik a tervezgetést addig is, míg a miniszterelnök odaér hozzájuk végre, és nagy nyilvánosság előtt legalább ígér nekik valamit.
Pedig Salgótarjánra különösen ráférne a kormányzati segítség: a megyei jogú városok közül itt szedik be a legkevesebb iparűzési adót – évi alig másfél milliárdot, miközben Győrnek ugyanebből 20 milliárdja van minden esztendőben. S hiába vizionálta a 2014-es választási kampány finisében Orbán Viktor a hajdani bányászváros lakóinak teljes foglalkoztatását, ez is csak üres ígéret maradt.
A nógrádi megyeszékhelynek mindenesetre van fejlesztési terve: hatvanmilliárd forintból már érezhető eredményeket tudnának felmutatni – mondta lapunknak Fekete Zsolt, a város szocialista polgármestere, aki alig egy évvel ezelőtt, a korábbi, szintén baloldali polgármester, Dóra Ottó halála miatt megtartott időközi választáson nyerte el a posztot, legyőzve fideszes ellenfelét. Ám eddig egyelőre jórészt csak válságmenedzselésre futotta: részben saját, mozdítható tőkéjüket áldozták fel, de az utóbbi hónapokban mintha növekedett volna a feléjük irányított állami támogatás is. A polgármester ezt azzal indokolta: talán mégis született valahol egy olyan döntés, miszerint nem kell mindenáron megfojtani Salgótarjánt, csak azért, mert a Fidesz ellen szavazott.
DOROS JUDIT – FÓNAI IMRE
Lego-kaland
Mindenki boldog volt, amikor Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere múlt héten bejelentette, 2020-ban Nyíregyházán is épül Legoland, olyan, amilyen Berlinben, Oberhausenben, Isztambulban és Manchesterben is van. Egy Legoland Magyarországon? – az talán még egy űrközpontnál is jobb (és olcsóbb). A polgármester azt is hozzátette, hogy a kormány 9,5 milliárd forintot ad a pannon Legolandra. Aztán kiderült: a Lego Discovery Centereket működtető Merlin Entertainments nem gondolt Nyíregyházára.
Az igaz, hogy a kormány 1092/2017 határozatában úgy döntött: támogatja Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség Kiemelt Turisztikai Térség fejlesztését.
Az is tény, Nyíregyháza ide tartozik. És a kormány valóban rábólintott, hogy a város „egyedülálló a tágabb térségben is nagy vonzásképességű attrakciót hozzon létre”. És a bólintáshoz 9,5 milliárdos keretet is mellékelt, hogy Nyíregyháza komoly tárgyalópartnerként kereshesse meg az építkezéshez és üzemeltetéshez szükséges jogokat birtokló nemzetközi cégcsoportot.
Vagyis szó sincs építkezésről, csak szándékról, mégpedig magyar szándékról. A Vasárnapi Hírek úgy tudja: a polgármester valóban tárgyalt a cég magyarországi vezérigazgatójával, aki állítólag ígéretet tett arra, hogy ha a kormány beszáll, akkor lehet Legoland Nyíregyházán. Kovács Ferenc ezzel az ígérettel állt ki a nyilvánosság elé. És azzal a reménnyel, hogy ha sikerrel jár a „Lego-kaland”, akkor a kabinet roppant bőkezű lesz Nyíregyházával.
Különösen most, hogy „lett pénz” a vidékre, no meg, hogy a miniszterelnök kijelentette: „nagy dolgok nélkül megragad Magyarország a közepesen fejlett országok között”. Márpedig egy Legoland elég nagy volna.
Kérdés, hogy valóban fellendítené-e a keleti régiót, teremtene-e több ezer új munkahelyet és feltenné-e a várost a nemzetközi turisztikai térképre.
Ahogy az is jogos felvetés, hogy életképes lenne-e egy nyírségi „kockapark”? Számítások szerint egy belépő nagyjából 100 euróba (31 ezer forint) kerülne, azaz, ha a magyarok többsége számára is megfizethetővé akarnák tenni Legolandet, akkor dotálni kellene a jegyeket. Leginkább a kormánynak – a 9,5 milliárdon felül.
KP
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!