„Haditervszerűen dolgozunk, mindenki tudja a dolgát. Felkészültünk a télre, a fővárosban folyamatosan jár a négy krízisautó, működik a diszpécsertelefon és egyre több hajléktalan érkezik a szállókra, de van még hely” – nyilatkozta lapunknak a Menhely Alapítvány vezetője.

 

Győri Péter szerint a krízisautó ötnaponta visszatér az utcán élőkhöz, forró teát, takarókat visz a rászorulóknak és a munkatársak arra ösztönzik őket, hogy térjenek be egy szállóra. „Vidéken a rendőrség, a szociális munkások, a polgármesteri hivatalok és a polgárőrségek is sokat segítenek. Kisebb településeken egyáltalán nincs hajléktalanellátás pénz és akarat hiánya miatt, az együttműködés azokon a helyeken még fontosabb és jól is működik” – állította Győri. Kérdésünkre közölte: inkább az ellátásra koncentrálnak, semmint az aktuális miniszterelnök megjegyzéseire. Emlékezetes: pénteken Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy a hajléktalanság kérdésével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat „életszerűtlen”, ezért vagy készítenek egy új törvényt az Ab határozatának megfelelően, vagy úgy kell módosítani az alkotmányt, hogy az lehetővé tegye: az önkormányzatok dönthessenek úgy, hogy közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok.

A hajléktalanok csak a jéghegy csúcsa, tömegesen élnek nyomorban a négy fal között is emberek, akik rettegnek a holnaptól – nyilatkozta Vecsei Miklós az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint hangos szóval és riogatással nem lehet megoldani a hajléktalanság problémáját. Attól nem oldódik meg semmi, ha a rendőrök elviszik a közterületekről a hajléktalanokat – magyarázta Vecsei. Szerinte, nem megoldás a hajléktalanszállók bővítése: ötezer férőhely létrehozása nem megfelelő válasz, mert egy alkoholistát és egy pszichiátriai esetet sem lehet elszállásolni ilyen helyeken – mondta. Vecsei szerint sok önkormányzatnál nem kérdeznek, csak a rendészeti fellépést sürgetik, de már látható a nyers erőből származó kudarc, pedig tízből nyolc hajléktalannak tudnak megoldást kínálni. A szeretetszolgálat alelnöke hangsúlyozta: a hajléktalanságnak csak egy része a fedélnélküliség, abba kevesen gondolnak bele, hogy ezek az emberek úgy érzik, nem kellenek senkinek, magányosak. Ha elkezd kötődni és tartozni egy közösséghez, azon az úton el lehet indulni. Vecsei személyesen próbálja majd megkeresni a miniszterelnököt, mert szerinte Orbán Viktor „félre van tájékoztatva” ebben a kérdésben.

Az alapvető jogok biztosa közleményében azt írta: a vidék elszigeteltsége „nem a hajléktalanlét minőségében, hanem a túlélés, illetve a hajléktalanságból való kitörés, a társadalomba való visszatérés lehetőségében mutat jelentős különbséget”. Szabó Máté a fővárosi és a vidéki állapotok különbségeinek csökkentésére, a helyi problémák helyi megoldásának elősegítésére, a speciális igények figyelembe vételére jogszabály-változtatások megfontolását javasolja. Az ombudsman a hajléktalanság kezelésében csak olyan intézkedéseket tart elfogadhatónak, amelyek mentesek a rendészeti elemektől, szociális jellegűek, segítik a hajléktalanok visszailleszkedését a társadalomba és hatékonyan megelőzik a hajléktalanná válást. A Város Mindenkié csoport kérdőíves kutatásából kiderül: a megkérdezett 400 utcán élő ember negyedét nem vették fel valamilyen munkára, illetve nem fizették ki az elvégzett munkáját és 9 százalékukat hajléktalanságuk miatt bocsátották el munkahelyéről.

Novemberben az enyhe idő ellenére öten haltak meg kihűlés miatt, tavaly ilyenkor 48-an – erről az országos rendőrfőkapitány beszélt tegnap. Hatala József arra figyelmeztetett: nemcsak a hajléktalanok, hanem a lakosság egy része is könnyen kritikus helyzetbe kerülhet a téli időjárás miatt. Bakondi György, a téli időszak hatósági feladatait koordináló kormánymegbízott, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója a téli időszak veszélyei közül a szén-monoxid-mérgezésre hívta fel a figyelmet; ősszel már tízen vesztették életüket emiatt.

Szombaton életbe lépett a kilakoltatási moratórium: lakóingatlant március 1-jéig csak bizonyos esetekben lehet kiüríttetni. Október 15. és április 15. között, a fűtési szezon alatt egyes közfeladatot ellátó állami és önkormányzati intézményeknél tilos kikapcsolni a közműveket.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!