A kormány kommunikációja szerint a felsőoktatás minden eddiginél igazságosabb lesz, mivel azon diákok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy finanszírozzák tanulmányaik költségeit, felvehetik a Diákhitel 2-t. Azt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy így a fiatalok képzési formától függően több millió forintos tartozást halmozhatnak fel, ráadásul gazdasági szakemberek szerint a rendszer egy időzített költségvetési bomba, 10-15 év múlva gazdaságilag fenntarthatatlanná válik.
A Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán több mint 1 millió forintba kerül egy félév. Így a Diákhitel 2-t felvett hallgató a 12 félév végére kamatos kamattal együtt több mint 13 millió forinttal fog tartozni. A KSH adatai szerint 2011-ben az orvosok átlagosan 214 ezer forintot kerestek, ha a legpesszimistább számítást vesszük alapul és fizetésük minden évben csak 4 százalékkal, az infláció mértékével növekszik, a most 18 éves orvosjelölt 53 éves korára törlesztheti a hitelét. A 12 féléves képzés után 2019-ben kezdi el törleszteni az adósságát havonta körülbelül 22 ezer forinttal, és évről évre növeli a befizetett összeget, 2047-ig végül több mint 18 millió forintot fog visszafizetni. Ha a diák vidékről származik, még többe fog kerülni a diplomája, hiszen még egy olcsó albérlet esetében is elkölt minimum 80 ezer forintot havonta utazással, étkezéssel, tankönyvekkel és egyéb költségeivel együtt. Így diplomája mindent összevetve több mint 22 millió forintjába kerül majd.
A kormány által preferált természettudományos képzésben részt vevők valamivel olcsóbban megúszhatják, az ELTE biológia alapszakán például 210 ezer forintba kerül egy félév, masteren pedig 400 ezerbe. Ha valaki mindkét szintet végigjárja, végül 2 860 000 forintot fizet a képzéséért. A legolcsóbbnak a bölcsészképzések számítanak, a Nyugat-magyarországi Egyetemen például 115 ezer forintba kerül most a magyar szak, ha erre még az öt féléves tanárképzést is elvégzi a diák (ami 300 ezer forintba kerül félévenként), végül 2 190 000 forintot fizet. Amennyiben a diákhitelt is felveszi, ehhez jönnek még a kamatok, és minél lassabban fizeti vissza a tartozását, annál többet fizet majd végül.
A Diákhitel 2-nél a felvehető összegnek nincs általánosan megállapított felső határa, legfeljebb annyi lehet, amennyit a hallgatónak fizetnie kell az oktatásáért. A diákok kedvezményes évi 2 százalékos kamatozással törleszthetik majd a Diákhitel 2-t, a piaci és a kedvezményes kamatláb közötti 6-8 százalékpontos különbözetet az állam kamattámogatás formájában állja. A kötelező törlesztési hányad a hallgatói jogviszony megszűntekor fennálló tartozás függvényében, 1 millió forintig a jövedelem 4 százaléka, 1 000 0001 és 2 millió forint között 5 százalék, 2 000 001 és 3 millió forint között 7 százalék, 3 000 001 és 4 millió forint között 9 százalék, míg 4 millió forint felett 11 százalék.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kamattámogatás mekkora terheket ró majd az államháztartásra a jövőben, az azonban biztos, hogy a konstrukció nagy veszélyeket rejt magában. Egy tavasszal kiszivárgott kormány előterjesztésből kiderül, már 2012-ben 15, 2014-re 141, 2021-re pedig akár 899 milliárd forinttal terhelheti meg a költségvetést a rendszer bevezetése.
A Diákhitel 2, úgy tűnik, a diákoknak sem éri meg. A kormány költségvetési törvényjavaslatából kiderül, hogy elmaradt a várt érdeklődés: az eredeti javaslat még csaknem 1,5 milliárdos költségvetést terhelő kamattámogatással számolt, a módosító szerint jövőre a Diákhitel 2 mindössze 146 millió forintjába kerül majd az államnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!