Nem mentség a pénz

Rákbetegek panaszolják: többek esetében finanszírozási okokra hivatkozva utasítja el gyógyszerkérelmüket az egészségbiztosító. Ők leginkább azt kifogásolták, hogy a döntési mechanizmus átláthatatlan, s nem tudni, látni, vajon milyen alapon tesz különbséget a pénztár egyik vagy másik beteg esetében, ezzel pedig hónapokkal, akár évekkel megrövidítve a rászorulók életét. Konkrét eseteket mutattunk be múlt heti lapunkban, olyanokat, amikor az egészségbiztosító írásba adta, nincs pénze a sokszor nagyon drága gyógykezelésekre. Volt olyan beteg, akinél az orvos maga írta le: lenne ugyan mód arra, hogy a beteg állapota ne romoljon, de a szükséges kezelést az állam nem fizeti. A Magyar Rákellenes Liga az ügyben a nemzetgazdasági miniszterhez fordult, a 30 napos határidő a héten lejárt, válasz azonban nem érkezett.

A direkt anyagi hivatkozáson kívül sok esetben kimondatlanul is a pénzhiány miatt maradnak el vizsgálatok, vagy kell várakozniuk a pácienseknek a beavatkozásokra. A napokban rákbetegek jogairól tartott konferencián először hangzott el: ha valakinek emiatt egészségkárosodása vagy állapotának bármilyen romlása bekövetkezik, a bíróságon pénzhiánnyal a szolgáltató, vagy a döntéshozó nem védekezhet. Dr. Simon Tamás, műhibaperekre szakosodott ügyvéd úgy véli, a magyar törvények szerint egy perben anyagi okokra nem hivatkozhat orvos, kórház, de az állam sem. Igaz, az ügyvéd sem találkozott még praxisában olyan esettel, amikor a kórház a bíróság előtt ki merte volna mondani, hogy túl feszes gazdálkodásra van kényszerítve, emiatt kénytelen megtagadni bizonyos gyógyszereket vagy vizsgálatokat. Az intézmény inkább „nyel” és vállalja a kártérítést.

„Érdekes fejlemény lenne, ha mondjuk, egy kórház áthárítaná a felelősséget az államra, hiszen onnan kapja az ukázt a megszorításokra” – mondja Simon Tamás, aki szerint bizony bajba lenne a kormány, ha betegek sora döntene úgy: perre megy elmaradt kezelései, vizsgálatai miatt. A betegek leginkább méhnyakrák, emlőrák diagnózisok miatt kérik a jogi segítséget. Köztük olyanok is, amikor a szükséges vizsgálatok hiánya miatt nem ismerték fel időben a bajt, s mire kiderült, már sokkal rosszabb esélyekkel szembesültek a kórképpel. De diagnosztikus tévedések, szövettani vizsgálatok hibái, vagy késedelmes továbbküldés miatt szinte valamennyi műhibákkal foglalkozó ügyvéd praxisában sorjáznak az esetek. Az ügyek elévülése öt év, vagyis a kár, vagy esetleg a haláleset bekövetkezése után ennyi ideje van az érintetteknek, hozzátartozóknak jogorvoslatot kérni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!