Békés és Nógrád megyéből menekülnek az emberek, már nem Miskolc a második legnépesebb város, a két legkisebb településnek összesen 22 lakója van. 30 településnek nincs felsőfokú végzettségű lakosa, miközben a XII. kerület lakóinak 60 százaléka szerzett diplomát.
A 2011-es népszámlálás eddig feldolgozott adataiból kiderül: még mindig tart a kistelepülések elöregedésének, kiürülésének folyamata, a fiatalok egyre kevesebb megélhetési lehetőséget találnak a kistelepüléseken, ezért elköltöznek. Az elvándorlási folyamat nyertese Pest megye, ahol a népesség még a 2001-es népszámlálás óta is jelentősen, 12 százalékkal nőtt. A legnagyobb vesztes Békés megye, amelynek népessége mintegy 10 százalékkal csökkent, de Nógrád megyéből is az átlagnál nagyobb mértékben költöznek el. Budapest után ma már a 211 ezres Debrecen és Szeged a legnagyobb városok; Miskolc a dobogóról is leszorult. Az ország két legkisebb települése a Zala megyei Iborfia és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornakápolna; mindkét településnek 11-11 lakója van.
A legnagyobb változás az iskolai végzettségben történt az elmúlt tíz évben: a felnőtt népesség csaknem fele érettségizett vagy ennél is magasabb iskolai végzettséget szerzett, a felsőoktatás tömegessé vált. A szakmunkás-szakiskolai végzettségek ma a 35–59 évesek körében a leggyakoribbak, a 15 éves és idősebb népesség 30 százalékának középiskola a legmagasabb iskolai végzettsége, az érettségizettek aránya a fiatalok körében a legmagasabb: a 20–24 évesek között csaknem 60 százalék. Míg 2001-ben a férfiak körében volt magasabb az egyetemet, főiskolát végzettek aránya, 2011-ben már a nőknél; utóbbiak aránya 10-ről 18 százalékra nőtt. A felsőfokú végzettségűek aránya 11-ről 17 százalékra emelkedett, a 25–34 éves korcsoportokban már 28 százalék a diplomások aránya.
Az iskolázottság területi különbségei hasonlóan alakulnak a 10 évvel ezelőttihez: míg a fővárosban 70 és a megyeszékhelyeken 60, addig a községekben csupán 30 százalékos a legalább szakközépiskolai végzettségűek aránya. Pest és Csongrád megyében a legkedvezőbb a helyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkedvezőtlenebb. Az egyetemet, főiskolát a 25 éves és idősebb népesség körében az országban átlagosan minden ötödik ember végzett. A legtöbb diplomás a XII. kerületben él (majdnem 60 százalék), de a II. kerület sem sokkal marad el, míg a megyék közül Nógrád és Békés megyében a legalacsonyabb, 11, illetve 13 százalék. 30 településen egyetlen diplomás sem él.
Néhány érdekesség:
Legkevesebben Nógrád megyében laknak, 202 427 fő, legtöbben Pest megyében, 1 217 476 fő.
Legritkábban lakott megye: Somogy, 52 fő/ négyzetkilométer, legsűrűbben lakott: Pest, 191 fő/négyzetkilométer.
A 100 évet betöltöttek száma: 1044 fő, ebből férfi 386, nő 658.
A legalacsonyabb az elváltak aránya Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében: 8,7 százalék.
A 40 év alatti egyedülálló nők 47 százaléka diplomás.
A 36 évesek voltak a legtöbben 2011-ben mind a nők, mind a férfiak körében (nő: 90 948 fő, férfi: 93 506 fő; összesen: 184 454 fő).
A nők Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legtermékenyebbek (száz 15 éves és idősebb nőre jutó élve született gyermek száma 175).
A legnagyobb alapterületű lakott lakások Telkiben (Pest megye) vannak, átlagosan 140 m2.
A legnagyobb magánháztartás 29 tagú.
A lakosság összesen 311 féle nemzetiséget és 286 féle vallást jelölt a kérdőíveken.
A lakott lakások közül 2358-ban kizárólag megújuló energiaforrással fűtenek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!