Jövő szerdán újra összeülnek Európa állam- és kormányfői, hogy a menekültválságról tárgyaljanak, miután Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rendkívüli csúcsot hívott össze. Az egykori lengyel miniszterelnök modern szemléletére jellemző módon az üzenetet a Twitter közösségi oldalon jelentette meg először.
A találkozón várhatóan nemcsak a 160 ezer menekült kötelező kvóták szerinti elosztásáról vitáznak, hanem a válságot tágabb kontextusba helyezve arról is, hogyan működjenek együtt a kibocsátó országokkal, illetve a legfőbb tranzitállomásnak számító Törökországgal.
Noha az uniós belügyminiszterek nem jutottak dűlőre hétfői informális találkozójuk során a kötelező kvótákkal és a frontországokban felállítandó uniós regisztrációs pontokkal, az úgynevezett hot spotokkal kapcsolatban, csütörtökön az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a javaslatot. A képviselők beszédeikben élesen bíráltak a döntésképtelen minisztereket, akik jövő kedden ismét összeülnek. A diplomaták azt latolgatják, be fogják-e vetni a minősített többségi szavazást, melynek lényege, hogy ha a tagállamok 55 százaléka (ami a 28 tagország esetében legalább 15 államot jelent), amelyek egyúttal az unió népességének 65 százalékát képviselik, támogatnak egy javaslatot, akkor azt elfogadják. Olyan érzékeny kérdésekben, mint a bevándorlás, eddig még nem alkalmazták a csak atomfegyverként becézett módszert, hanem ragaszkodtak az egyhangú döntésekhez.
Ha valóban minősített többséggel szavaznának a belügyminiszterek, akkor nagy valószínűséggel be lehetne vezetni a kötelező kvótákat, mivel a formula a nagy államoknak kedvez. Az olyan kis országok ellenkezése, mint Magyarország vagy Szlovákia, nem nyomna sokat a latba. Másrészt a magyar kormány hiába tiltakozik már csak elvből is a javaslat ellen, az alapvetően kedvezne számára. 54 ezer menekültet elvinnének az országból, és az utaztatásukra fejenként 500 eurót adnának, ami átszámítva 8,3 milliárd forintot jelentene.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
