Nyugalom a homokban
- A gyerekek nagyon gyorsan el tudják sajátítani a befelé fókuszálás képességét
- Ha szokássá tesszük, már egy 6-8 éves gyerek is automatikusan használja stresszkezelésre, feszültségoldásra a relaxációs, meditációs technikákat
- Sokan még ma is tartanak a meditációtól

 
Fotó: Amelie Benoist, AFP/BSIP

„Feküdj hanyatt a homokban, és helyezkedj el kényelmesen. Érezd, ahogy a homok lassan körülfolyja a testedet, ahogy befészkelődsz. Most hunyd be a szemed, és vegyél egy mély lélegzetet. Az orrodon át szívd a levegőt, és a szádon át fújd ki. Így: áááááááááhhhhh.”

Mi sem egyszerűbb annál, mint egy dühösen őrjöngő gyereket rávenni, hogy hagyja a csudába azt a revánsot, ne törődjön a „gonosz” anyjával vagy a még bosszantóbb testvérével, lényegüljön át polippá, hunyja be a szemét, és fúrja bele magát abba a finom, meleg homokba. Sima ügy. Ott aztán vegyen néhány mély lélegzetet, feszítse meg, majd ernyessze el az izmait, és ha jól csinálja, huss, már el is szállt a dühe, szorongása, stressze. Elsőre elég abszurdnak tűnhetnek Lori Lite A dühös polip című relaxációs mesekönyvének tengeri sztoriba ágyazott jó tanácsai, hiszen szülő legyen a talpán, aki ura tud maradni annyira a helyzetnek, hogy egy őrjöngő gyerekhez sellőnyugalommal beszéljen, és olyanokat mondjon neki, hogy „kis polipom, gyere, nézd, milyen megnyugtató itt a puha homokban…!”.


Zsigeri nyugalom

Hárs Krisztina gyerekpszichológus szerint a kicsik sokkal könnyebben és rövidebb idő alatt képesek elsajátítani a meditáció technikáját, mint a felnőttek, ugyanakkor az is igaz, hogy ha már elpattant valami a fejükben, akkor többnyire hiába jövünk polipokkal, koboldokkal, felhőággyal és lágyan ringatózó homoktengerrel.

„Annak volna igazán értelme, ha szép fokozatosan zsigerivé tennénk a gyerekben, hogy ha baj van, ha fél, szorong vagy szétfeszíti a harag, akkor ne csak kényszerpanelekhez nyúljon. Elképesztően hamar megtanulják, hogy nem csak befelé fordulással, tombolással, esetleg saját magára vagy másokra is veszélyt jelentő agresszióval tudják az érzéseiket ventiláltatni. Kötelezővé tenném, ha lehet, már óvodában, de általános iskolában mindenképp a napi 15 perc meditációt. Ha a rendszerességgel szokássá tudjuk tenni, automatikusan nyúlnak érte a gyerekek olyan szituációkban, amikkel érzelmileg nem vagy csak nehezen tudnak mit kezdeni – állítja a szakember. – Sajnos azonban még mindig úgy tapasztalom, hogy a spirituális dömping ellenére, vagy talán pont ezért, a hozzám forduló szülők nagy része tabuként tekint a meditációra. Mintha valami ezoterikus humbug lenne, mellyel boszorkányként vájkálni próbálunk a kicsik fejében. Miközben ősidők óta létező terápiás módszer, világszerte sikeresen alkalmazzák pszichológusok, terapeuták, jógaoktatók az élet számos területén.

A meditáció tanulási képességekre gyakorolt hatásait sem ismerik, sőt sok esetben ismerik el a szülők. Pedig tartósabb, koncentráltabb figyelmet eredményez, ami megsokszorozza a tanulási képességeket.


Lazítani!

A lényeg tehát, hogy ne akkor rontsunk ajtóstul a házba, amikor az már ég, és éppen ki kellene menekíteni a bent rekedteket. A relaxációs mesekönyvek Krisztina szerint abban tudnak segíteni, hogy a meditáció egy-egy lazító hatású elemét játékosan gyakoroltassuk be általuk a gyerekekkel.

„Nem tudom, megfigyelte-e már, de az egészen pici, alig egy-két éves lurkók, de a csecsemők is, amikor feszültséget érzékelnek, ökölbe szorítják a kezüket, és egy pillanatra megfeszítik az izmaikat. Ez néha ijesztő, hiszen a szülő csak azt látja, hogy az amúgy bűbájos kis tündérkéje eltorzult arccal, görcsben, olykor artikulálatlan hangokat adva remeg néhány másodpercig. No, ezt azért csinálják, teljesen ösztönösen, hogy a befeszülés után átéljék az ernyedést. A stressz ugyanis az izmokba kódolódik elsőként, ekképpen ha azokat le tudjuk lazítani, a feszültségtől is sokkal könnyebben megszabadulhatunk” – mondja Krisztina.

Üveges Beáta gyerekjóga-oktató szerint a meditáció egyik alapvetése, hogy aki meditál, az tudjon relaxálni. A kettő ugyanis, bár sokan összekeverik, nem ugyanaz. A relaxáció ellazít, és képessé tesz arra, hogy különféle vizualizációs technikákkal hozzáférjünk a tudatalattinkhoz, ha tetszik, a lelkünkhöz.

És ami talán még ennél is fontosabb: az érzéseinkhez. Beáta úgy látja, hogy a gyerekek nem ismerik fel, mitől érzik rosszul magukat egy adott pillanatban, és még kevésbé tudják megfogalmazni, mit éreznek. Óvodás korúakkal foglalkozik, kis csoportokban, akik még olyannyira kifelé fókuszálnak, ahogy ő mondja, annyira kíváncsiak a világra, hogy csak különféle cselekkel lehet rávenni őket, hogy 5–8 percig nyugton maradjanak.

„A 45 perces foglalkozás utolsó harmadában meditálunk, addigra úgy ki kell fárasztani őket, hogy jólessen egy kis pihenés, és a jó tündér, a kockakutya vagy a szivárványbuborék oda tudjon férkőzni a tudatalattijukhoz.

Az 5-6 évesek még nagyon könnyen belehelyezkednek történetekbe, számukra a mese és a valóság magától értetődően olvad egybe, ezért amikor a tündérke elmegy mellettük, egy cirógatásban fizikailag is megsuhintja őket a szárnyaival. A vezetett, mégis interaktív mesék abban segíthetik őket, hogy hatékony megküzdési stratégiákat dolgozzanak ki a nehéz helyzetekre.

A meditáció után mindig van egy bizalomkör, ahol elmesélhetik, mit éltek át vagy hogy mi bántja őket. Varázslatos, hogy 3-4 alkalom után mennyire kezdenek megnyílni, és már nemcsak arról mesélnek, egymást hergelve, hogyan parádézott a fejükön a kockakutya, hanem bizony kérdés nélkül előkerülnek otthoni sérelmek, szorongásforrások is: hogy anya sosem ad puszit lefekvéskor vagy apa mindig kiabál, amikor valahogy, ő sem érti, hogy, szétesik a távirányító…”


Veszélyes tanok?

A dalai láma szerint, ha a világon minden 8 éves gyermeket megtanítanának meditálni, egy generáción belül megszűnne az erőszak a világban.

Bagdy Emőke pszichológus is úgy látja, hogy már hatévesen elkezdhetnénk megtanulni kezelni a stresszhelyzeteket, de hiába is lobbizott amellett, hogy a heti 30 perces lazítás bekerüljön a Nemzeti alaptantervbe, a program félreértelmezése és az egyházi körök riogatása befeküdt a kezdeményezés elé. Amikor felkínálták, hogy a tanároknak egy 40 órás tréninget biztosítanak a metódus elsajátítására – amit amúgy több száz pedagógus el is végzett –, akkor például olyan vádak érték a programot, hogy lehetetlen ennyi idő alatt felkészíteni valakit a tanításra. Egyéb kifogások között felmerült az is, hogy az ádáz pszichológusok a meditációval becsempésznék a buddhizmust a közoktatásba, és mentális úton befolyásolnák a diákokat. Bagdy Emőke úgy véli, hogy nem az ő befolyásuk veszélyes, hanem az a súlyos félreértés és félremagyarázás, amely „mentális fertőzésként” tekint a meditációra.

„Egészségvédelem, prevenció és önszabályozó képesség kialakítása történik. Ezt ma már ezernyi szaktanulmány igazolja, magam is ezt vizsgáltam a tudományos értekezésemben. Köztudott, hogy az ártalmas stresszek, melyeket nem tudunk kezelni, magas idegrendszeri és testi feszültségszintet tartanak fenn. A feloldásra és feldolgozásra azonban nincsenek eszközeink, ezért gyakorta belebetegszünk. Szükségünk van olyan módszerek megtanulására, amelyekkel csökkenthetjük az ártalmas feszültségeket. Magunknak kell ezt megtanulni és alkalmazni, mert részvétlen kultúránkban senki sem törődik eléggé a másik ember bajával. Minél előbb kezdjük, annál biztosabban tudjuk később alkalmazni” – zárja a professzor asszony.

A gyerekeknek sokszor vannak képzelt barátaik, lazán bepattannak egy fiktív időgépbe, vagy felkapaszkodnak egy sárkány hátára – ezeket a sokszor elfeledett emlékeket idézik fel többek között a relaxációs mesekönyvsorozatok.
A dühös polip ellazulni és lélegezni tanít, Lori Lite másik segítő könyve, a Buborékrepülés pedig olyan vizualizációs technikákkal ismertet meg, melyek magát a stresszt segítenek konkrét, kimondható érzelmekké formálni.
Kutatási eredmények szerint a rendszeres vizualizáció pozitív hatással van az általános egészségi állapotra, a kreativitásra, sőt a fizikai teljesítményre is: betegség esetén gyorsítja a gyógyulást és csökkenti a fájdalmat. A módszer nagyon egyszerű: egy képzeletbeli utazás során a gyerekek megalkothatják a saját buborékjukat, amelybe belépve biztonságban érezhetik magukat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!