Öngyilkosságba a hitel elől. – Mintegy 25 képviselő – ennyien voltak azon az országgyűlési vitanapon, amit az LMP és a Jobbik kezdeményezett a devizahitelesek megsegítéséről. Tekintve, hogy a „Lehet Más a Politika” körülbelül két honatyával, az egykori szélsőséges párt pedig mintegy tízzel volt jelen, megállapítható, hogy még az ötletgazdákat sem hozta lázba túlzottan az esemény (hiszen a Tisztelt Ház akkor tart vitanapot, ha ezt legalább 40 képviselő szeretné).
És tény, inkább sajtóeseményről volt szó, semmilyen érdemi kezdeményezés nem született. Az MSZP kihagyta a vitanapot, mondván: inkább bajba jutott devizahiteleseknek tart fogadóórát és ad jogi tanácsokat. A Vasárnapi Hírek arra volt kíváncsi, hogy ez is pótcselekvés-e, vagy előkerülnek-e valódi történetek, így beült Pécsre az MSZP-s frakcióvezető, Tóth Bertalan panasznapjára.
Ahol egyre sorjáztak a történetek. Többen arról beszéltek, miszerint sokan csak azért mentek külföldre dolgozni, hogy fizetni tudják a törlesztést, és ne vigye otthonukat a bank. Akadt, aki nem akart menni, így előbb a szülők ingatlanát is elzálogosította, így most a szülői hajlék megtartásáért küzd külföldi munkahelyeken. De van, amikor hiába. Egy középkorú hölgy szavaiból kiderült: tud olyan hitelkárosultról, akinek az apja végső elkeseredésében öngyilkos lett.
És mielőtt bárki azt hinné, hogy egyedi esetről van szó – emelte szomorúan a tétet az asszony –, az téved: ő egyedül öt emberről tud, aki devizahitel miatt dobta el az életét. Élénk vita bontakozott ki, volt, aki a bank felelős tájékoztatását firtatta, más a földhivatal vagy a közjegyzők hozzáállását nem értette. „Hogy bizonyítom ennyi év után, hogy a bank tájékoztatása egy vállrándítás volt?” – kérdezte egy kétségbeesett fiatal édesanya. Egy idősebb asszony a földhivatal késlekedése miatt méltatlankodott, más azt nem értette: hogy hitelesíthettek közjegyzők okiratot úgy, hogy a tartozás pontos összegét nem is ismerték.
A résztvevők között volt Néma József is. Az idős ügyvéd azután vált a devizahitelek szakértőjévé, hogy maga is hitelkárosult lett, háza elárverezése után is az eredetileg felvett hitel többszörösét követeli tőle egy bank. Szavaiból kiderült: számos ügyet képviselt, amelyek már bírósági szakban vannak, és váratlanul rosszak a tapasztalatai a pécsi bíróságokkal kapcsolatban. Mint mondta: Szekszárdon, Kaposváron, Miskolcon olyan érvek mellett adnak igazat a hitelkárosultaknak a bankokkal szemben, amelyek Pécsen elvéreznek.
Olyan esetet is említett, hogy egy pécsi bíró több mint három éve érvénytelenített hitelszerződést érvényesített újra, és mint mondta, nem ez volt itt az egyetlen disznóság.
Tóth Bertalan szerint nem perekre van szükség, hanem törvényre, olyanra például, ami azt a 136 milliárd forintot, amit az MNB a gyenge forinttal való üzletelésen kasszírozott, a devizahitelesek kártalanítására fordítja.
Az elsétálás joga
Új fogalmat emelne a magyar jogrendbe a kormány: az elsétálás jogát. Aminek lényege az adósság részleges elengedése – de korai lenne az öröm, ha valaki erre spekulálna. Ha a parlament megszavazza, akkor az lenne a gyakorlat, hogy az az adós, akinek már semmije nem maradt, mert minden ingatlanát és ingóságát elárverezték (különösen igaz ez a devizahitelesek esetében), és így is maradt tartozása, nos, annak a fennmaradt összeget részben vagy egészben elengedik.
Méltányossági intézkedésről lenne szó, hogy attól, akit már mindenétől megfosztottak, ne vonják tovább a fizetéséből a „letiltást”. Lényeges azonban, hogy az adós bizonyítani tudja, igyekezett mindent megtenni a törlesztés érdekében. Egyes javaslatok szerint azt is feltételül kellene szabni, hogy más fennmaradt adóssága, például kifizetetlen rezsiszámlája ne legyen az érintettnek. Az elsétálás joga végső soron a nulláról való újraindulás lehetőségét adja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!