Aligha van okuk az ünneplésre a munkavállalóknak: az elmúlt hetek kormányzati intézkedésterveivel egyáltalán nem járnak jól. Sem anyagilag, sem a jogaikat illetően. Május 1. alkalmából tíz pontban gyűjtöttük össze a dolgozókat sújtó döntéseket.

1. Egyszerűbb kirúgás

Rövidebb lesz a felmondási idő és kevesebb a végkielégítés összege. Az egyszerűsítés és bürokráciacsökkentés jegyében jövőre azzal is számolniuk kell a munkavállalóknak, hogy a kis- vagy középvállalkozó munkaadójuk bármikor, lényegében indoklás nélkül kirúghatja őket. A felsorolt indokok jövőbeni bővítésével nem kell valamilyen negatív tartalmú értékítéletet megfogalmaznia a munkaadónak, ha meg akar szabadulni egy alkalmazottjától. Ezt azzal magyarázzák, hogy a felmondás indoklása a vállalkozásoktól „komoly és mindkét félre nézve méltánytalan erőfeszítéseket igényel, amelynek társadalmi hasznossága kétséges”. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint így 16 milliárdot takaríthatnak meg évente a vállalkozások.

2. Nehezebb munkához jutás

A próbaidő jelenleg maximum 3 hónap a versenyszférában, a köztisztviselőknél viszont fél év. Ezt az időszakot a teljes nemzetgazdaságban 6 hónapra emelnék. A munkajog szerint a próbaidő alatt bármikor, azonnali hatállyal és indoklás nélkül megszüntethető a munkaviszony. A Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet tanulmánya szerint a magyar cégek maximálisan kihasználják a próbaidőt olyan pozíciókban is, ahol ez indokolatlan, sőt gyakori, hogy a három hónapos próbaidőt is keveslik, és féléves munkaerő-kölcsönzéssel kerülik el.

3.  Kevesebb „munkabaleset”

A munkáltató mentesülne a kárfelelősség alól az „ésszerűtlen esetekben”, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a munkavégzéshez. A jelenleg hatályos Munka törvénykönyve szerint munkabaleset az, amely „a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül”. Például, ha valakit baleset ér a munkájával kapcsolatos utazás során, vagy ha szervezett üzemi étkeztetés közben, esetleg az öltözőben tisztálkodás közben sérül meg a dolgozó. Mindezzel 2 milliárd forintot spórolhatnak a vállalkozások.

4. Több munka

A folyamatos üzemű vállalkozásoknál lehetővé tennék az 5,5 napos munkahetet. A mikro- és kisvállalkozásoknál a heti 48/60, vagyis a napi akár 12 órás munkavégzés is lehetséges lenne; ennek felhasználásáról a két fél szabadon egyezik meg az éves munkaidőkeret mellett. Ezzel sok cég minimálisra csökkentheti a rendkívüli munka után fizetendő bért, a rugalmas beosztásnak köszönhetően pedig akár 4 vagy 12 órában is behívható a munkavállaló. Így a termelés ciklikusságából eredő hátrányok csak a munkavállalót terhelik majd, és a jövedelem is csökken.

5. Nem kötelezõ üzemi tanács

Megszűnne az a kötelezettség, hogy ha a foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt, üzemi tanácsot kell választani. Szankció eddig sem volt, de a minisztérium szerint az üzemi tanács „a munkavállaló valós védelmét ellátni nem tudó, a vállalatvezető idejét rabló kötelezettség”. Az intézkedéssel 80-100 millió forint maradhat a vállalkozásoknál.

6. Kötelezõ szabadnap

Nem kellene kifizetni a túlórákat; azokat a munkaadó megválthatja szabadidőben. A jelenlegi Munka törvénykönyve szerint rendkívüli munkavégzés (túlmunka, túlóra) esetén bérpótlék jár, azaz másfélszeres órabér, ha pedig pihenőnapon kell dolgozni, akkor a fizetés dupláját kell adni.

7. Kisebb bérpótlékok

Lefaragna a kormány az éjszakai és hétvégi bérpótlékokból. Ezzel más megvilágításba helyeződhet az üzletek vasárnapi nyitvatartási tilalma körüli vita: a hétvégi és éjszakai bérpótlékok csökkentésével az egyik legfőbb érvét szüntetnék meg a vasárnapi kötelező zárva tartás ellen hadakozóknak: kis pótlékkal már nem érné meg a vasárnapi munka bevállalása.

8. Olcsóbb munkaerõ

Sok munkakörnél eltörlik azt a követelményt, hogy csak szakképzett munkavállaló tölthet be egyes állásokat. Így a vállalkozók olcsóbb munkaerőhöz jutnak: betanítható munkáknál a 78 ezer forintos minimálbérért dolgoztathatják azokat, akiknek korábban a 94 ezres garantált bérminimumot kellett adniuk.

9. Szétszabdalt szabadság

Most a szabadságunknak csak a ne­gyedé­vel rendelkezik a munkavállaló, a többi kiadásáról a munkaadó dönt. A dolgozóval folytatott konzultáció után, 30 nappal a szabadságolás előtt értesítenie kell a munkavállalót, mikor küldené szabadságra. A jövőben ezeket a „pihenőnapokat” kettőnél több részletben is kiadhatja majd a munkáltató, ha gazdasági érdekei miatt úgy látja jónak. Mindez növeli a dolgozók fizikai és pszichés megterhelését.

10. Szoruló kismamák

Egy évről fél évre csökkentik azt az időszakot, amelyet a szülő nők gyerekenként fizetés nélküli szabadságként vehetnek ki, és felére csökkentik a gyermekgondozás céljára kivehető szabadságot is. Ez különösen a gyermeküket egyedül nevelőket sújtja.

 

Majálisok programjai

Szakszervezetek: „Városligeti Szakszervezeti Majális” címmel négy szakszervezeti konföderáció – az Autonóm Szakszervezetek Szö­­­­vet­sége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szak­­szervezetek Együttműködési Fóruma – tart majálist 10 órától a Város­li­getben. 13 órától Andor László európai uniós biztossal pódiumbeszélgetést tartanak. Az MSZOSZ országszerte több mint egy tucat helyszínen rendez majálist. Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke lapunknak azt mondta: az ünnepre rányomják bélyegüket a kormány tervezett intézkedései, amelyek a munkavállalókat sújtják. Az MSZOSZ követeli az igazságos közteherviselés bevezetését, hogy a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok ne legyenek gazdasági megszorítás áldozatai, hogy a kormány ne tépje szét a szociális védőhálót, hogy minden munkavállaló számára állítsák vissza sztrájkhoz való jogát, valamint követelik az érdekegyeztetés visszaállítását, hogy társadalmi megegyezés szülessen a munka világát érintő legfontosabb kérdésekben.

MSZP: Városligeti Nagyrét, 10 órától gyermek­programok, előadások és informá­ciós sátrak. A nagyszínpadon beszédet mond a szocialista majális meglepetésvendége, Tétényi Éva, Esz­tergom polgármestere. Beszél Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!