Kár utaztatni a devizát, ha attól tart valaki, hogy államcsőd közeli helyzetekben a bankok bedőlése ellen már nem védene a magyar betétbiztosítási rendszer. Szakértők szerint jó megoldás a pénzmentésre, ha olyan bankban helyezzük el a devizánkat, amely nálunk csupán fióktelepként üzemel.
Egyrészt, az ilyen betétekhez aligha férhet hozzá a magyar állam, sőt, egy esetleges bankcsőd esetén is a külföldi betétbiztosítás lépne érvénybe, ami sok esetben teljes vagy teljesebb körű, mint amit a hazai Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kínál, amely betétesenként 100 ezer euróig áll helyt.
Magyarországon 10 hitelintézeti fióktelep működik, mint például a belga AXA Bank, a francia BNP Paribas, az ír Citibank, a holland ING Bank vagy az osztrák Oberbank. A PSZÁF statisztikái szerint tavaly ősszel, néhány hónap alatt 272 milliárd forintról 325 milliárd forintra nőtt ebben a hitelintézeti körben a devizabetétek állománya, ami közel 20 százalékos emelkedés. A legnagyobb lakossági ügyfélkörrel a Citibank rendelkezik a magyarországi fióktelepek közül. Ez a pénzintézet például három éve az írországi Citibank Europe Plc. fióktelepeként működik, ami azért érdekes, mert ügyfelei betétbiztosítására és a befektetésbiztosítására is az ír törvények vonatkoznak. Az ír betétbiztosítás pedig korlátlan helytállást jelent a teljes összegre vonatkozóan. Bár érdekes, hogy 2010-ben, amikor az ír bankrendszer küzdött gondokkal, éppen a Citibank-betétek sorsa került itthon az aggodalmak középpontjába. Azóta fordult a helyzet.
Az osztrák vagy a belga betétbiztosítási rendszer egyébként épp akkora védelmet nyújt, mint a magyar OBA. Más kérdés, hogy mondjuk Svájcban, ahol a legnagyobb biztonságban lehet a pénzünk, s a legdiszkrétebben kezelik a vagyonmentést, nincs is állami betétbiztosítás. Nincs rá szükség. A svájci bankbetéthez azonban tényleg utaztatni kell a pénzt, s a személyes jelenlét is fontos kívánalom. Nagyobb összegek (100 milliók) esetén jöhetnek szóba a magánbankok. Jobbára hozzájuk is utazni kell, mondjuk Liechtensteinbe. De azért itthon is besétálhatunk igazi magánbankba: a luxemburgi Sal Oppenheim ugyan néhány évi kalandozás után bezárta budapesti fiókját, de az ügyfeleit átvette, s továbbra is képviseletet üzemeltet az osztrák Gutmann Bank.
Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált, határon átnyúló szolgáltatást nyújtó, az EU-ban bejegyzett, néha azonban Európán kívüli pénzügyi hátterű brókercégek is jócskán profitálhatnak a vagyonmentésből. Igaz, kamatot nem fizetnek a náluk elhelyezett euró- és dollármegtakarítások után, de számlavezetési díjat és egyéb költségeket sem számolnak. Az ügyfelek többségét ugyan a tőzsde világa vonzza, de biztonságos devizaparkoltatásra is kiválóan alkalmasak ezek a számlák. És igazából komoly tőkét sem feltételeznek: 50 dollártól 500 euróig terjed az induló összeg. Ráadásul, nem csak a dollár vagy az euró forinttal szembeni erősödéséből lehet „profitálni”, de van olyan társaság, amely akár aranyban(!) is nyilvántartja az ügyfél pénzét. Akik az elmúlt két évben aranyszámlát nyitottak, azoknak másfél-kétszeresére nőtt az ott elhelyezett megtakarításuk, anélkül, hogy ezért bármit tettek volna.
Korai öröm
A mostani forintomlást megúszták, mégsem dőlhetnek hátra a kormánytagok. A piac, az újabb bóvli minősítés ellenére is, bizalmat szavazott az Orbán-kabinetnek. De ha az ígéreteket nem követik tettek, már nem várható több pardon.
Visszapattant történelmi mélypontjáról a forint a hét második felében, de elemzők szerint ez a gyors IMF-tárgyalásokra és a jegybanki tartalék érintetlenségére vonatkozó kormányzati nyilatkozatok nélkül is bekövetkezett volna, pusztán az úgynevezett shortzárásoknak köszönhetően. A forint ellen játszó befektetők ugyanis egészen addig adják a piacon a magyar fizetőeszközt, amíg tartják a pozíciójukat, a pozíciózárás pedig praktikusan forintvásárlást jelent, ami automatikusan erősíti a pénzünket. Erre a technikai korrekcióra a soha korábban nem látott forintgyengélkedés idején mindenképpen sor került volna a devizapiacon, mert a befektetők a 323 forintos euró árfolyam környékén már sürgető szükségét érezték a nyereség mielőbbi zsebre vágásának, s nem kockáztattak tovább. A piacok alig reagáltak a hírre, miszerint a harmadik hitelminősítő is bóvli kategóriába sorolta Magyarországot. A Fitch a legkisebb a minősítők közül, s korábban mindig elsőnek lépett.
Ezúttal a két nagy, a Moody’s és a Standard and Poor’s megelőzte, ezért a befektetési alapoknak volt idejük kitárazni portfóliójukból a magyar kötvényeket és részvényeket. A mostani nyugalom nem annyira a piacok elégedettségét jelzi tehát, sokkal inkább azt a talán túlzott bizalmat, amit a magyar kormánynak most „megszavaztak”. Bár a piac, amely szinte belefáradt a forint és a magyar papírok shortolásába, most igyekszik a pozitív hírekre fülelni, illetve kedvezően fogadni akár a legcsekélyebb hírértékű ígéreteket is, szempillantás alatt újra kiábrándulhat, amennyiben a kormány nem ér el eredményt a hiteltárgyalásokon. Ez pedig a héten tapasztaltnál is súlyosabb forintromláshoz vezethet.
(F. J.)
Az autómatuzsálemek, az oldtimerek új kihívást jelentenek a befektetők számára. Nyáron egy Ferrari 250 Testarossa versenyautó 16,5 millió dollárért kelt el a legszebb régi autók kaliforniai vásárán. A legendás Aston Martin DB 5, a Jaguar Type E és a Mercedes 300 SL típusok is biztos értéknek számítanak, áruk folyamatosan nő. A trend alól nem képeznek kivételt a szériakocsik sem, kezdve a Citroënnel. A Rétromobile-on az Artcurial árverési cég becslése szerint 50-70 ezer eurót érhet el egy DS 23-as modell az 1970-es évek elejéről. Az áremelkedés már az 1980-as évek luxuskocsijaira is átterjedt.
MTI/Le Figaro
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
