Az Európai Unió figyeli, hogy mi zajlik Magyarországon – nyilatkozta lapunknak az Európai Szocialisták Pártjának elnöke. Poul Nyrup Rasmussen szerint a nálunk zajló folyamatok számos kérdést vetnek fel a demokratikus berendezkedés alapelveit illetően.

 

 – A héten korlátozta a parlament az Alkotmánybíróság hatáskörét, összefüggésben azzal, hogy a kormányoldal visszamenőlegesen sújthasson 98 százalékos adóval évekkel ezelőtti végkielégítéseket, illetve hogy a magán nyugdíjpénztárak vagyonát átirányíthassa a költségvetésbe. Az EU rajta tartja a szemét a Magyarországon zajló folyamatokon?

– Egyértelműen. Ha a kormány csökkenti az Alkotmánybíróság hatáskörét csupán azért, mert nem ért egyet annak döntéseivel, akkor ezzel a tettével a demokrácia alapértékeit ássa alá. Ha a Fidesz-kormány folyamatosan szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét, illetve a saját embereit ülteti az alkotmánybírói székekbe, komolyan meg kell vizsgálni, hogy ez nem megy-e szembe a demokrácia alapelveivel.

– És megvizsgálják?

– Nem szeretnék fenyegetőzni, ezért inkább úgy fogalmazok, hogy aggodalommal tölt el az, amit látok. A Magyarországon zajló folyamatok számos kérdést vetnek fel a demokratikus berendezkedés alapelveit illetően. Ráadásul ezek a döntések, mint például a magánnyugdíjpénztárak megtakarításainak elvétele, csak tovább görgetik a gazdasági problémákat is, amelyek 2012–2014-re igencsak rosszul érinthetik az országot.

– Ilyen döntések tükrében ön szerint felkészült a magyar kormány a januártól kezdődő soros EU-elnökségi feladatokra?

– Brüsszelben profi csapat dolgozik Magyarország soros elnökségének előkészítésén. Csak remélni tudom, hogy sikeres lesz a felkészülés, hiszen Európa nem engedhet meg magának több hibát. A következő fél évben számos fontos döntést kell meghoznunk. Ha a Fidesz-kormánynak nehézségei támadnak a soros elnökség alatt, Brüsszelben lesz, aki segít. Sőt, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is felajánlotta szakembereit a miniszterelnöknek. Reméljük a legjobbakat!

– Ezt akár a baloldalnak is mondhatná, hiszen miközben Európa a gazdasági válsággal küzd, a szociáldemokrata pártok az ideológiai-szervezeti válsággal. Ráadásul az EU-ban éppen a baloldali kormányok kényszerülnek a legkeményebb intézkedésekre, Görögországban, Portugáliában vagy Spanyolországban, és az MSZP helyzete sem független az előző kormányok által bevezetett megszorításoktól. Ön szerint van bal- vagy jobboldali válságkezelés?

– A bal- és a jobboldalnak együtt kell megtalálnia a válságból kivezető utat. Egyetlen ország, még az Egyesült Államok vagy Németország sem teheti meg, hogy önállóan álljon neki a problémák kezelésének. A kilábalás érdekében egy új közös európai irányelvre van szükségünk. Ha ezt nem dolgozzuk ki, olyan helyzetbe kerülhetünk, mint például Írország.

– Mi a megoldás?

– Három dolgot kell végrehajtanunk: egy Európai Stabilizációs Alap létrehozását, amely a bajba jutott országok segítését szolgálná. Új beruházási tervekre is szükség van a munkaerőpiac megerősítéséhez. Ha az elkövetkezendő három évben minden ország egy százalékkal többet invesztálna olyan területekbe, mint például az oktatás, infrastruktúra, a munkaerőpiac, illetve a fejlődést elősegítő kutatások, akkor öt év alatt összesen ötmillió új munkahely jönne létre. Ha ezeket a lépéseket nem tesszük meg, és az eddig járt utat folytatjuk, akkor a jelenlegi 24 millió munkanélküli száma jövő évre 30 millióra emelkedik az unióban.

– Miből lehet ezt finanszírozni?

– Szükségünk van új európai jövedelemre, az európai pénzügyi tranzakciós adóra. A kormányoknak meg kell állapodniuk arról, hogy az előbb említett területekbe többet fektetnek. Itt jön a képbe az európai kötvény, amelyek részben a saját finanszírozású államkötvények helyére lépnek: a piac kevésbé tartja kockázatosnak az európai kötvény megvásárlását, hiszen a mögött nem egyetlen, hanem az összes uniós tagállam áll. Ezzel csökkennek az állam kiadások, és végső soron több jut munkahelyteremtésre vagy a szociális biztonság növelésére.

– Ezek egyelőre tervek. De addig is a szélsőjobb tűnik a válság legnagyobb nyertesének szerte Európában.

– A szélsőjobboldali pártok, irányzatok terjedése sajnos egyre nagyobb méreteket ölt. A szélsőjobboldal Európában annyira megerősödött, hogy már jobboldali kormányzatokkal is szövetkeznek. Hollandiában a kormánypártot a Geert Wilder vezette iszlámellenes, fasiszta nézeteiről ismert párt segíti. A hazámban, Dániában hasonló tendenciákat figyelhetünk meg. A dán néppárt például olyan diszkriminatív döntéseket hoz, mint az arab nyelvű televíziók sugárzásának betiltása. Bevezették, hogy egy dán lakos csak akkor házasodhat külföldi állampolgárral, ha az magasan képzett, jómódú, vagy elfogadja azt, hogy csak Dánia bizonyos területein telepedhet le.

– Magyarországról is lehetne példákat hozni.

– Igen, itt a Jobbik szabadon tüntet az utcán, olyan rasszista szövegeket hangoztatva, mint például a romák kitoloncolása. Ha nem lépünk fel ez ellen, nem beszélünk arról, hogy ez teljes mértékben szembemegy a szólásszabadsággal, akkor csak még rosszabb irányba mennek a dolgok. Ki kell állnunk, és azt kell mondanunk, elég volt ebből.

 Elnyûtt ideológia?

Brüsszel helyett egy hétig Budapesten ülésezett az Európai Parlament Szociáldemokrata frakciója. A pesti luxushotel pompájától enyhén feszélyezve a szociáldemokrácia jövőjét boncolgatták a képviselők a német frakcióvezető, Martin Schulz vezetésével. Schulz már a bevezetőjében elővette Orbán Viktort, akit minden becézgetés nélkül Európa legjobboldalibb kormányfőjének nevezett. A szociáldemokrácia alapvető problémáját is a magyar kormányfő példájával próbálta megmagyarázni: Orbán klasszikus baloldali ügyekkel kampányolt, mint a munkahelyteremtés vagy a nagytőke kontrollálása, ám a „balrabeszéd” teljesítés hiányában csak hiteltelen mézesmadzag marad. „Megannyi keserű tapasztalat után, ebből többet nem kér a baloldal” – mondta Schulz, akinek szájából furcsán hangzott a summázat: elnyűtt, elhasznált ideológiává vált a szociáldemokrácia. Szerinte ez éppen attól igaz, hogy a szélsőjobbtól a jobbközépig egész Európa a klasszikus szociáldemokrácia elveit hangoztatja. De akkor miért nem a baloldalra szavaznak az európaiak? Miért nem szocdem pártok nyerik sorra a választásokat Európában? A probléma Martin Schulz szerint, hogy a baloldalnak alapvetően két arca van: amikor ellenzékben politizál és mindent megenged, majd amikor kormányra kerül és mindent kész elfeledni. Következetesség – ez a kulcsszó az európai szocialisták frakcióvezetője szerint.

 POUL NYRUP RASMUSSEN dán politikus 1943-ban született. A Koppenhágai Egye te men szerzett közgazdász diplomát, 1987-től 1992-ig a dán szociáldemokraták alelnöke, majd 1992 és 2002 között elnöke volt. 1988 és 2004 között a dán parlament képviselője. 1993-tól 2001-ig Dánia miniszterelnöke volt. 2004-től európai parlamenti képviselő és az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!