Nem volt feszültségektől mentes a pedagógustársadalom elmúlt éve sem, annak ellenére, hogy az életpályamodell bevezetésével a tanárok nagy részének emelkedett a bére, ennek az „árát” most a többi intézkedés által okozott bosszúsággal fizetik meg.

Bár a legtöbb tanári karban először felháborodást keltenek a kormány reformjai, igazán lázongani csak egy szűk és egyre zsugorodó réteg mer. Mint azt pedagógusok elmesélték lapunknak, legtöbben végül mégiscsak „beállnak a sorba”, legyen szó a portfóliófeltöltésről vagy a pedagóguskarról (ami egyébként sem döntés kérdése, mindenki számára kötelező), mert a magasabb fizetés és a biztonság ígérete letöri a lázadó hevületet. És vannak olyanok is, akik kifejezetten örülnek az újításoknak.

Április 30-ig kellett feltölteniük portfólióikat azoknak a tanároknak, akik most első körben jogosultak voltak arra, hogy a „Pedagógus 1” kategóriából a „Pedagógus 2”-be léphessenek, és ezzel magasabb bérkategóriába kerüljenek. Bár a sok bosszúsággal járó procedúra sok helyen nagy ellenállást váltott ki az érintettek körében, végül 21 611 pedagógus véglegesítette a portfólióját, és az elbírálás után szeptembertől magasabb fizetést kaphat. A kitöltés azonban sokaknak problémát okozott, nem kizárólag azért, mert az erre megalkotott internetes felület gyakran akadozott, hanem azért is, mert egy rosszabb anyagi helyzetben lévő, esetleg falusi pedagógus nem biztos, hogy rendelkezik otthoni számítógéppel, ilyen szempontból pedig az iskolák tanárijai sem túl jól felszereltek. A procedúrát elismert tanárok egy csoportja (körülbelül 360-an) bojkottálta, és néhány idősebb pedagógus az akciótól függetlenül úgy nyilatkozott lapunknak, megalázónak érzi, és néhány évvel nyugdíj előtt már nem fog belevágni a minősítési eljárásba, lemondva ezzel a magasabb bérről. Zömében pont ők azok, akiket az életpályamodell bevezetése negatívan érintett, a különböző pótlékok megvonása és a „Pedagógus 1” kategóriába való visszasorolás miatt.

Szintén a fentebb említett határidőig kellett megrendelniük az új listáról a tankönyveket a tanároknak, akik idéntől 2-3 könyv közül választhattak. Így jelentősen leszűkült a szabadságuk abban a kérdésben, hogy miből is oktathatják a rájuk bízott gyerekeket, akiknek a képességeivel ők vannak csak igazán tisztában, az új könyvek egy részét ráadásul szeptembertől „élesben” tesztelik a diákokon. Sok esetben ráadásul maguk a tanárok sem ismerik a megrendelt tankönyvek tartalmát, így nem tudják, miből is kell majd tanítaniuk. A jövő tanévtől újabb évfolyamokban kell az új – a tanároknak sokkal kisebb szabadságot hagyó – kerettantervek szerint oktatni, a felmenő rendszerben bevezetett tanterv az elsősök, ötödikesek és kilencedikesek után már a második, hatodik, illetve a hat évfolyamos gimnáziumok hetedik és nyolcadik évfolyamaira is vonatkozik.

Most leginkább mégis a Nemzeti Pedagógus Kar felállítása foglalkoztatja az iskolákban dolgozókat, a kar ugyanis június 14-én választja meg küldöttgyűlésén tisztségviselőit.

Ezzel a legnagyobb érdek-képviseleti szervnek, a Pedagógusok Szakszervezetének több problémája is van, mint azt Galló Istvánné csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: nem lehet tudni, hogy a küldöttgyűlés egy-egy jelöltje hány ajánlást kapott tanárkollégáitól, ahogy azt sem, hogy a 151 ezer pedagógusból végül hányan vettek részt a jelölésben, ami nem volt kötelező. Két héttel az esemény előtt szintén nem ismert, hogy kik a jelöltek és a jelölőbizottság tagjai, pedig a karnak az ország minden pedagógusa automatikusan tagja lesz és a minisztérium ezt a szervezetet szánja a legnagyobb szakmai szervezetnek – a PSZ-elnök szerint ebből az látszik, hogy a kar nem független, nem autonóm szervezet, csupán a központi hatalom érvényesül a létrehozásában.

A szakszervezeti elnök azt is sérelmezte, hogy kollégái semmiféle jutalmat nem kapnak pedagógusnap alkalmából, holott „legalább egy évben egyszer erre a költségvetésnek is figyelmet kellene fordítania”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!