Öngyógyító kütyük – Markánsan átalakulhat az egészségügyi piac

Az, hogy eszközeink okosabbak, mint mi magunk, ma már nem újdonság. Okostelefonunk nélkül egy lépést sem teszünk, karunkon okosóra figyelmeztet, ha elkésnénk valahonnan. Ami újdonságnak számít (persze csak idehaza, és már egyáltalán nem sokáig), az az, hogy okoseszközök figyelnek az egészségünkre is. Hogy csak a legabszurdabbakat említsük: okosvillából kétféle is van a piacon: az egyik azt figyeli, hogy mit és milyen gyorsan eszünk, és villog, rezeg, sípol, ha nem rendesen. A másikat a túlzott sófogyasztás ellen fejlesztették ki a japánok. Ez apró áramütéssel stimulálja a sós ízt a szánkban. A Wessyl nevű okospohár (ilyen is van) szenzora minden beletöltött italt felismer. Nemcsak azt mondja meg, hogy sört töltöttél bele, hanem azt is, hogy milyet. A lényege persze az, hogy megmondja, mikor és mennyit érdemes inni, nem ittunk-e túl keveset vagy túl sokat. Létezik okosmérleg, amely testsúlyt, testtömegindexet és testzsírszázalékot mér.


Magyar kézbe magyar kütyüt!

Magyarországon ezek az eszközök még nem kaphatók (persze interneten bármit be lehet szerezni), de nagyobb tétben mernénk fogadni, hogy ez az állapot csak átmeneti. Ami viszont már jelen van, az az okoskarkötők széles palettája. Ezek leginkább pulzust, elégetett kalóriákat, alvásciklust mérnek. Az igazán jók már tanácsokat is adnak, figyelmeztetnek, ha például túl sokat ücsörgünk. De van olyan karkötő is, ami az érzelmeinket figyeli.

A Feel nevűvel a nap végén látni fogjuk, hogy mikor voltunk nyugodtak vagy stresszesek.

És vannak már saját fejlesztéseink, amelyek most ostromolják a piacot. Közülük a legismertebb talán a WIWE nevű, bankkártya méretű, mobil EKG-készülék, amely a betegségmegelőzést és az egészségmegőrzést támogatja. Bár elsősorban nekünk, potenciális betegeknek szánják, ma már orvosi egyetemek, kardiológusok, belgyógyászok, háziorvosok is használják szűrővizsgálatokhoz. A teszt, amelynek során csak két kézbe kell fogni a kütyüt, körülbelül egy percig tart. Ezalatt regisztrálja a szívritmust, az EKG-t, és véroxigénszintet is mér. Okostelefonnal kommunikál, a szoftver azonnal kiértékeli az eredményeket, és közérthető módon jelzi, ha valamelyik érték nem stimmel.

A vizsgálati eredményt közérthető formában adja át a felhasználónak, aki ez alapján könnyebben eldöntheti, érdemes-e orvoshoz fordulnia. Ráadásul az orvosnak könnyebb dolga van – akár hetekre visszamenőleg látja, hogyan működött a beteg szíve. „A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálok a világon. Ritmuszavarban a népesség 3 százaléka érintett, sokan nem is tudnak róla, pedig 4-ből 3 halál megelőzhető lenne rendszeres EKG-szűréssel.

A WIWE korai stádiumban mutatja ki az eltéréseket” – mondta el lapunknak Szabó Éva, az eszközt kifejlesztő Sanatmetal diagnosztika divíziójának igazgatója, aki szerint a WIWE nagyon jól alkalmazható előszűrésekre, a páciensek távoli megfigyelésére, mivel bárhol, bármikor dokumentálja a szív problémáit, így észszerűsíti a beteg-orvos találkozók számát. „Gyakran halljuk, hogy akár évekbe is telhet, amíg a hagyományos EKG- és holter- (24 órás EKG) vizsgálatokkal azonosítani tud az orvos egy ritmuszavart, mivel a tünet elmúlhat, amikor a beteget meg tudják vizsgálni. Ez megelőzhető, ha akkor tud a páciens mérni, amikor érzi, hogy baj van” – érzékelteti Szabó Éva, hogyan segítheti egy ilyen eszköz a problémák korai felismerését és az egészségügyi ellátást. Az igazgató szerint a kütyü egyre népszerűbb az orvosok körében. A Magyar Kardiológus  Társaság például a napokban pályázatot hirdetett a kardiológiai szakrendelések és szakambulanciák részére, akik 60 darab WIWE eszközre és 15 táblagépre pályázhatnak március közepéig.

Hasonlóan sikeres lehet a jövőben a szintén magyarok által fejlesztett MAP Health Watch, egy egészségfigyelő okosóra, amely folyamatosan figyeli viselője bizonyos értékeit – EKG-t, mozgást, a bőrfelület hőmérsékletét, egy algoritmus alapján a vérnyomást –, és ha bajt észlel, vagy a viselője megnyom rajta egy pánikgombot, automatikusan jelez majd a MAP orvoscsapatának. Az órára egyelőre előrendeléseket vesznek fel, a fejlesztésben a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei is részt vesznek. Az eszköz a beépített szenzorok segítségével képes lesz jelezni az infarktust és a stroke-ot is, de egy esetleges elesést, közlekedési balesetet is érzékelni fog a benne lévő mozgásérzékelővel. Amennyiben a felhasználó köt egyfajta előfizetést, ilyenkor egy orvos ránéz az adatokra, és riasztja a hozzátartozókat, sőt amennyiben szükséges, a mentőket is. Vannak, akik számára a személyes kapcsolat még akkor is fontos, ha az orvos vagy más szakember fizikailag nincs a közelben.

Nekik jelenthet segítséget az egyre népszerűbb webkamerás orvoslás. Ebben az esetben az orvos a világ bármely pontjáról értékelheti a beteg leleteit, konzultálhat a kezelésekről, tanácsokat adhat, sőt akár vizsgálhat is. Az egyre nagyobb felbontású mobilkamerák számára ma már az sem lehetetlen, hogy akár a legkisebb bőrelváltozásokat is észlelje és értékelje a vonal másik végén ülő orvos. Az egyik legnagyobb potenciál azonban a távoli „személyes” kapcsolattal a lelki egészségmegőrzésben lehet. A telefonos lelkisegély-vonalaknál hatékonyabb, ha a beteggel kapcsolatban álló szakember valódi szemkontaktust létesíthet a beteggel.


Adatban a jövőnk

Ezek az eszközök önmagukban is érdekesek, de leginkább akkor értékelhetjük őket, ha tudjuk: alapjaiban változtatják meg az egészségbiztosítási piacot. Magyarán: használatukkal olcsóbban köthetünk majd különböző biztosításokat.

A Sureify nevű multinacionális biztosítótársaság ügyfelei gyakorlatilag fekete dobozként működő karkötőt viselnek. Ez szinte minden létfontosságú adatot összegyűjt a használójáról. A biztosító ezeket értékelve dönt az éves biztosítási díjról. A világban számos biztosítótársaság használja és finanszírozza ezeknek az eszközöknek, alkalmazásoknak a beszerzését. Mégpedig azért, mert ezek által sokkal több adathoz jut az ügyfelekről és a potenciális ügyfelekről. Márpedig az adat – pénz. Az úgynevezett insurtech ipar (biztosítási technológia) pedig arra számít, hogy a jövőben gyarapodni fog ez az adatmennyiség. A dél-afrikai Discovery Biztosító genomvizsgálatot fog ajánlani a klienseinek, hogy a rák kialakulására való hajlamot még azelőtt ismerjék, hogy a kór megjelenne. A biztosító abban bízik, hogy az ügyféllel közös munka során megelőzhetik a súlyos egészségügyi problémák kialakulását. Az adatok és a szenzorok lehetővé teszik, hogy a biztosítók pontosabban becsüljék meg a lehetséges veszteségeket. Ezek segítségével ki lehet szűrni a veszélyesen vezető ügyfeleket, a meghibásodás előtt álló berendezéseket vagy a közelgő egészségügyi problémákat.

Kutatók szerint a kütyük fejlettségi szintje évről évre nő majd, és el fogja érni azt a szintet, amikor egy orvosnak ugyanannyi információja lesz az egészségi állapotunkról, mint nekünk.

Idehaza a biztosítók és a biztosítással foglalkozó orvosok egyelőre óvatosan nyúlnak ezekhez az eszközökhöz. Álláspontjuk szerint az ezekből nyerhető adatok nem minden esetben bizonyíthatók, és főleg: nem váltják ki a számukra fontos szűrővizsgálatokat.

„Ahogy a magyar piac többi szereplője, mi is elsősorban prevenciós és marketingeszközként használjuk ezeket a kütyüket és applikációkat – mondta a Vasárnapi Híreknek Zsolnay Judit, a MetLife Biztosító vezérigazgatója. – Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosítást vásárló ügyfeleink között sorsolunk ki ilyen eszközöket. Más esetekben – például a cukorbetegek kapcsán – oktatási céllal vesszük igénybe őket.” A magyarországi gyakorlat (és egyébként egyelőre a nemzetközi is) az, hogy a különböző biztosítási csomagok árának, a különböző kockázati tényezőknek a kiszámításához nagyobb csoportokat vesznek alapul. Így kerül egy kalap alá minden 50 év feletti, nagyvárosban élő nő, vagy 25 év alatti, vidéki férfi, tekintet nélkül arra, mit hajlandó megtenni a saját egészségük védelme érdekében.

„Az egyéni kockázatokat a jelenlegi technológiai környezetben nem tudjuk figyelembe venni az árazásnál – mondja a vezérigazgató. – A jövőben azonban nem tartom kizártnak, hogy egy nagyon alapos előzetes szűrővizsgálat után ezeket az eszközöket is be tudjuk csatornázni a hivatalos orvosi hálózatokba. Ez azt jelenti, hogy ha ezek a kütyük a mostaninál megbízhatóbbak és professzionálisabbak lesznek, kiválthatnak bizonyos orvosi szűrővizsgálatokat, ami olcsóbbá teszi az egészségügyi ellátást. Ez pedig hatással lehet majd a mi tevékenységünkre is.”


Keressegyorvostponthu

Aki már próbált megbízható orvoshoz jutni a magyar egészségügy útvesztőjében, az értékeli igazán a fejlesztések másik irányát: az orvoskereső alkalmazásokat. Ezek nagyon hasonlítanak a szállás- vagy éttermiszolgáltatás-keresőkhöz, amennyiben megmutatják a lehetőségeket (szabad helyek az adott területen), az árakat, a kompetenciákat és az eddigi értékeléseket.

Egy három évvel ezelőtt készült felmérés szerint a magyar lakosság 15 százaléka keres magánorvost, mert elégedetlen az állami ellátással, vagy egyszerűen szeretne gyorsabban ellátáshoz jutni. Ezt az igényt körülbelül 8-10 ezer magánorvos igyekszik kielégíteni. Ezt a számot ma csak becsülni lehet, mert azt, hogy valaki magánorvosként tevékenykedik (és ha igen, akkor hány órát, hol, mennyi pénzért?), szinte sehol nem regisztrálják, nincs egységes és teljes körű adatbázis.

Ezt a hiányt ismerte fel néhány cég évekkel ezelőtt, és indította el az orvoskereső alkalmazást. A két legnagyobb ma a foglaljorvost. hu és az ismertorvos.hu. Mindkét rendszer lényege, hogy a beteg minél előbb találjon az állapotának, igényeinek megfelelő szakembert, méghozzá a lakóhelyéhez legközelebb.

Az adatbázist a szolgáltatásokat már igénybe vett páciensek értékelései egészítik ki. A lehető legegyszerűbb módon: ugyanúgy 1-5 csillaggal értékelhetjük a szakembereket, ahogy egy éttermet vagy egy applikációt. Az orvosok (terapeuták, asszisztensek és más szakemberek) neve mellett általában a szolgáltatás árát is feltüntetik, így nem veszünk zsákbamacskát.

„A doktorokat és asszisztenseiket a különböző konferenciákon személyesen vagy telefonon próbáljuk utolérni, vagy közvetlenül a rendelőjükben keressük fel, hogy megismertessük velük az oldal működését – mondta el Straub Fanni, a Foglaljorvost Online Kft. ügyvezető igazgatója. – Vannak olyan orvosaink, akik megmondják, hogy nagyon szívesen csatlakoznak, kell is nekik a beteg, de nem engedik, hogy kiírjuk az áraikat. Nekik általában az az erős félelmük, hogy vagy a konkurencia felhasználja az információt, vagy aggasztja őket, hogy a kollégák és a betegek körében az árlista milyen érzéseket vált ki. Pedig pont ellenkezőleg; a magánorvos választásának az egyik legfontosabb oka a tiszta és átlátható helyzet, ami anyagi téren is igaz, tehát ha a beteg tudja, hogy mit fog kapni és ezért mennyit fizet, akkor nem kell szorongania a kórházi folyosón, hogy vajon eleget tett-e a borítékba ahhoz, hogy az orvos kedves legyen vele, netán túl sokat adott. Mindenkinek az az érdeke, hogy tiszta feltételek között ki tudja választani és el tudja dönteni, hogy neki sok-e az a 8-10 ezer forint.”

Az orvoskereső alkalmazások évente 5-10 ezer orvos-beteg találkozót készítenek elő. Ez a szám elenyésző az összes ilyen találkozáshoz képest (a KSH adatai szerint minden magyar évente legalább 12-szer igénybe vesz valamilyen járóbeteg- ellátást), de hosszú távon képesek lehetnek tehermentesíteni legalább a rendszer egy részét. Arra viszont egyértelműen alkalmasak, hogy – a hálapénz rendszer megszüntetésével – „kifehérítsék” a betegellátást.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!