Egyelőre elhárult a veszély a magyar kormány és persze nem utolsósorban a betegek feje fölül: Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a jövő héten ledarálhatja azt a 2500-nál több orvosi felmondólevelet, amelyek Veszp­rémben várták, hogy a hónap végén aktiválódjanak.

 
Fotó: Balázs Attila, MTI

Valószínűleg itthon marad hát a külföldre készülő fiatal orvosoknak legalább egy része, miután a kabinet úgy döntött, mintegy 30,55 milliárd forintot biztosít az egészségügyiek béremelésére.

Tíz év után először kaphatnak az ágazatban dolgozók akár jelentősnek is nevezhető alapbéremelést a nyár folyamán – ha addigra valóban meglesz a forrás, valóban elkészül az ehhez szükséges jogszabály; azaz sikerül végre tisztázni, valójában miből is jut majd az orvosok, ápolók és más, az egészségügyben alkalmazott szakemberek, biológusok, fizikusok, pszichológusok béremelésére. Kérdések ugyanis szép számban akadnak ezzel kapcsolatban is, még ha a kormányzat rendre cáfolja is azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a béremelés forrásául szánt összegek egy részét másra is elkölteni tervezik.

Volt már szó arról, hogy a chipsadó idénre várt 30 milliárdja lesz az emelés forrása. Máskor uniós pályázati pénzeket és az egészségügy szerkezetátalakításából, az intézmények összevonását követő, közös beszerzésekből származó megtakarításokat említik forrásként. Csak hát az uniós források bérre nem fordíthatók, az átalakítást pedig még mindig csak tervezi és egyezteti az államtitkárság, s a dolgok jelen állása szerint „nem vágnak akkorát” a rendszeren, mint amit eredetileg terveztek, s amit a szakértők rendre az ágazati vezetés szemére is hánynak.

A nemzetgazdasági tárca replikája szerint azonban nincs trükközés, a 30 milliárd rendelkezésre áll. A kormány az idei költségvetés készítésekor ugyanis már betervezett egy 15 milliárdos tételt az Egészségbiztosítási Alap összevont szakellátási kasszájába, és „további 15,55 milliárd megtakarítás év közben keletkezik majd a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozása során, az egészségügyi struktúra-átalakítással összefüggésben”. Mint írták, „a népegészségügyi termékadó 2012-től jelenik meg az alap bevételei között, s így közvetett módon szolgálja a többletkiadások, jelen esetben a béremelés fedezetét”.

A helyzet tehát kissé ellentmondásos, de nem csak ez a baj. Bár Szócska Miklós az ágazat megmentését újabban egy chilei bányamentéshez hasonlítva rendre elmondja, hogy ezentúl nemcsak a „mindent a bérekre” jelszó él, hanem az is, hogy „senkit sem hagyunk lent”, mégis jól érzékelhető, hogy a béremelésből kimaradók nem túl boldogok. Védőnők, fogorvosok, háziorvosok morgolódnak, sőt utóbbiak azt is bejelentették már, hogy külön bértárgyalásra, s ha az nem hoz eredményt, a nyáron már tiltakozó akcióra készülnek. Hatalmas a felháborodás a pályakezdők körében is: sem a miniszter, sem az államtitkár nem említette, hogy az emelésből kimaradnak azok, akik kevesebb, mint három éve dolgoznak az ágazatban. A diplomás szakdolgozók (ápolók, gyógytornászok, szülésznők, dietetikusok) közül is sokan mindössze bruttó ezer(!) és háromezer forint közötti emelést kapnak, miközben más diplomások (pszichológusok, kémikusok, biológusok, vegyészek) az orvosoknak járó emelés felét, mintegy bruttó 32 ezer forintot kapnak. A szakdolgozói kamara már hétfőn tárgyal a minisztériummal, már csak azért is, mert a megalázó béremelést kapók jó része könnyedén talál magának külföldön állást.

A rezidensek stratégiai szövetségesének számító Magyar Orvosok Szövetsége bizalmat szavazva a kormánynak, elfogadja az ajánlatot. Ezzel azonban csupán egyetlen fejezetre kerülhet pont a magyar egészségügy történetében, még ha az elmúlt évtized egyik legjelentősebb kormányzati intézkedésének is nevezték a döntést. A rezidensvezér Papp Magor finoman jelezte: a mostani orvos­összefogás alapján, ha kell, a jövőben is készen állnak megküzdeni azért, hogy az egészségügyben méltányos körülmények alakuljanak ki. A mostani megegyezés csupán alapot adhat a kormány és az egészségügy „történelmi kiegyezéséhez”. Ahhoz azonban arra is szükség lesz, hogy 2014-re az orvosok fizetése az általuk eredetileg követelt módon valóban érje el a nemzetgazdasági átlag háromszorosát: kezdő orvosok esetében a nettó 200, szakorvosoknál a nettó 300 ezer forintot. De a bérek rendezése mellett (el)várják az egészségügy morális megújítását is – a többi közt az, hogy számolják fel a hálapénzt.

Ismerve a magyar viszonyokat, minden elvárás teljesítése közül talán ez lesz a legnehezebb.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!