Gránitszilárdság helyett immár hivatalosan is a magyar Alaptörvény a leginstabilabb Európában.
Egy év telt el az új alkotmány hatálybalépése óta, pénteken mégis immár a negyedik módosító csomagot terjesztették be kormánypárti képviselők: tizennégy oldalon keresztül írják át és újra az Alaptörvényt. Az alkotmányjogászok véleménye egyértelmű: ezekkel a módosításokkal a kormánytöbbség végképp letérítené Magyarországot az európai alkotmányfejlődés útjáról. Feltéve, hogy sikerül, hiszen a módosítások egy része olyan dilettánsra sikeredett, hogy sikerült Alaptörvény-ellenessé tenni azt is, amit pedig az Alkotmánybíróság (Ab) korábban alkotmányosnak talált.
A kétharmados többség ezzel a javaslattal a saját pártdelegáltjaikkal felhígított Ab-vel is szembe száll. Az Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezések jó részét az Alaptörvénybe emelik: az Ab által kifogásolt, nem valódi átmeneti rendelkezéseket – a regisztráció kivételével – az alkotmány főszövegébe, a tényleges átmenetieket az Alaptörvény végére. Ez utóbbi lépés azonban ellentétes a jogszabály- szerkesztési szabályokkal. Nem kiegészíti ezekkel az Alaptörvény szövegét, hanem csupán átszámozza őket. Ezzel a lépéssel – a formai bizonytalanság okán – sikerül Alaptörvény-ellenessé tenni azt is, amit eddig az Ab alkotmányosnak talált.
Az Átmeneti rendelkezések antikommunista lelkesedést kifejező szabályait a javaslat az Alaptörvény részévé teszi. Közjogi jelentősége nincsen annak, hogy az MSZP-t közvetlenül nevesíti-e a bűn felelősségében osztozó szervezetként az alkotmány vagy csak közvetetten teszi ezt. Hogy miért maradt ki az MSZP a szövegből, arra Lázár János miniszterelnökségi államtitkár adott furcsa magyarázatot a szombati Népszabadságban: „az »MSZP« egy múló állapot. A történelem ezt bizonyítja… Már ami az elnevezést illeti” – fogalmazott. Ezekre a mondatokra ugyanaz a szemlélet jellemző, mint a módosító indítványokra: szavakban ostoroz, elítél, de változatlanul megtiltja, hogy az államszocializmus miatt jogsérelmet szenvedettek új kárpótlási igénnyel lépjenek fel.
A kormánypártok pontosan érzik, melyik általuk alkotott törvény alkotmányellenes, hiszen ezeket már az átmeneti rendelkezésekben megpróbálták külön alkotmányi védelem alá helyezni. Ezeket a támasztékokat megsemmisítette az Ab. A kérdéses rendelkezéseket ugyanakkor most a bírák nyugdíjazása és a választási regisztráció kivételével átemelik az alkotmány főszövegébe, így Handó Tünde és a legfőbb ügyész ügyáthelyezési joga mellett az egyházalapítás feltételei is az Alaptörvény részeivé válnak. A kormánytöbbség azonban nem áll meg itt. Alig van olyan közelmúltbeli alkotmánybírósági megsemmisítő határozat, amelyet nem akar most felülbírálni az Alaptörvény módosítása. A felsőoktatási hallgatók röghöz kötése, a család fogalma, a rokkantság esetén járó ellátás, a választási hirdetések korlátozása, a hajléktalanok büntethetősége, mind-mind az alkotmányba kerül. Ugyanebbe a körbe illeszkedik az országgyűlési őrség alaptörvényi nevesítése is. Sok alkotmányjogász szerint ellentétes az Alaptörvénnyel, hogy külön minirendőrséggel rendelkezik az Országgyűlés, amelynek a tevékenységéért senki nem vállal politikai felelősséget. Hát most ezt is beleírják az Alaptörvénybe, hogy véletlenül se jusson később eszébe senkinek csak úgy megszüntetni ezt a háziőrséget.
Mindez ugyanakkor nem jelent teljes körű védelmet a kormánypárti akaratnak. Az Ab ugyanis utalt már arra, hogy az ilyen módosítások érvénytelenek, ha nem illeszkednek az Alaptörvény értékrendjébe, ezért fenntartja magának a jogot ezek megsemmisítésére. Másfelől pedig egyéb alaptörvényi rendelkezések alapján ezeknek az alkotmányossága még felülbírálható. Nagy kérdés persze, hogy lesz-e többsége még az Ab-ben a két új, kormánypárti bíró hivatalba lépése után az alkotmányosság védelmének.
Van még mitől tartania a kormánypártoknak, ám azt, hogy a mostani módosításokat is az Ab-től és az alkotmányosságtól való ódzkodás eredményezte, bizonyítja, hogy az igai kivéreztetést az Ab szenvedi el. Pedig korábban Sólyom László is óvott a pártkatonák alkotmánybíróvá emelésétől és figyelmeztetett: az elképzelés, hogy az Ab ne hivatkozhasson a korábbi döntéseire, olyan, mintha az orvosoknak azt mondanák, felejtsék el korábbi tapasztalataikat. A válasz tegnap szintén Lázár Jánostól érkezett: „Sólyom köztársasági elnök úrnak több minőségében is súlyos felelőssége van a rendszerváltás csődjében”. Szerinte Sólyom sértett ember, személyeskedése nem méltó egy volt köztársasági elnökhöz. Az újságíró megkérdezte, mi Lázár véleménye arról, hogy a volt államfő szerint a korábbi alkotmánybírósági döntésre való hivatkozás tilalmának csak olyan bírók tudnának engedelmeskedni, akik nem ismerik az alkotmányjogot, vagy szándékosan le akarják rombolni. Az államtitkár erre csak annyit mondott: „semmi”.
A kormánypártok tehát nem engednek: az Ab a módosítás értelmében az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat és indokolásukat az eljárásaiban nem veheti majd figyelembe. Az alkotmánymódosítás kifejezetten kiköti, hogy az Ab csakis formai, eljárási szempontból vizsgálhatja majd az Alaptörvény módosításait. Más kérdés, hogy az Ab eddig eljárási-érvényességi kérdésnek tekintette azt is, ha az Országgyűlés az Ab korábbi döntését akarja alkotmánymódosítással felülbírálni.
Az eljárási szigorítások, még ha közjogilag vitára is alkalmasak lennének, nem igényelnek alkotmányi szintű szabályozást, bőven elhelyezhetőek lennének az alkotmánybírósági törvényben is. Hogy nem így van, bizonyítja: a kormánypártok csökönyösen védik politikai akaratukat – az alkotmányosságtól is. A javaslat huszonegy éves alkotmánybírósági gyakorlatot dob most a szemétbe. Nem pusztán arról van szó, hogy „puskázni nem hagyja” az Ab-t a javaslat, ahogy Kósa Lajos mondta, vagy hogy az átvételt meg kell indokolnia a testületnek, ahogy azt Gulyás Gergely nyilatkozta. A javaslat egyértelműen szakít a modern magyar alkotmányos gyakorlattal, és szakít azzal az európai alkotmányos hagyománnyal is, amely szerint az államnak tiszteletben kell tartania és védenie kell az alapvető jogokat. Ha ez a kísérlet sikerrel jár, Magyarországon megszűnik a korlátozott hatalom eszméje.
Az Együtt 2014 választói mozgalom felszólította Orbán Viktort, hogy „hagyjon fel az alkotmányosság elleni ámokfutásával”. Hiába tiltakoztak egyetemisták ezrei a röghöz kötés ellen, a kormánypártok az Alaptörvénybe írják annak szabályait – fogalmazott az Együtt 2014 közleményében, amelyben azt is kifogásolták, hogy a Fidesz kormányfelügyelet alá vonná az egyetemeket és főiskolákat. A választói mozgalom szerint a hajléktalanok ügyében javasolt alkotmányos rendelkezésekből kiderül: a kormánypártok továbbra is büntetni akarják az utcán élőket. Bírálták továbbá a házasságot, mint a családi kapcsolat alapján definiáló passzust is, szerintük ugyanis „hiába rögzítette az Alkotmánybíróság, hogy az élettársak már élvezett jogai nem korlátozhatóak – a Fidesz megtagadja tőlük a családként való elismerést”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!