Tagadják a problémát is

Az iskolai szegregáció egyre nagyobb probléma az országban, és a Fideszkormány nem tesz semmit a megszüntetéséért, sőt számos intézkedésével támogatja a roma hátrányos helyzetű szegény gyerekek elkülönítését. Valódi megoldást a korábbi kormányok intézkedései sem jelentettek, de 2010 óta már szándék sincs a változtatásra – derült ki a Motiváció Műhely által kiadott, az Én vétkem című oktatási szegregációról szóló tanulmánykötet bemutatóján, ahol szakértők beszélgettek arról, mi vezetett idáig.

Az ország a szelektív, a gyerekek egy részének esélyt sem adó oktatási rendszer miatt társadalmi katasztrófa felé halad, amely 15-20 év múlva következhet be Zolnay János szociológus véleménye szerint. 2016-ban már 14 százalék volt azoknak az általános iskolai telephelyeknek az aránya, ahol a roma tanulók száma meghaladta az 50 százalékot, és 9,7 százalék az úgynevezett gettósodó iskoláké, ahol a roma tanulók aránya 30–50 százalék között van. Ehhez képest egy friss tanulmány szerint a roma gyerekek 46 százaléka olyan iskolába jár, ahol többségben vannak.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a középosztálybeli szülők a szabad iskolaválasztásnak köszönhetően elviszik a gyerekeiket azokból az iskolákból, ahol magas a roma, hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Ez pedig tovább rontja a gettósodó iskolák színvonalát, amelyekben ráadásul a pedagógusoknak nem nyújtanak elég támogatást ahhoz, hogy megfelelő- en segíthessenek a gyerekeknek, így az otthonról hozott hátrányaik egyre növekednek. Nemzetközi szinten és a szakértők körében egyetértés van abban, hogy a megoldás az integráció lenne, vagyis a hátrányos helyzetűeknek együtt kellene tanulnia a többi gyerekkel, de ahhoz, hogy ez jól működjön, előbbiek aránya nem haladhatja meg a 30 százalékot. De mivel az egyéni és helyi érdekek legtöbbször felülírják az integráció szándékát, brutálisan erős beavatkozásra lenne szükség Radó Péter oktatási szakértő szerint. „Be kellene zárni 500 kis iskolát Magyarországon, és az ezekbe járó roma gyerekeket a gádzsó diákok mellett kellene tanítani nagy iskolaközpontokban. Ennyi iskola bezárása már elég durva ahhoz, hogy átírja a helyzetet, ha meg van támogatva normális oktatáspolitikával” – fogalmazott. Zolnay János szerint emellett meg kellene szüntetni a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat (amelyek szinte kizárólag a közép- és felső osztályok gyerekei számára nyitottak), és legalább 9 évfolyamosra kellene növelni az általános iskolát.

Mindez viszont csak akkor vezethetne eredményre, ha megszűnne az „elit egyházi iskolák” rendszere. Az elmúlt években ugyanis egyházi fenntartású általános iskolák szaporodása is hozzá- járult az oktatási szegregáció erősödéséhez, mert ezek az intézmények nem rendelkeztek kötelező beiskolázási körzettel, vagyis kis megkötésekkel gyakorlatilag azt vesznek fel, akit akarnak, és ezek általában nem roma tanulók – hívta fel a figyelmet Ercse Krisztina, a Civil Közoktatási Platform képviselője. Munkájukhoz pedig jóval több pénzt kapnak, mint az állami iskolák, amelyek az egyháziaknak járó támogatás körülbelül 36 százalékát kapják csak.

Mindez oda vezet, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek idő előtt kiesnek az oktatásból, jelentős részükre nem vár más, mint munkanélküliség és szegénység. Sokan már 16 évesen, bármiféle végzettség nélkül fejezik be a tanulmányaikat. „Képtelenség, hogy több milliárdos projekteket indít a kormány a korai iskolaelhagyás és a lemorzsolódás csökkentésére, miközben egyértelmű, hogy az iskolakötelezettségi korhatár 16 évre való leszállítása miatt romlanak a mutatók” – hívta fel a figyelmet Zolnay János, aki szerint azonnali javulást lehetne elérni gyakorlatilag ingyen, ha megszüntetnék ezt a szabályozást.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!