- Kerületvadászat, kilépés, kódolt konfliktusok – nem baráti folyamat a balos együttműködés feltételeinek megteremtése
- Ha minden a DK tervei szerint alakul, akkor kiegyenlítődnek a frakciók
- Egyre több MSZP-s gondolja úgy, hogy lassanként rá kellene fordulni egy önálló kampányra
Amikor az aktivisták elkezdik gyűjteni az ajánlószelvényeket, ez a végső határidő – azaz praktikusan február közepéig ér rá a demokratikus ellenzék, hogy eldöntse, koordinálja-e az egyéni választókerületi jelöltek indulását, és ha igen, akkor ennyire „szorítkozik-e a baloldali együttműködés”. Ez azt feltételezi, hogy az eredeti terv, miszerint a december 9-i kongresszus programra és jelöltlistára bólint rá, feleződik, és a választókerületi indulók névsorát egy január közepi- végi „küldöttgyűlés” szentesíti.
Ha addig sincs egyezség, akkor az MSZP kénytelen lesz beleállni a kampányba és végigtolni úgy, hogy közben akár a többi balpártnak is beszólogat. Egyelőre azonban tartja magát a „mindenáron megállapodás” elvéhez – akkor is, ha ez kilépésekhez, belvillongásokhoz vezethet. Jelenleg ugyanis ez a kisebbik rossz.
Az ok egyszerű: az MSZP szép lassan gyengül, a teljes népességnek immár csak 9 százaléka szereti. Csakhogy miközben a párttól fél év alatt támogatóinak mintegy harmada eltávolodott, ez a tömeg (mintegy 350-370 ezer ember) nem jelent meg a többi pártnál.
A tanulság annyi: ha a szocialista szavazók kiábrándulnak, akkor passzivitásba vonulnak, ez választási helyzetben azt jelenti, hogy otthon maradnak. A kérdés az, miért fordulnak el az MSZP-től támogatói. A válasz valószínűleg az, hogy az „össze nem fogásért” büntetik. Így le kell nyelnie, hogy a DK megpróbálja kifacsarni. Gyurcsány Ferenc pártja 3-4 tuti helyet szeretne vidéken, illetve ugyanennyit a fővárosban is.
Nagyvárosi csaták
A vidékiek közül kinézett magának egy salgótarjáni körzetet, ahol ugyan 2014-ben a Fidesz nyert, de csak ötven szavazattal, a 2016-os időközi polgármester-választáson az MSZP-s jelölt meggyőző többséggel húzta be a várost – azaz egy szocialista egyéni győzelem prognosztizálható. Miskolcon viszont olyan körzetre vágyik a DK, ahol 2014-ben győzött is az MSZP embere. Ennek ellenére a jelek szerint ezen a két választókerületen nem múlik, Gyurcsány viheti őket.
Két másik „menő politikai placc” miatt azonban állhat a bál.
Szegeden a DK szintén egy olyan választókerületért lobbizik, amit szocialista jelölt nyert meg. Itt azonban Botka László polgármester és Ujhelyi István EP-képviselő (nemrég lemondott MSZP-alelnök) világossá tette: a kerület nem alku tárgya. Ezen nincs mit csodálkozni, a miniszterelnök-jelöltségről leköszönő Botka konzekvensen azt képviselte, hogy Gyurcsánynak nincs helye egy balos együttműködésben, másrészt borítékolható volt, hogy nem megy bele egy olyan alkuba, amelyet a vele korábban kevéssé együttműködő pártvezetés kötött. A másik problémás vidéki kerület Pécs lehet, ahol ugyan 2014-ben mindkét választókerületet vitte a Fidesz, ám érdemi a remény, hogy tavasszal a baloldal fut be (lásd keretes írásunkat).
Nyerő ember búcsút int
A fővárosi választókerületi tervei közül egyet feladott a DK: Gyurcsány Ferenc nem kísérletezik többé az egyik XIII. kerületi választókerület megszerzésével, ugyanis Tóth József polgármester világossá tette, hogyha ott akarna mandátumot szerezni, akkor elindul ellene.
Szintén ezzel fenyegetőzött Horváth Imre is (aki időközi választáson szerzett mandátumot), miután kiderült: a DK igényt tart újpesti (és részben újpalotai) választókerületére is. Csakhogy a párt – pontosabban a helyi szervezet – úgy döntött: ha a DK-val való összefogás ára ez a választókerület, akkor hadd vigye a Gyurcsány-párt. Ennek a verdiktnek mintegy két hete, épp ezért érthetetlen többek számára, miért lépett ki e hét szerdán a pártból.
Mindenesetre az MSZP elnöke, Molnár Gyula azt ígérte: a többi olyan választókerület, ahol egyéniben nyertek szocialista politikusok, nem lehet alku tárgya. Ha komolyan veszi magát, akkor a DK-nak el kell felejtenie óbudai reményeit. Viszont cserébe szívesen elindulna a XVIII. kerületben, ott, ahol Kunhalmi Ágnes szocialista jelölt mindössze 60 vokssal maradt alul fideszes riválisával szemben. (Sőt, itt felmerült a választási csalás gyanúja is, amit nem sikerült megnyugtatóan tisztázni.)
Akkor magunkban, elvtársak
A lényeg annyi, hogyha a DK sikerrel szerzi meg a vágyott választókerületeket, akkor 11-12 fős frakciót alakíthatna, amit vélhetően Gyurcsány Ferenc vezet. Az MSZP pedig – az átadott győztes helyeknek és az utóbbi hónapok népszerűségvesztésének következtében – mintegy tucatnyi képviselőt veszíthet, így jelenlegi, 28 fős frakciója 16 honatyára zsugorodhat.
Ez a matematikai megközelítés, ami miatt nem véletlenül idegesek a pártban. Számos vélemény szerint most már el kellene kezdeni egyedül menetelni, azaz feladni a „közös lista, közös miniszterelnök-jelölt törekvést”, legfeljebb az egyéni választókerületekben kellene koordinálni.
Csakhogy ez egyértelműen azt üzenné: nincs esély a kormányváltásra – hiszen a rezsimcserét az ellenzéki pártok sikeres összefogáshoz kötötték. Ha pedig nincs remény, akkor gyengül a mozgósítási képesség. Ráadásul nem hagyható figyelmen kívül a lélektani tényező sem: amennyiben létrejön valamilyen összefogás, annak támogatottsága érdemben meghaladhatja a pártok népszerűségét.
Nem sok szocialista hiszi, hogy Gyurcsány nem trollkodik a kampányban – akkor sem, ha van együttműködés. Több forrásunk emlékeztetett, hogy a tapolcai időközi választásra is lement, és ugyan mondta, hogy a szocialista jelöltet támogatja, de azt is odakanyarította, hogy azért szerinte itt a Jobbik embere az esélyes. Ilyet mondani pedig akkor, amikor köztudott, hogy a választók az erős jelöltre voksolnak, karaktergyilkossággal ér fel.
A háttérben már osztják
Miközben hivatalos összefogás nincs, helyezkedési együttműködés van. Például az óbudai választókerületet szívesen elvinné a PM, holott szocialista jelölt nyerte 2014-ben. Szintén nem hajlandó koordinációról beszélgetni hivatalosan az LMP, ám azt már tudni lehet, hogy a két társelnöke közül Szél Bernadett Budakeszin szeretne indulni egyetlen jelöltként, Hadházy Ákos pedig Szekszárdon próbálna szerencsét.
Mindegyik akarja a maradékot
Nehezen feloldható patthelyzet formálódik a két pécsi választókerületben.
Az egyikben Mellár Tamás közgazdászprofesszor indul – mindenáron. Noha a hivatalos mondás szerint az összes ellenzéki párt támogatja, ez nincs így. A Jobbik nem sorol be mögé, és a DK-nak is vannak fenntartásai. Ennek ellenére célszerű balról támogatni, ugyanis, ha elindul ellene egy ellenzéki jelölt, akkor megverni nem tudja, az viszont előfordulhat, hogy a Fidesz embere fut be nevető harmadikként.
Így az egyik körzet Melláré, a másikra viszont a DK, az Együtt és az MSZP is igényt tart. Pénzt és munkát utóbbi tett bele – ezt jelzi, hogy a két választókerületben 2014-ben alig több mint 10 százalékkal nyert a kormánypárti jelölt, míg 2010-ben jóval nagyobb volt a különbség.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!