Összeállításunkban az európai parlamenti választás eddigi eredményeiről, uniós tagságunk eddigi mérlegéről, az EP-képviselők mindennapjairól közlünk részleteket.

 
Az EU brüsszeli központjánál

Sok helyen már megvolt

Bár nálunk még csak ma lesz, a héten több országban már túlvannak az EP-választáson. Összesen több mint 400 millió ember járul az urnákhoz Európa-szerte. Csütörtökön az Egyesült Királyságban és Hollandiában, pénteken Írországban, szombaton pedig Lettországban, Máltán és Szlovákiában voksoltak, míg a Cseh Köztársaságban az előző nap megkezdett, kétnapos szavazás záró napját tartották tegnap. Bár a választások első hivatalos részeredményeit csak lapzártánk után teszik majd közzé, az előzetes közvélemény-kutatások (exit poll) már hoztak meglepetéseket. Hollandiában például az euroszkeptikusok egyik vezéralakja, Geert Wilders által vezetett Szabadságpárt (PVV) a várakozásokkal ellentétben rosszul szerepelt.

Az exit poll szerint az EU-ellenes, populista párt csupán negyedik lett a szavazatok 12,2 százalékával. Az előzetes mérések szerint a választáson az első két helyet két uniópárti politikai erő, a jobbközép kereszténydemokraták és a centrista demokraták vihették el 15-15 százalékkal.

A briteknél viszont az Európa- és bevándorlásellenes, az utóbbi időben többször rasszista jeleket is mutató, Nigel Farage által vezetett Függetlenség Párt (UKIP) tarolhat a várakozások szerint. A The Sun napilap megbízásából elvégzett országos közvélemény- kutatás szerint a UKIP a szavazatok 27 százalékát kaphatta, és szoros másodikként, 26 százalékkal a Munkáspárt végezhetett. A különbség azonban hibahatáron belüli, így a fordított sorrend sem kizárt. EP-választások mellett ráadásul 161 angliai választókerületben – köztük a londoni kerületekben – rendeztek részleges helyhatósági választásokat is, az eddig összeszámolt voksok alapján az is elmondható, hogy a UKIP, látványosan megerősödött. „A UKIP-róka már a westminsteri tyúkólban van” – értékelte Farage az eddigi eredményeket. Írországban a kormánykoalíciót vezető jobbközép párt is csalódást keltően szerepelt, de partnere, a baloldali Munkáspárt várható 6 százalékos eredménye katasztrofális vereségnek számít. Az Észak-Írország függetlenségéért küzdő, a terrorista IRA politikai szárnyának is tekintett Sinn Fein viszont majdhogynem megduplázta öt évvel ezelőtti eredményét.

Csehországban és Szlovákiában rendkívül alacsony volt a részvételi arány az előzetes mérések szerint.

Brüsszeli hétköznapok

„Az európai és a nemzeti parlamenti politizálás között az a legnagyobb különbség, hogy amíg egy nemzeti parlamentben a mindenkori kormányzó pártok határozzák meg a napirendet, az EP-ben folyamatos egyeztetések, lobbizások és kapcsolatépítések nélkül nincs eredmény” – mondja a szocialista Göncz Kinga, aki most búcsúzik az EP-től.

Példának a roma keretstratégiát említette, amelynek elfogadásáért szinte minden frakcióban talált szövetségest. Ebben rengeteg munka van; el kell olvasni minden előterjesztést, meg kell győzni a saját frakciót, aztán a másik pártcsoportok képviselőit, hogy támogassák és végül drukkolni, hogy eljusson a plenáris ülésig. „Ami borzasztóan izgalmas: a viták valóban ügyekről szólnak, és nem arról, hogy a másik egy bűnöző csirkefogó, hazaáruló. ”

Brüsszelben sokat számítanak a személyes kapcsolatok, a különböző pártállású magyar képviselők mégis ritkán találkoznak egymással az üléstermen kívül.

„Régebben normális kapcsolat volt a magyar képviselők között, ezt a gyakorlatot a Fidesz szakította meg. Szakmai együttműködés azért van, én például sokat dolgoztam Járóka Líviával roma ügyekben.”

És hogy milyenek az EP-hétköznapok? „Az ember hétfő reggel elindul, délre odaér, háromkor kezdődnek a bizottsági ülések. A munkanapoknak este 8-9-nél előbb nincs végük. Általában csütörtök délutánig vagyunk ott.” Persze, ha akarna, minden este elmehetne hivatalos vacsorákra, amit néha meg is tesz, hiszen a kapcsolatok nagyon fontosak. A munka itthon folytatódik: pénteken és szombat délelőtt még általában ügyeket intéz. Aztán hétfőn kezdődik minden elölről.

Lesznek-e sorok?

Több mint 10 ezer szavazókörben körülbelül 8 millió választópolgárt várnak ma az EP-választás urnái, a külképviseleteken további 7500-en adhatják le szavazatukat.

A választás egyfordulós, a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nyolc lista közül választhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok, pártszövetségek listái szerepelnek: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz–KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció. Már tegnap megkezdődött a szavazás: Amerikában csaknem 500 magyar voksolt az időeltolódás miatt a külképviseleteken.

Ma viszont mintegy 70 ezren nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen szavaznak (áprilisban 120 ezren jelentkeztek át). Mivel akkorépp az átjelentkezők miatt alakult ki sok helyen hatalmas sor, az NVI előre jelezte: most nem számítanak ilyen problémára. Nemcsak azért, mert kevesebb szavazóval számolnak, de azért is, mert sokkal egyszerűbb és gyorsabb lesz az átjelentkezők szavazása is, mivel az EP-választáson mindenki ugyanolyan szavazólapot kap. Ráadásul az átjelentkezők szavazatait nem kell külön felcímzett borítékba tenni, hiszen minden voksot abban a szavazókörben számlálnak meg, ahol azt leadták.

Országoként másképp

Négy uniós tagállamban kötelező szavazni. Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban a választásra jogosultaknak akkor is el kell menniük voksolni, ha nem akarnak véleményt nyilvánítani. Nem meglepő módon a legnagyobb részvételi arányok ezekben az országokban mérhetőek az EP-választáson: amíg 2009-ben európai szinten mindössze 43 százalékos volt a részvétel, addig Belgiumban a jogosultak 90 százalék feletti arányban mentek el voksolni, hasonlóan Luxemburghoz. Van, aki még így is renitens: bár elvileg a görögöknél is muszáj az urnák elé járulni, ott öt évvel ezelőtt a választásra jogosultaknak alig több mint fele, 53 százaléka ment el szavazni, 2004-ben pedig 63 százalékos volt a részvétel. A többi tagállamban nem kötelező a választójog gyakorlása, hanem a választók szabad elhatározásán alapul.

 

Európai Néppárt – EPP (jelenleg 265 képviselő) Pillanatnyilag 74 pártot tömörít 39 országból. A politikai családok közül az Európai Parlamentben az EPP rendelkezik a legnagyobb képviselőcsoporttal. Bizottsági elnökjelöltje a luxemburgi Jean-Claude Juncker. Ide tartozik a Fidesz.

Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége – S&D (jelenleg 184 képviselő) Övék a második legnagyobb frakció, bizottsági elnökjelöltje a német Martin Shulz. Ide tartozik az MSZP, és ide tart a DK is.

Európai Liberális Demokrata és Reform Párt – ALDE (jelenleg 84 képviselő) 55 liberális pártot tömörít az unió országaiból. Vezetője a belga Guy Verhofstadt. Ebbe a pártcsaládba tartozott egykor az SZDSZ is.

Zöldek – GREENS/EFA (jelenleg 55 képviselő) Vezetője Rebecca Harms és Daniel Cohn-Bendit, akinek ez az utolsó ciklusa az EP-ben. Ide tartanak az LMP-sek és az Együtt PM-es Jávor Benedek is.

Európai Konzervatívok és Reformerek – AECR (jelenleg 54 képviselő) Hívószavak: személyes szabadság, parlamentáris demokrácia, nemzeti szuverenitás, erős családok, alacsony adók, szabadkereskedelem. Vezetője a lengyel Michal Kaminsky.

Európai Egyesült Baloldal – GUE/NGL (jelenleg 35 képviselő) 26 tagpárt és 7 megfigyelő párt egész Európából. Vezetője a német Lothar Bisky.

Demokrácia és Sokrétűség Európája EFD – MELD (jelenleg 32 képviselő) Vezetője a brit Nigel Farage a Brit Függetlenségi Párt elnöke és az olasz Francesco Speroni (Északi Liga).

Függetlenek, frakció nélküliek (27 képviselő) Itt foglalnak helyet a francia Front National, a Brit Nemzeti Párt és a Jobbik képviselői is. Ha nem sikerül más, szélsőséges pártokkal frakciót alakítaniuk, itt lesznek tagok a görög Arany Hajnal nevű, rasszista, újnáci párt képviselői is.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!