Vajon tényleg az influenza, vagy a több város életét az év elején megkeserítő szmog, netán az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai okolhatók a tavaly ősz óta emelkedő, és az idei első negyedévben rekordot döntő halálozási számokért?
A kérdésben a nemrég a riasztó statisztikát közlő KSH-jelentés nem segít eligazodni, mindössze arra hivatkoznak, hogy „a 2017. év eleji jelentős halálozási többlet hátterében – a két évvel ezelőtti folyamatokhoz hasonlóan – most is a tetőző influenzajárvány állhatott”.
Maguk sem tudják
A KSH népmozgalmi tájékoztatója rögzíti, hogy 2017 első negyedévében nemcsak 1,7 százalékkal kevesebb, 22 072 gyerek született, mint az előző év azonos időszakában, hanem a 38 589 halálozás is jelentős, 16 százalékos növekedés a 2016. január–márciusához képest.
Az első negyedéven belül a januári és a februári halálesetek emelkedése volt jelentős. A lehetséges okokat illetően az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága kérdésünkre adott válaszában még a KSH-nál is tanácstalanabbnak bizonyult. Azt írták: a KSH 2017. első két hónapjára vonatkozó népmozgalmi adatok szerint a természetes népességfogyás valóban több volt, mint az előző években, ám ennek csupán vélelmezett oka az influenzajárvány.
Kíváncsiak voltunk, vajon az államtitkárság szerint mennyiben vezethető vissza ez a többlet az egészségügyi ellátórendszerre, ezért kórházi statisztikai adatokra is rákérdeztünk. Erre azt a választ adták, hogy „2016, illetve 2017 első két hónapjában a kórházi betegforgalom nem változott szignifikáns mértékben” (lásd táblázatunkat).
Egyes szakemberek szerint a halálozások száma a szmog okozta légzőszervi megbetegedések növekedése miatt is emelkedhetett.
2014-ben – az Egészségügyi Világszervezet szoftverével kiszámolt adatok szerint – csak Budapesten akár kétezer ember idő előtti halálát is okozhatta, és nem volt jobb a helyzet a nagyvárosokban sem: Debrecenben 230, Miskolcon közel 200 ember idő előtti halála volt összefüggésbe hozható a szálló porral. A három évvel ezelőtthöz hasonlóan idén is komoly szmog volt: január-februárban a szálló por egészségtelenül magas értéke miatt többször kellett elrendelni riadót Budapesten, és hasonló korlátozásokat léptettek életbe több nagyvárosban is, például Salgótarjánban, Miskolcon és Szegeden.
Lehet más oka is
Mivel az év elején drasztikusan megnőtt halálozási adatok okait hivatalosan azóta sem kutatják, nehéz egyértelmű magyarázatot találni a számokra. Kézenfekvőnek tűnne a lakosság egyre romló egészségügyi állapotát okolni, vagy éppen az ellátórendszer hiányosságait.
Főleg, miután az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) nemrég nyilvánosságra hozott teljesítményértékelésében az áll, hogy a 65 évnél fiatalabbaknál minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi beavatkozásokkal, a jobb ellátórendszerrel a halálesetek 14, hatékonyabb népegészségügyi ellátással pedig 12 százaléka lett volna megelőzhető. Ez azt jelenti, hogy összességében az összes haláleset 26 százaléka, több mint 32 ezer haláleset lett volna elkerülhető.
Csak éppen az adatok 2014-re vonatkoztak, vagyis a jelentés amúgy súlyos megállapításai nem magyarázhatják az idén év elejei magasabb halálozási számokat.
Ezzel együtt is riasztóak azonban az ÁEEK megállapításai, hiszen eszerint a legtöbb halálesetért a 65 év alattiak körében az olyan „népbetegségek” felelősek, mint a daganatos betegségek, majd másodikként a keringési rendszer betegségei.
Eközben az egészségügyi állapot mutatói javuló tendenciát mutatnak, így a magyar férfiak születéskor várható élettartama már 72,3 év, a nőké pedig ezt jelentősen meghaladva, 79,4 év volt – olvasható a jelentésben szintén 2014-es adatokra hivatkozva. Ám ezek a számok máris sokkal rosszabbul hangzanak, ha összehasonlítjuk az EU más tagállamaival: a 28 tagállam rangsorában a magyar férfiak a 24., a nők a 26. helyen álltak.
Sok sebből vérzik
„A demográfia alapszabálya, hogy két egymást követő év pár hónapjának összehasonlításából nem szabad hosszú távú következtetést levonni” – figyelmeztetett Kincses Gyula. Az egészségügyi szakértő az év első hónapjainak magasabb halálozási adatait magyarázó hivatalos indokról, az influenzajárványról kérdésünkre úgy vélekedett:
Mi van akkor, ha ez igaz, és valóban ez az ok? Ez sem mentene szerinte fel senkit, sőt. „Hiszen ma már influenzában nem kellene meghalni, nem volt különösebb figyelemfelhívás, kampány az influenza elleni védőoltás mellett, így kevesen is oltatták be magukat, a raktárakban pedig hegyekben állt a vakcina” – mondta.
Ami pedig az ÁEEK jelentésének súlyos megállapításai és a növekvő halálozási adatok közötti kapcsolatot illeti, a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentésből sokak által levont hangzatos következtetés, miszerint „egy év alatt 32 ezren haltak meg a csapnivaló egészségügy miatt”, ebben a formában biztosan nem igaz. Azt ő sem vitatja, hogy „a magyar egészségügy számtalan sebből vérzik, komoly problémákkal terhes, valóban méltatlanul rosszak a halálozási viszonyaink”, de szerinte „egyrészt az egészségügy ettől még nem halálgyár, másrészt a sokkoló adatok régi, tartós tendenciát mutatnak, nem egy adott, új helyzetet”. A szakember, volt egészségügyi államtitkár jelezte: az ellátórendszer színvonalának kérdésénél sokkal nagyobb gondnak tartja az ellátás szervezetlenségét, ami területi egyenlőtlenségekhez vezet, illetve az ellátáshoz való hozzáférés nehézségeit, ami pedig azt eredményezi, hogy „egy beteg valószínűleg kielégítő ellátást kaphatna, csak éppen nincs pénze buszjegyre, hogy elmenjen a szakrendelésre vagy a kórházba” – ezt látszik alátámasztani a kórházi forgalmat mutató említett táblázat: kevesebben mentek kórházba, de mégis többen haltak meg az adott időszakban. Kincses Gyula szerint ráadásul nem hagyható figyelmen kívül a társadalmi környezet sem. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy nyilvános rendezvényen az egészségügyért felelős miniszter egészségtelen ételek, pálinka, és egy, két, esetleg három pohár bor fogyasztására buzdít
Azt pedig megdöbbentőnek tartja, hogy az iparkamara elnöke gimnáziumokat zárna be, miközben köztudott, hogy a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők életkilátásai sokkal jobbak, akár 12 évvel is magasabb a várható élettartamuk, mint az alapfokú iskolai végzettségűeké.
Hatmillióan 2100-ra
Az ENSZ népesedési jelentése szerint a Föld népessége ugyan gyorsuló ütemben nő majd – így a 2017-es 7,5 milliárddal szemben a század végére már 11,2 milliárdan leszünk –, ám Európa népessége csökkenni fog. Magyarországon pedig csak hatmillióan maradunk, ami 61 százaléka az idei 9,8 milliós lakosságszámnak.
A születésszám növelésére, a gyerekvállalás ösztönzésére nemrég akcióprogramot hirdetett az Orbán-kabinet. Eszerint a harmadik gyerek után gyermekenként 1-1 millió forintot elengednének a jelzáloghitelből, és három gyereknél már az anyák teljes diákhitelét átvállalná az állam. Kérdés, kiket tudnak elérni ezekkel az intézkedésekkel, hiszen, mondjuk, egy szegény sorsú fiatal anya az utóbbi könnyítéssel nem tud mit kezdeni, ha a munkába állás szüksége vagy a család anyagi helyzete miatt már nem is tudott a felsőoktatásban tanulni.
Az élve születések és halálozások havonkénti változása 
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!