Törvényileg elvetett rémálmok

Ő volt ugyanis az egyik kezdeményezője annak a módosító javaslatnak is, amely alapján kikerült az új Büntető törvénykönyvből az együtt élők közötti lelki bántalmazás. A javaslat indokolása szerint ugyanis a bűncselekmény törvényi tényállásának elemei más bűncselekmények tényállásai között megtalálhatóak, ezért felesleges külön problémaként kezelni a lelki bántalmazást. Úgy tűnik, Varga és a Fidesz sem a lelki, sem a fizikai bántalmazás ügyében nem tartotta szükségesnek a törvényi szabályozást.

Pedig a lelki bántalmazás éppolyan súlyos következményekkel járhat, mint a fizikai. Mibenlétének megértéséhez szakértők segítségét kértük. „A lelki terror az abúzus egyik fajtája, mely során a bántalmazó folyamatosan leértékeli, megalázza a bántalmazottat” – mondta lapunknak Soltész Krisztina pszichológus, a Nők Világa Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az érzelmi erőszak súlyos, akár életre szóló károkat is okozhat. Mivel a bántalmazott önértékelése az állandó megaláztatásnak köszönhetően lassan teljes mértékben lerombolódik, így rendkívül kiszolgáltatottá válik. Ráadásul a szakértő szerint a lelki bántalmazás a fizikai bántalmazás „előszobája”, azaz gyakori, hogy a már érzelmileg megtört áldozattal szemben tettlegességet követnek el. Soltész Krisztina arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a lelki (csakúgy, mint a fizikai) bántalmazás elsődleges áldozatai a nők és a gyermekek, ez a fajta abúzus is irányulhat férfiak ellen, bár erről társadalmi okokból még kevesebbet beszélünk.

Viselkedésváltozás, akut depresszió, szorongás, pszichés panaszok, droghasználat, alkoholizmus, szélsőséges esetben öngyilkosság – sorolta a lelki bántalmazás okozta károkat Nagy Péter gyermekpszichológus, aki szerint a legfőbb probléma azonban az, hogy ha egy gyerek olyan környezetben nő fel, ahol a lelki bántalmazás mindennapos esemény, akkor felnőve ő maga is átörökítheti ezt a gyakorlatot saját társas kapcsolataiba. „Ha megütnek, annak nyoma marad. Marad nyoma az érzelmi erőszaknak is, bár tény, hogy ez nehezebben bizonyítható. De egy gyerek esetében a kialvatlanság, a rémálmok, a szorongás, nyugtalanság és a visszavonultság, azaz a társas élményektől való elzárkózás intő jelek lehetnek, amelyeket egy szakember felismer” – fogalmazott. Ha bebizonyosodik, hogy a családban akár lelki, akár fizikai bántalmazás fordult elő, a Nevelési Tanácsadóban, családsegítő foglalkozásokon lehet megoldásokat keresni. A pszichológus szerint viszont csak kivételesen ritka esetekben fordul elő, hogy a szülők belátják: segítségre van szükségük, inkább tagadják az erőszak tényét. A gyermekvédelmi szolgálatnak ilyenkor kevés eszköz áll a rendelkezésére, egészen szélsőséges esetekben azonban a gyermek kiemelhető a családból. „A társadalom bűne az, hogy ezekről a dolgokról a mai napig csak keveset hallani. Miért terrorizálja egy szülő a gyermekét? Mert ő maga is stresszes, megalázzák, mondjuk, a munkahelyén, ő pedig hazamegy, és a leggyengébbeken vezeti le a feszültségét. Itt nem arról beszélünk, amikor valakit kicsit megszid az anyukája, mert eltört egy poharat, hanem az állandó lelki terrorról, ami már komoly károkat okozhat” – mondta a pszichológus.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!