Csak minden második rákbeteget tudnak hazánkban megmenteni az onkológusok, pedig jóval többen is túlélhetnék a betegséget, ha részt vehetnének a klinikai fejlesztési programokban.

 
Fotó: Profimedia

Tény, hogy a sorsukat a kezükbe vevő, aktív és tájékozott páciensek sokkal jobb esélyekkel vehetik fel a harcot a kórral szemben. Ehhez adhat újabb esélyt az a kezdeményezés, amely klinikai vizsgálatokhoz, vagyis a jövő gyógyszereihez juttatja el a pácienseket. Az amerikai onkológusok kutatási eredményei azt mutatják, hogy azoknál a betegeknél, akik olyan klinikai vizsgálatokban vesznek részt, amelyeket személyre szabottan, a daganattípusuknak megfelelően választottak ki, 70 százalékban a daganat csökkenését, vagy a növekedés leállását érik el. Ennek lehetősége azonban bonyolult szempontrendszer alapján, az orvosok döntésén múlik: kinek ajánlják, és kinek nem a klinikai vizsgálatot. Egy új informatikai rendszer azonban sokaknak adhat esélyt a gyógyulásra.

A személyre szabott kezelések lehetőségéről azért is fontos tudni, mert a rendkívül drága, célzott terápiák egy jelentős részét nem, vagy legfeljebb egy szűk körnek tudja biztosítani az egészségügyi pénztár, így a betegek többsége nem juthat hozzá ezekhez a gyógymódokhoz. A rendkívül drága gyógyszerekből két év után a héten fogadott be például az egészségbiztosító három új rákgyógyszert, de sok beteg financiális okok miatt esélyt sem kap a kipróbálásra, s így abban a tudatban hal meg, hogy bár létezik számára gyógyító, vagy akár csak az életét meghosszabbító kezelés, csak éppen pénz nincs rá.

„Az orvostudomány olyan iramban fejlődik, hogy anyagilag szinte képtelenség követni a haladást” – mondja Peták István, a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ tudományos igazgatója hozzátéve: Két lehetőség van, hogy a betegek biztosan hozzájussanak a legújabb, már törzskönyvezett készítményekhez, illetve a jövő gyógyszereihez. Magyarországon is egyre több helyen speciálisan a rákgyógyításra kínálnak biztosítási csomagot, vagyis előre gondoskodhatunk a majdani, esetleges kezelésünk fedezetéről. Vagy klinikai vizsgálatokat érdemes választani. Épp erre dolgoztak ki a KPS-nél egy olyan új informatikai rendszert, amelyben a betegek maguk kezdeményezhetik részvételüket.

„Ez kicsit hasonló a transzplantációs rendszerhez, amikor a legalkalmasabb donort keresik a különböző szervekhez. Mi a beteg daganatában kimutatott génhibához keressük a világon – Magyarországon, Európában vagy Amerikában – fellelhető célzott gyógyszert vagy hatóanyagot, és segítjük felvenni a kapcsolatot a megfelelő onkológiai centrumokkal” – tájékoztat az igazgató. Vagyis összekötik a talált génhibát, az annak megfelelő terápiás lehetőséggel. A rákkutatók már több mint 100 rákgént, és több mint 1,5 millió mutációt találtak. Dr. Peták István szerint ma már a valódi kihívást a megismert génhibák társítása jelenti a célzott onkológiai gyógyszerekkel és hatóanyagokkal. A személyre szabott kezelésekhez értelmezni kell, hogy melyik gén, melyik mutációjára, milyen hatóanyagot érdemes használni.

A klinikai programokban a hatóanyaghoz történő hozzáférés térítésmentes. Ezeket a programokat független tudományos testületek engedélyezik, minden esetben szem előtt tartva azt, hogy a betegeknek a kezelés mindenféleképpen pluszesélyt jelentsen, a lehetséges haszon pedig nagyobb legyen, mint a kockázat. „A cél, hogy minden beteg hozzáférjen ahhoz a célzott kezeléshez, ami hatásos lehet a daganata ellen, bárhol is található az a világban. A rendszer biztosítja a beteg tájékoztatási és önrendelkezési jogát is: hozzáférést ad minden olyan információhoz, amelyek alapján az orvosával történő konzultáció során eldöntheti, hogy milyen kezeléseket fogad el, vagy utasít vissza” – mondja a farmakológus. A betegek így új esélyt kaphatnak, ha az eddigi hagyományos kezelések hatástalannak bizonyultak, vagy a közfinanszírozott ellátásban kimerítették a terápiás lehetőségeket.

Egyre nagyobb jelentősége van ma már annak, hogy a betegek is aktívan részt vegyenek gyógyulásukban. Dr. Simon Tamás, a Magyar Rákliga elnöke szerint számokban mérhető, hogy mennyivel jobb azoknak a túlélési esélye, akik tájékozódnak, utánajárnak saját betegségüknek, és harcolnak azért, hogy a legjobb kezelést kaphassák. „Minden lehetőséget meg kell találniuk a betegeknek, nem hagyatkozhatnak másokra, amikor a saját életükről van szó” – mondja a betegszervezet vezetője. Csak egy megdöbbentő adat: azokban az országokban, ahol kevesebb, mint 2000 dollárt költenek az egy főre jutó egészségügyi ellátásra (ilyen Románia, Lengyelország és Magyarország is), a betegek mintegy 60 százaléka hal meg a daganatos diagnózist követően, míg ott, ahol erre 4000 dollár jut (mondjuk Franciaországban, Belgiumban, vagy Németországban), kevesebb, mint 40 százalék.

Megmenthetők

Kormánydöntés született arról, hogy szeptembertől a 12-13 éves lányoknak „kötelezően ajánlott” lesz a méhnyakrák kialakulásáért leginkább felelős HPV (humán papillomavírus) elleni védőoltás. Így a szakemberek szerint egyetlen oltóanyaggal és három oltással évente 400 élet lesz megmenthető. Magyarországon ugyanis minden évben körülbelül ennyi nő hal meg, így háromszor annyi áldozatot szed a méhnyakrák nálunk, mint Európa más országaiban. Pedig éppen ez az a ráktípus, ami tökéletesen felismerhető, kivédhető és gyógyítható lenne. A nők mégsem járnak rendszeresen szűrővizsgálatra, és nem oltatják be magukat a HPV ellen. Nem árt tudni azt sem, hogy a vírus számos további daganatos megbetegedés okozója is lehet: a szeméremtesti és fej-nyaki, valamint a hüvely- és végbélnyílás körüli rákok kialakulásában is szerepe van.

Dr. Mészáros Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának főorvosa szerint ma az oltás az egyetlen biztonságos megelőzésére alkalmas eszköz a leggyakrabban előforduló, rákot okozó HPV-típusok ellen. „A WHO elsősorban a 9-12 éves korosztály számára tekinti kiemelten fontosnak a védekezést, mert ebben a korban még nem élnek szexuális életet a fiatalok, és a szervezet immunválasza is ebben az időszakban a legjobb az oltásra. Ma már viszont azt is tudjuk, hogy bármely más korcsoportban is hatékony az oltás, és nemcsak nőknek, hanem férfiaknak is. A HPV-vakcina körülbelül 88 százalékos hatékonysággal véd a rákfajtától” – teszi még hozzá Mészáros doktor. „Sokat segíthet, hogy legalább a 13 éves lányok számára kötelezően ajánlandó és ingyenes lesz a védőoltás, de ez önmagában még nem oldja meg a problémát. Az elkeserítően rossz arányokon akkor tudnánk érdemben változtatni, ha a felnőtt nők nagyobb felelősséggel közelítenék meg a kérdést, és kérnék a védőoltást nőgyógyászuktól” – figyelmeztet a szakember.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!