Elszállt az államháztartási hiány, gyengült forint, romlottak a gazdasági kilátásaink. A bajokat tetézi a költségvetési foltozgatás nyomán állandósuló gazdaságpolitikai zűrzavar. A kormányzat a Jolly Jokerként kezelt nyugdíjvagyon eladásából billentené helyre az egyensúlyt.

 
Fotó: Varga György, MTI

A hét legfontosabb gazdaságpolitikai bejelentése volt, hogy az államháztartási hiány elérte az 1544,6 milliárd forintot augusztus végén. Így a hiány már az idei első nyolc hónapban meghaladta az éves – módosított – előirányzat 130 százalékát. A Nemzet­gazdasági Minisztérium ennek ellenére optimista, mert úgy kalkulálnak, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon értékesítéséből befolyó összeg – terv szerint 529 milliárd forint – révén év végére mégis összejön a hiányterv, vagyis az 1184 milliárd forintos államháztartási hiány. Igaz, ebbe nem számolták bele sem a BKV 70 milliárdos, sem a MÁV 300 milliárdos adósságátvállalását, sem pedig a 255 milliárd forintra tervezett áfa­visszafizetéseket. Az ebből adódó kommunikációs zavart azzal oldották fel, hogy közölték: felülvizsgálják a közlekedési cégek állam általi adósságátvállalásáról született döntést, míg az uniós áfa-döntés költségeit a magánnyugdíjvagyon értékesítése fedezné.

A magán-nyugdíjpénztári vagyont a kormányzat afféle Jolly Jokerként kezeli az idei hiánycél teljesülése szempontjából. Ugyanakkor a tőzsdei mélyrepülés a magánpénztáraktól az államhoz került részvényeknek az árfolyamát sem hagyta érintetlenül. Jól példázza a piaci folyamatokat az állami Mol-pakett értékvesztése. Nyár elején még darabonként 22 400 forintot fizetett a Szurgutnyeftyegaznak az Orbán-kormány a Mol-részvényekért, melyek péntek délután már csak 14 300 forintot értek a pesti tőzsdén. Egyre kérdésesebb, vajon jól kalkulált-e a kormány, amikor év végére tolta az államosított nyugdíjvagyon értékesítését. Annyiban ésszerűen gondolkodtak, hogy általában a karácsonyi ünnepek előtti időszakban tapasztalható a tőzsdéken egy évről évre ismétlődő szezonális áremelkedés, az úgynevezett Mikulás-rali. De egyre kevésbé valószínű, hogy a mostani mélységekből kiránthatná a részvényárfolyamokat az ünnepi forgalom. Így egyre kérdésesebb, vajon a részvénypiaci áresés nyomán elegendő lesz-e az államháztartási hiánycél eléréséhez a korábban tervezett vagyonelemek eladásából befolyó összeg.

A jövő évi büdzsé terve felett is újabb fellegek gyülekeztek a héten. Két elemző apparátus is értékelte a tervezetet. A Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentése megalapozatlannak tartja, hogy a kormány 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre. A jegybank 1 százalékra csökkentette a jövő évi növekedési prognózisát, s eszerint további 300 milliárd forintos egyenlegjavításra lenne szükség a 2012-re tervezett 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél eléréséhez. A Költségvetési Tanács elnöke Járai Zsigmond ugyan nem értett egyet a Magyar Nemzeti Bank elemzésével, s tarthatónak ítélte a 2012-es költségvetési törvényjavaslatot, reálisnak tekintve a 1,5 százalékos növekedési prognózist, de még ő is jelezte: a büdzsétervezet „jelentős kockázatokat hordoz”.

A piacok ellenben nem bántak kesztyűs kézzel a magyar eszközökkel, a befektetők tehát továbbra is bizalmatlanok a kormányzati terveket illetően. Az euróért több alkalommal is közel 300 forintot kértek a devizapiacon, a magyar országkockázat pedig ismét az egekbe emelkedett. A pesti tőzsdeparkett pirosba borult, s talán a legcsúnyábban az OTP-vel bántak el a spekulánsok. Nem véletlenül, hiszen a lakossági bank a devizahitelek végtörlesztésére vonatkozó tervek egyik vesztese. A részvény lényegében napok óta szabadon esik. A fekete csütörtökön csak a 10 százalékos limit átlépését követő felfüggesztés révén pihenhetett meg a kurzus, hogy azután péntek délután mélyen a 3000 forintos lélektani határ alá, 2800 forint közelébe nyomják az árfolyamot az eladók. A bankpapír árfolyama május óta megfeleződött.

 

Hibernálódnak a bankok

Nem vonulnak ki az osztrák bankok, de a hitelközvetítők leépítésével, a fiókhálózatok bővítésének leállításával, s a Magyarországra szánt fejlesztési források szomszédos országokba csoportosításával válaszolnak a devizahitelek végtörlesztése nyomán keletkező veszteségeikre. Ahogy Andreas Treichl, az Erste Group elnök-vezérigazgatója fogalmazott: nem hagyják, hogy elűzze őket egy olyan ellenséges gazdaságpolitika, amely Magyarországnak is súlyos károkat okoz, de a régiós befektetések rövid távon inkább Csehországba, Romániába vagy Szlovákiába vándorolnak. Hasonlóan nyilatkozott Walter Rothensteiner, a Raiffeisen vezérigazgatója is, mondván, nagyon súlyos hibának tartja a magyar kormány végtörlesztési terveit, de a bank nem azért megy az egyes országokba, hogy utána az első szélnél kivonuljon onnan. Az Erste egyébként október 1-jétől megszünteti együttműködését hitelközvetítő partnereivel. A döntés értelmében az eddig közvetítőkön keresztül is értékesített termékek ezután kizárólag a fiókhálózatban lesznek elérhetők. Elemzők szerint a lépéssel a hitelintézet megkezdi üzleti területeinek lefagyasztását. Az UniCredit, amely 900 új bankfiók nyitását tervezte a régióban, egyelőre szintén jegeli a magyar projektjeit.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!