Tud valaki egy jó orvost? - Arra jó ez a lista, hogy felkavarja az állóvizet

„Ha az életetek múlik rajta, akkor se menjetek hozzá!” „Az egész családunk csak hozzá jár, a legjobb orvos a világon.” Két szélsőséges vélemény olyan internetes fórumokról, ahol „jóakarók” és aggódók osztják meg tapasztalataikat, tanácsot adva vagy azt remélve, hogy megtudják a sorstársaktól, melyik orvoshoz érdemes fordulni.

Persze nem árt fenntartásokkal kezelni mások beszámolóit, hiszen a szempontok nem egyeznek. Ezért is vette kétkedve a szakma azt a listát, ami múlt héten jelent meg a 100 legjobb magyar orvos címmel.

A listát állítólag kórházigazgatók és az Egészségügyi Szakmai Kollégium segítségével állították ös?- sze – a 90 férfi mellé csupán 10 tíz nőnek szorítottak helyet. Hogy mi alapján állították össze a névsort, egyelőre titok. Ráadásul a szakmai kollégium elnökhelyettese, Svébis Mihály nem is tud arról, hogy közülük bárki részt vett volna a lista létrehozásában, és azt nem is tartja szakmainak. Mivel nincs érdemi orvosteljesítmény-mérési rendszer Magyarországon, vakrepüléssel ér fel bármilyen összeállítás a „jó”, de akár a „rossz” orvosokról is. De mitől jó vagy éppen rossz egy orvos?

Nincs, aki értékeljen

Legtöbben a korrekt tájékoztatást várják el az orvosoktól, pontosabban: ezt hiányolják, holott a tájékoztatáshoz való jog törvényileg előírt – meséli Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi munkatársa. Magyarázat persze van a tájékoztatás hiányára: a nővérek és az egészségügyi szakdolgozók hiánya miatt sok esetben orvosok végeznek el olyan feladatokat, amiket nem nekik kellene. Ezért túlterheltek, ez pedig nyomot hagy az ellátás minőségén és így a megítélésükön is. Vagyis annak az orvosnak, aki jobb körülmények között végzi munkáját, jobb lehet a megítélése, pedig lehet, hogy szakmailag kevésbé jó.

„Arra jó ez a lista, hogy felkavarja az állóvizet, mivel a verseny híve vagyok, többféle lista is elképzelhető. Ugyanakkor az orvosokat sokkal nehezebb összehasonlítani, mint az intézményeket” – véli Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász.

Szerinte főként minőségi értékelő rendszerekre lenne szükség, amik alapján a betegek és az orvosok is tájékozódhatnának. Az Egészségbiztosítási Felügyelet 2007-től 3,5 évig működött, Kovácsy Zsombor vezetésével, ez idő alatt nemzetközileg elfogadott, tudományosan megalapozott mutatók alapján gyűjtötték például a hazai kórházak gyógyszerelési dokumentációit, az onkoteamek résztvevőit, a műtéti kockázatokat, illetve a betegek visszajelzéseit is. Ezekből kiderült, hogy igény lenne például a rendelők munkaidőn túli nyitva tartására és még több alternatív szülőszobára. A járóbeteg-szakellátásokat még 2008-ban rangsorolták, minőségellenőrzési szempontok alapján.

Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése után a GYEMSZI kért adatokat a kórházaktól, de azokat nem hozták nyilvánosságra. Jelenleg az ÁNTSZ és a Kormányhivatalok vizsgálják, hogy az intézmények megfelelnek-e a személyi és tárgyi minimumfeltételeknek. Betegelégedettségről jó, ha évente készül egy belső felmérés itthon a kórházakban, de azok eredménye általában a fiókban marad.

Körtét az almával

„Ez nem olyan, mint a 100 méteres síkfutás, hogy egyértelműen a leggyorsabb a legjobb, rengeteg tényező befolyásolja ezt az összetett szakmát” – mondja Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, a ReSzaSz alelnöke, aki szerint betegelégedettségi mutatók és ellenőrzött szakmai regiszterek nélkül nehezen lehet hitelesen listázni az orvosokat.

Az Angliában is operáló ortopéd sebész azt meséli, ott a betegek a kórházból való elbocsátás napján önkéntesen és anonim kitölthetnek egy 20-30 kérdésből álló kérdőívet, amelyben elmondhatják, milyen a kórház tisztasági és felszereltségi állapota, melyik orvossal, nővérrel voltak elégedettek, melyikkel nem. A betegek nagy százaléka válaszol is, ezeket a kórház szakértői havonta kiértékelik és a dolgozóknak prezentálják, majd a betegek is megismerhetik.

„Szakmai regiszterek hitelesített adatai tudnának eligazítást nyújtani, amelyekbe minden orvos minden műtétje bekerülhetne, utánkövetéssel, komplikációkkal, fertőzésekkel együtt, ezeknek pedig nyilvánosnak kellene lenniük az orvosok, munkacsoportok, kórházak között, de akár a nagyközönség számára is” – magyarázza Hegedűs Zsolt. Angliában az egészségügyi minisztériumnak megfelelő intézmény honlapján minden műtétről, betegségről közérthető tájékoztató van, előnyökkel-hátrányokkal együtt, de számos szakmánál az orvosok minőségi mutatói is elérhetőek, például a beavatkozások száma és a halálozási mutatók.

A kórházak adatai is nyilvánosak a fertőzésektől kezdve a panaszos leveleken át a parkolási díjig. Az intézményeket még a koszt alapján is össze lehet hasonlítani.

„Egy portfóliót kell bemutatnunk, ami tartalmazza az egy év alatt elvégzett összes műtétet az esetleges szövődményekkel, komplikációkkal együtt, a kongresszusokon való részvételt, a betegelégedettséget, és hogy ezekről beszélgetünk a független szakértővel” – magyarázza Hegedűs, mivel kell renlkeznie egy Angliában praktizáló orvosnak. Minél több sikeres műtétet jelent le egy orvos, annál több anyagi támogatást kaphat, és ugyanez igaz a kórházakra is.

Kovácsy Zsombor szerint Magyarországons mindenkinek hasznára válna, ha szakmai sztenderdek alapján születnének nyilvános rangsorok az orvosokról és az intézményekről, csakhogy az egészségpolitikusoknak nem célja, hogy kiderüljön, mekkora különbségek vannak az egyes intézmények felszereltsége, színvonala között.

A legjobb orvosok listáján szereplők közül többekkel beszéltünk, úgy vélték, szinte lehetetlen a 30-40 ezer magyar orvos közül a 100 legjobbat kiválasztani. A legerőteljesebben Szűcs Zoltán gasztroenterológus emelt hangot a lista ellen, blogján elmagyarázza, miért hibás az összeállítás. Például milyen üzenete van egy orvosi ranglistának, amelyet valamilyen egészségügyi fórum helyett éppen a Haszon Magazin közöl? Hiszen az orvoslás nem versenysportág, ráadásul nem vették figyelembe a készítők a betegek elégedettségét, az orvosok empátiáját, és kimaradtak olyan nélkülözhetetlen szakemberek, mint például a labororvosok, radiológusok, patológusok. Bodoky György, a Szent István és Szent László Kórház Onkológiai Centrumának főorvosa szintén úgy véli, nem lehet olyat mondani, hogy ők a legjobbak, szakmailag nem releváns az összeállítás.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!