Kimozdulni, elutazni mindig jó. Két világjáró írót kértünk meg, hogy megosszák velünk élményeiket, gondolataikat. Háy János és Péterfy Gergely azonban nemcsak válaszoltak kérdéseinkre, írásaikban minket is utazásra hívnak. Páros interjúnk első része következik
– Mi volt eddigi a legmesszibb és a legtovább tartó utazása?
– A legmesszibb térben és kulturálisan is India volt, ahol egy hónapot töltöttem. Időben a leghosszabb Svájc, hiszen ott majdnem fél évet voltam. Amúgy, ha választani kéne lakhelyet, inkább a hányaveti és rettent szegény India mellett döntenék, mint a szervezetileg perfekt és anyagiakban dúskáló Svájc mellett.
– Ha utazik valahová, mennyire készül fel előre az adott helyből? Megéri általában, vagy inkább a váratlanra utazik?
– Valamennyire minden utazásra felkészülök, de akkor mindenképpen, ha olyan helyre megyek, amiről keveset tudok. És ez megéri, mert mélyebbek lesznek az élmények. A tudatlanság miatt sokszor már a felületen elakadsz, és semmit nem értesz meg az ottani életből. Mindenbe érdemes munkát fektetni. Az utazásba is. S ezzel a váratlanságot nem tudod kiszűrni, sőt mennél szélesebb spektrumban nézel rá valamire, annál valószínűbb, hogy váratlan meglepetések fognak érni.
– Ha tehetné, hová utazna el a legszívesebben?
– Minden olyan helyre szívesen mennék, ahol különleges a természet, ahol a teremtés ereje a kétszer kettő szintjén mutatkozik meg.
– Van olyan hely, ahová semmiképp nem utazna el?
– Engem minden hely érdekel a Hortobágytól Kambodzsáig. De nem mennék afrikai vagy norvégiai vadászatra, sem kukucskálónak a katasztrófáktól sújtott területekre.
– Ha egy irodalmi hőst vagy történelmi személyt választhatna útitársnak, kit választana?
– Mondjuk János vitézt és nyilván Tündérországba mennék vele, mert van ott nekem is valakim.
– Mit hoz haza az utazásairól?
– Sokszor hoztam az Adriáról köveket, volt egy olyan gondolatom, hogy így talán fölül lehetne írni Trianont, ha részeiben hazacipeljük az elcsatolt régiókat. Amúgy a világra való figyelmem gazdagodik. S ez a legfontosabb, hiszen ez segít hozzá önmagad és a körülötted lévő világ mélyebb megismeréséhez. Hozzá kell tenni, nem vagyok mániákus utazó, s nem hiszem azt, hogy más módon nem tudna az ember szellemileg vagy lélekben (hogy kicsit gőzösen fogalmazzak) gazdagodni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
