Úgy tűnik, „fedési” üzemmódba kapcsol az ügyészség: hullanak a csontvázak a hatalom szekrényéből.
- Rogánt kenőpénz átvételével gyanúsítják, Matolcsyt okiratbabrálással, Spédert meg épp „keresztre feszítik”.
- Portik Tamást a jobboldali média hitelesítette – és nincs mit vesztenie.

  <h1>Rogán Antal</h1>-
  <h1>Portik Tamás - Fotó: Bruzák Noémi. MTI</h1>-

Rogán Antal

- – Kép 1/2

Hajlandó egy ebédet elkölteni Juhász Péter társaságában Polt Péter – bizonyos feltételekkel. Az Együtt politikusa azért invitálja löncsre a legfőbb ügyészt, mert abban bízik: fehér asztalnál kifaggathatja, mit sejt az ügyészség Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök és a maffiabűnök miatt ülő Portik Tamás kapcsolatáról. Juhász reményeit egy ebédelőképre alapozza: amikor kipattant az MNB-alapítványok botránya, Polt hosszan táplálkozott Matolcsy Györggyel – a jegybankelnököt gyaníthatóan szintén az ügyészségi tudás izgatta. Ám bármit is mond Polt Juhásznak, az ellenzéki politikus csak kulloghat Rogán után, már ami a jól informáltságot illeti.

Ugyanis Rogán hivatalosan azért hagyta ki a tárgyalást, amin szembesíthették volna Portikkal, mert a bíróság nem kért a volt V.  kerületi polgármester tanúiból. (Emlékeztetőül: Rogán pert indított Juhász ellen, mivel az azt állította, a volt kerületvezető segített áron alul átjátszani önkormányzati ingatlanokat különböző személyeknek, többek között Portik élettársának.) És hogy, hogy nem, Rogán két főrendőr meghallgatását szorgalmazta. Az egyik Bolcsik László, a Nemzeti Védelmi Szolgálat vezetője – az ő behívása még rendben is lenne, hiszen az NVSZ foglalkozik a kiemelt ügyekkel, így „vakon” is bárki biztos lehet benne, érdemi információkkal rendelkezhet Portikról.

A másik tanú személye azonban számos kérdést felvet. Ugyanis Rogán Felhősi Lászlót kéretné be, mégpedig azért, mert a miniszterelnöki kabinetfőnök indoklása szerint ő vezette Portiknál a házkutatást.


Takarítógépezet

Az első kérdés: honnan tudhatja Rogán, hogy egy szigorúan titkos eljárásban ki vett részt és mi volt a feladata? A második kérdés: miért szivárogtatott az, aki súgott Rogánnak – barátságból, szolid juttatásért, netán „felsőbb utasításra”? A harmadik kérdés: milyen – hatalmi pozíciójából fakadó – előnyei lehetnek még a miniszterelnöki kabinetfőnöknek? A válaszok azért is fontosak, mert Rogán nem egyedi eset, megeshet, hogy ő lesz a Fidesz állatorvosi lova. Ugyanis a hatalom emberei rendre kriminalizálódnak – ki így, ki úgy. Rogánról most azt állítja Portik, hogy egy nejlonszatyorban tízmillió forintnyi eurót adott át neki (lásd: keretes írásunkat). Matolcsy Györgynek azzal kell farkasszemet néznie, miszerint erősen úgy tűnik: jegyzőkönyvet hamisított az MNB. Végül pedig itt van Spéder Zoltán, aki a jelek szerint bankja, az FHB „feltőkésítése” érdekében vetett be illegitim eszközöket.

Mindhárom esetben ugyanaz a kérdés: mit képes és mit hajlandó tenni az ügyben az ügyészség? Polt Péter szolgálataira égetőbb szükség van, mint bármikor. A bevett munkamegosztás szerint a politika kiválasztotta a „koncot”, a jegybankhoz köthető körök pedig finanszírozták a megtartást. Példának okáért a kormány rárepült az olimpiára, központosította és maga alá gyűrte az idegenforgalmat, a szállodaberuházások körül pedig az ipari pletykák szerint nemsokára feltűnhet a Matolcsy-kör. Ha pedig valami balul sülne el, akkor az ügyészség fedez.

Megjegyzendő: úgy látszik, a Polt Péter vezette szervezet szerepe megfordult: a 2010-es kormányváltást követő első ciklusban még szállította a szocialista bűnbakokat, most viszont inkább kormánypárti prominensek után takarít.


A Rogán-csapda

Hogy mi lesz a Rogán-ügyből, az megjósolhatatlan. Annyi biztos, hogy a miniszterelnöki kabinetfőnök hamis tanúzás miatt feljelenti Portikot, mondván: soha nem találkozott, beszélt vele. Az is biztos, hogy Orbán Viktor nem engedi/engedheti el Rogán kezét. Már csak azért sem, mert Portik azt is állítja, jól ismeri Habony Árpádot is, azaz, ha a volt V. kerületi polgármestert magára hagyná a kormányfő, Habonnyal sem tehetne másképp. Márpedig jelen állás szerint a hatalom talán legjelentősebb erőköre a Rogánból, Habonyból, Vajna Andrásból (néhai Andy), illetve Matolcsyból álló társaság. Ahonnan ők kiszorulnak, oda Simicska Lajos nyomul vissza, illetve Lázár János próbálkozik.

Ráadásul számos pletyka szerint Orbán – Rogán „gyónásának” köszönhetően – már akkor tisztában volt vele, hova futhat ki az ügy, mielőtt kabinetfőnökévé emelte a volt belvárosi polgármestert.

Ám nem lesz lejtmenet Rogánt kimosni. Egyrészt Portikot nem olyan könnyű relativizálni, ugyanis épp a jobboldali sajtó hitelesítette. Emlékeztetőül: egy dokumentum tanúsága szerint Laborc Sándor egykori nemzetbiztonsági tanácsadó hosszan beszélgetett Portikkal, és jobboldali prominensek lejáratásához kérte segítségét.

A kabinethez húzó média szerint a randevú anyagát rögzítő jegyzőkönyv egyrészt hiteles, másrészt Portik tényleg tudhat olyan dolgokat, amikkel meg lehet zsarolni a kormánypárt politikusait és a holdudvar tagjait. Azaz adja magát a kérdés: ha akkor nem hazudott Portik, most miért tenné? Másrészt nehéz kitakarni a Rogán-botrányt: a menekültek csak nem rohamozzák érdemben a határokat, illetve pár hét alatt a focieufória is elmúlik. Ráadásul túl sok dolgot kellene egyszerre kommunikálni.


Hamisságok és hangfelvételek

Egyelőre lövése sincs például a kormánynak, mit kezdjen Matolcsy legújabb balhéjával. A helyzet az, hogy az MSZP-s Tóth Bertalan kérésére a bíróság arra kötelezte a jegybank Pallas Athéné Domus Animae (PADA) nevű alapítványát – aminek kuratóriumi elnöke maga Matolcsy –, hogy adja ki a pénzköltéseiről szóló adatokat.

A PADA első körben egy olyan verziót küldött a szocialista honatyának, ahol számos adat és tény ki volt takarva. Ám a bíróság rászorította az alapítványt, hogy „rejtés nélkül” adja át a dokumentumokat Tóthnak. Aki megdöbbenve tapasztalta, hogy az aláírásokat több alkalommal „képként” (értsd: utólag) tették rá a döntésekre, eltértek a fejlécek, néhol módosult a szöveg és a dátumok is. Ez pedig Tóth szerint felveti a közérdekű adattal való visszaélés gyanúját – az MSZP-s képviselő sikkasztás és hűtlen kezelés miatt is feljelentést tett.

„Lehet, hogy Simicska második miniszterelnökké nőtte ki magát, de legalább törvényesíteni tudta a pénzeket”, somolyog egyik forrásunk. Mindenesetre már Matolcsy eddigi bénázásai is kiverték a kormányfőnél a biztosítékot: az MNB-vezért rákényszerítik, hogy a jövőben működjön együtt a gazdasági tárcával és a Miniszterelnökséggel projektjei megvalósításában. Megjegyzendő: ezt már eddig is megtehette volna, csakhogy Matolcsy meglehetősen paranoiás, és emiatt mindent maga próbál megoldani.

Most Polton a sor, ha Orbán azt szeretné, hogy „jobbkeze” túléljen – politikailag.

Spéder Zoltán esete azonban más: ugyanis az ügyészségnek itt nem takarítania kell, hanem rámutatni a visszásságokra.

Ugyanis a cél a jelek szerint az újrafelosztás: az FHB „főrészvényesének” médiaérdekeltségei közül a Népszabadságot Mészáros Lőrinc viheti el, az Indexért Simicska Lajos küzd, bankja szerepét pedig Matolcsy unokaöccsének pénzintézete veheti át. És a pletykák szerint Spéder zsaroló potenciálja sorvadt, ugyanis az FHB-nál tartott házkutatás során olyan hangfelvételeket foglaltak le, amiken többek között Orbán, Rogán, és esetleg Lázár volt hallható. Márpedig a hangfelvételek, 2006 óta tudjuk, pusztító erejűek, feltéve, ha az ügyészség nem süllyeszti el mélyre, illetve, ha azokról netán nem készült volna másolat.

 

Portik Tamás azt állítja: Rogán Antalnak személyesen adott át tízmillió forintnyi eurót. Rogánt egy házibuliból ismeri, ahol Habony is ott volt. Portik szerint élettársa azt mondta neki: „a Tóni a piaci árnál jóval kedvezőbb értékbecslést elintézi”. Bár a bíróság két hónappal a tárgyalás előtt elkezdett időpontokat egyeztetni, Rogán nem ment el, mivel az Eb-n múlatta az időt, illetve, állítása szerint, egy német lapnak adott interjút. Ebből annyi lett, hogy a német újság egy hosszabb cikkben mindössze három mondatban hivatkozik Rogánra.

 

Rogán-ügy nincs, Spéder-ügy van.
„Nem vagyok hajlandó egy elítélt bűnöző véleményével, szavaival foglalkozni” – kommentálta Portik Rogánnal kapcsolatos vallomását Orbán Viktor. A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy ezek szerint lezártnak tekinti az ügyet, azt felelte: „ki se nyitottam”. Ehhez igazodik a Fidesz-frakció is: képviselőik nem vettek részt a Portik–Rogánügyben összehívott nemzetbiztonsági bizottsági ülésen. Amelyik a Spéder-affért is tárgyalta. Aminek kapcsán szintén sarkos volt a miniszterelnök. „Mindenfajta kétségek és kételyek merültek fel, ezeknek a tisztázása zajlik szabályos, rendőrségi eljárás keretében”, közölte. De annyit megelőlegezett: Spéder bankjánál, az FHB-nál negatív folyamatok zajlottak.

Fényre lépő

Egy időben városi legendák keringtek Portik Tamásról. Rejtőzködő életmódja önmagában is érdekessé tette, aztán, amikor 1997 októberében elfogató parancsot adtak ki ellene, évekig vezette a körözött személyek listáját. Az terjedt róla, hogy Dél-Amerikában vagy az Egyesült Államokban bujkál – ám állítólag mindvégig Pesten volt. Többen látni is vélték a fővárosban. S hogy a rendőrök nem látták? Erre csakis Portik kapcsolatai szolgálhatnának lehetséges magyarázattal. Talán nem is akarták látni.

De tény: Portikot nem volt egyszerű felismerni. Jól példázza ezt 2007. június 23-án tett látogatása a fővárosi Szent János Kórházban. Ide szállították be előző éjszaka életveszélyes sérülésekkel a megvert újságírónőt, Kármán Irént, aki olajügyekben oknyomozott. Az őrzött kórterem előtt tévéstábok forgattak. A folyosón újságírók, köztük bűnügyi tudósítók várakoztak, de még nekik sem tűnt fel, hogy a családtagok, barátok, kollégák és politikusok mellett Portik is a látogatók között volt.

Miközben betegesen kerülte az újságírókat, a róla szóló cikkeket, blogbejegyzéseket rendre eltávolíttatta (még az internetes fórumokról is), az olajügyekről dokumentumfilmet forgató Kármán Irénnel 2007-ben mégis szóba állt.

Kármán a könyvében jó humorú, éles eszű emberként írja le a maffiózót – aki egyrészt rendkívül bizalmatlan volt, másfelől nyilvánvalóan meg akarta mutatni magát. Elképzelhető, hogy évtizedes illegalitás után némi fényre vágyott. A Horvát Tamásként anyakönyvezett, de Halmos-Riskó Almának (későbbi feleségének) például Honti Tamás néven udvarló Portik nevelőintézetben töltötte gyerekkorát, majd fiatalkorúként éveket ült Tökölön. Kijárta a bűnözés iskoláját.

Nem mellesleg jól öklözött, ami a túlélés záloga lehetett abban a közegben. Szabadulása után előbb lányokat futtatott, később kidobóemberré lépett elő. A pesti éjszakában ismerkedett meg Drobilich Gáborral, akit akkoriban apjaként tisztelt, s lényegében neki köszönhette, hogy a kilencvenes években üzletember lett.

Az olajszőkítés és a jövedéki csalás a korszak legjövedelmezőbb „bulija” volt, s ennek egyik zászlóshajója lett az Energol. A cég különlegességét az adta, hogy az igazgatótanácsot az alvilágból és a „felvilágból” egyaránt verbuválták. A vezetők között a börtönviselt Drobilich, Portik és Ferencsik Attila mellett ott találjuk Csikós Józsefet is, aki az MSZMP Központi Bizottságának apparátusában is dolgozott, majd nyugdíjazásáig ezredesi rangban a BM adatfeldolgozó hivatalának munkáját irányította. Magyarán Csikós biztosan hozzáfért az ügynökaktákhoz. Jó kérdés, hogy vajon egykori igazgatótársa, Portik Tamás mennyit tudhat mai közéleti szereplők, politikusok gondosan takargatott ügynökmúltjáról. Nos, a cég története az 1996-ban kezdődött nyomozás után az Energol-perbe, majd a 2007-es, feltűnően enyhe ítéletekbe torkollott. Portik 1997-től 2003-ig szökésben volt, addigra az ellene felhozott vádak elévültek.

Új emberként „tért vissza”, vagy ha úgy jobban tetszik, előlépett Portik a bujkálásból. A kétezres években igyekezett legális üzletekbe fektetni pénzét. Teljesen azért mégsem szakadhatott el az alvilágtól. Az efféle ügyletekből aligha lehet békésen kiszállni. A pesti éjszakát uraló Vizoviczki László bukását követően pedig csak idő kérdése volt, mikor áldozik le Portik csillaga.

Kérdés, persze, miért nem szökött el Portik, a bujkálás nagymestere. Anyagi akadálya aligha lehetett az újabb illegalitásnak, hiszen 2012-es letartóztatásakor 400 millió forintot találtak nála. Ráadásul 2010-ben részese volt a Kósa Lajos elleni lejárató kampánynak. Magyarán, a Fidesztől nem várhatott sok jót. Igaz, már előzetesben volt, amikor 2013-ban robbant a Laborc-ügy, s kiderült, hogy Portik már 2008-ban üzletelt a titkosszolgálat akkori vezetőjével. Nos, ha mégis maradt, valakiben csak bízhatott, valamit csak tudhatott. Most már csak azt kellene tudni, ki lehet Portik embere, s mi lehet még a tarsolyában.

A közelmúltban Portik mindenesetre olyat mondott a bíróságon, amire senki nem számított: nejlonzacskóban pénzt adott Rogán Antalnak egy belvárosi Fidesz-irodában. A kormányzati kommunikáció egyelőre azzal támad, hogy Portik bűnöző. Ennek a bűnözőnek azonban – akit immár ország-világ ismer – nincs veszítenivalója.

A Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában egyszer már elítélte Prisztás József meggyilkolásának ügyében, idén májusban pedig a Fővárosi Ítélőtábla előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt felbujtóként mondta ki Portik Tamás bűnösségét, amiért jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!