Őrületbe kergetnek a dizájner drogok... Kati és Gina – valahogy így kezdődött az ismerkedésünk a dizájner drogokkal. 2009 óta értjük és látjuk a problémát, annak mértékéről azonban csak hozzávetőleges adataink vannak. Meg a hírek, amikre mindenki felkapja a fejét. Tükrözik-e a valóságot a meztelenül őrjöngő vagy éppen tömegesen kórházba kerülő fiatalokról szóló történetek? Valóban akkora a baj, amekkorának látszik?

 
Kísérleti mámor - illusztráció

Tucatjával kerülnek tizenévesek kórházba, egy újfajta drog miatt. Őrjöngő fiatalember támad az apjára, majd összeesik és meghal. Önmagát vagdossa törött üvegekkel fényes nappal egy ruhátlan férfi a főváros közepén. Az elmúlt hetek néhány hírét egymás mellé rakva úgy tűnhet, minden eddiginél őrültebb világban járkálunk, ahol az új, szintetikus szerek uralma alá hajtott fiatalok bárhol, bármikor felbukkanhatnak, és senki sem tudja, mit tesznek a következő percben: meghalnak vagy rátámadnak a mellettük állóra.

Ez lenne a valóság?

A tények azt mutatják, hogy bár ténylegesen nő azoknak a száma, akik dizájner drogokat fogyasztanak, sem hazánkban, sem a világ bármely más pontján nem ez a leggyakoribb probléma.

Alkohol és gyógyszerek: még mindig vezetik a bódítószerek toplistáját, a drogok közül pedig, kortól függetlenül, még mindig a marihuána a legnépszerűbb. A kábítószerek piacán azonban rohamléptekkel nyernek teret maguknak a dizájner drogok: míg 2010-ben a lefoglalt anyagok alig 10 százaléka származott ebből a körből, addig két év múlva már 40 százalékuk tartalmazott kizárólag új hatóanyagokat és 10 százalék volt azon esetek aránya, ahol klasszikus és új szereket együtt foglaltak le. A rendőrség tapasztalatai szerint pedig az utóbbi két évben a lefoglalt anyagok több mint fele az új dizájner drogok köréből kerül ki. Megnyugodni tehát bizonyosan nem szabad, sőt a szakemberek jelzéseit sem árt megszívlelni.

„A legnagyobb probléma az, hogy ezekről a szerekről különösen keveset tudunk, így a hatásaikat sem tudjuk megjósolni. Gyorsan cserélődnek, hogy legálisan hozzájuk lehessen jutni, így nehéz tartani velük a lépést” – mondja Demetrovics Zsolt pszichológus, addiktológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora. Épp ez a vonzó a fiatalok számára is, mármint az, hogy nem kell félniük a büntetéstől. De a minőség is sokat számít. Ha egyszer nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, át lehet térni egy másikra. Hogy mi a kívánt hatás? Ezek a drogok azért jönnek létre, hogy kiváltsák az illegális változatokat. A kísérletezés azonban meglehetősen felelőtlen: egyedül gyakorlatban tesztelhető le, hogy egy új anyag ugyanúgy felpörgeti-e a felhasználót, mint egy régebbi változat, vagy hatástalan, esetleg sokkal károsabb. „Ez egy nagy gyógyszerkísérlet. Amiben senki sem tudja, hogy mi a kívánt hatás. Ráadásul az egy dolog, hogy egy szerről nem tudjuk, mi a hatása. De a fiatalok szeretnek kísérletezni, így nem csak egyfélét vesznek be egyszerre, hanem kombinálják is a különböző anyagokat. Így viszont végképp nem tudni, mi lesz a végeredmény” – mutat rá a veszélyekre dr. Szemelyácz János, a Baranya Megyei Drogambulancia vezetője.

De függ a hatás az egyéntől is, aki beszedi. Nem véletlen, hogy sokszor az orvosok sem tudják, mi a teendő, ha egy agresszív vagy éppen katatón állapotban lévő, láthatóan valamilyen szer hatása alatt álló fiatal kerül a kezeik közé. Van, akinek a vérnyomása emelkedik az egekbe, más kiszárad, eszméletét veszti vagy rátámad másokra: egyetlen por is okozhat teljesen különböző tüneteket. Kissé ironikusnak tűnik, de mára talán már egyáltalán nem az: szakemberek sírják vissza a kiszámíthatóbb drogok világát.

„Nem olyan jó, de legalább legális”

A fent idézett mondat egy fiatal lány beszámolójának, értékelésének utolsó sora. Hogy miről? Egy szürkés porról, amit egy ismerősétől kapott, állítólag új szer, neve nincs, vagy legalábbis ő nem tudja, de felpörgette.

Ilyen és ehhez hasonló beszámolók számolatlanul találhatóak az interneten. Csakhogy: ami ennek a lánynak csak „nem olyan jó” volt, az másnak talán halálos lesz. Mert azt egy díler sem tudja garantálni, hogy az áru, amit kiad a kezéből, hogyan hat majd az egyes fogyasztókra. Honnan is tudná – a legjobban még akkor jár, ha valóban az kerül a kezébe, amit rendelt.

„Mit gondoltok a 8. osztályos dílerekről?” – teszi fel a kérdést egy fiatal egy közösségi oldalon. A jelenség egy fokkal bonyolultabb ma, mint korábban volt. Mert bárkiből lehet díler. Hiszen ki ne tudna rendelni a neten? Aztán egy kis zsebpénzért továbbadja, tiszta haszon. Ennél egy fokkal ijesztőbb jelenségről is tudnak a fiatalok: olyanról, aki bár még általános iskolába jár, de már a nagyoknak teríti az árut. Néhány ezresért, amit vagy megkap, vagy nem.

Ez viszont magában hordozza annak a veszélyét is, hogy még az sem tudja, mit árul, aki terjeszti a szereket. Hogy kire milyen hatása van? Legfeljebb az utólagos visszajelzésekből derül ki. De Szemelyácz János találkozott már olyannal is, aki nyugodt szívvel ült az előzetesben, gondolván, hogy a nála talált anyag még nincs a tiltólistán, ám kiderült: még ebben is tévedett...

Változik a piac, változnak a szokások

Hetente jelenik meg legalább 1-2 új szer, ezek közül mindig a legújabb a legmenőbb, legyen bármilyen. Az idővel pedig nem lehet versenyezni. Mire a hatóságoknak sikerül felismerniük, azonosítaniuk és tiltólistára rakniuk egy-egy új típust, addigra már rég új anyagok vannak a piacon.

Elsősorban az motiválja a fiatalokat, hogy a legális szerek közül válogathatnak (márpedig választék, az van bőséggel), emellett az ár sem mindegy. Ezek a szerek akár pár száz forintért beszerezhetőek, szemben a klasszikus drogokkal.

Fontos különbség a korábbi szerhasználathoz képest, hogy az olcsó szerek miatt egyre többeket veszélyeztetnek ezek az új tudatmódosítók olyan környékeken is, ahol nehezen juthatnak segítséghez. Szemelyácz János felhívja a figyelmet egy fontos változásra is: míg régebben az elszegényedő térségekben az alkohol mellett a kifejezetten olcsónak számító szipuzás volt elterjedt, mára ezeken a területeken is egyre gyakrabban jelennek meg a dizájner drogok – hiszen könnyű hozzájuk jutni –, ezeket pedig, mivel leginkább por formában beszerezhetők, gyakran injekcióban szúrják be maguknak.

Ám az intravénás szerhasználók számára komoly veszélyforrás, hogy nincs megoldva a tűcsere lehetősége, vagyis a fertőzések terjedésének nehéz gátat szabni. A legkisebb településeken is sokkal könnyebb hozzájutni a szerekhez – a segítséghez viszont egyáltalán nem. Leginkább ez az, amire jelenleg figyelni kellene.

Mikor kezdjünk aggódni?

És hogy tényleg tömegesen kerülnek-e be időről időre a fiatalok egy-egy új szer miatt a kórházakba? A rendőrség tájékoztatása szerint folyamatos problémáról van szó, de a szakemberek is így látják a helyzetet. Kiemelt időszak a hétvége (nem hiába nevezik ezeket partidrogoknak is), és tény, hogy egy nem túl jól megtervezett szer hirtelen okozhat szembetűnően sok rosszullétet, de valójában még így sem okolható minden kórházba kerülésért egyfajta drog.

Csak egy elgondolkodtató adat a sok közül: Magyarországon a 2012-ben regisztrált halálesetek 6,7 százaléka az alkoholfogyasztáshoz volt köthető. Ugyanebben az évben 24 kábítószer-használattal közvetlenül összefüggő esetet jelentettek a hatóságok, ebben azonban minden drogokhoz köthető ügy benne van. De ha csak a dizájner drogokra koncentrálunk: 2013-ban 8 haláleset következett be, egy akkor még listán nem lévő új pszichoaktív anyagtól – áll a rendőrség statisztikáiban.

Demetrovics Zsolt azonban arra is figyelmeztet: bár valóban súlyos, sőt egyre súlyosabb probléma ma hazánkban is a dizájner drogok terjedése, valójában a probléma egyáltalán nem biztos, hogy olyan léptékű, mint amilyen sokat hallunk róla, akár a médiában is. „Mit gondol, most, amíg beszélgetünk, hány kocsmában verekszenek össze részeg emberek? A dizájner drogokkal kell foglalkozni, de nem szabad, hogy elterelje a figyelmet más egészségügyi problémákról, például az alkoholról sem” – mondja a szakember.

Kati és Gina mára már lejárt lemez. A kínai laborokban kotyvasztott szereknek a neve legalább szép, viszont lassan nem is érdemes megtanulni őket, hiszen holnapra már megint más lesz a divat.

1969 - ekkor történt az első, dokumentáltan droghasználatból adódó haláleset  Magyarországon

690 olyan honlap működött az Európai Unióban 2012-ben, amely új pszichoaktív anyagok forgalmazásával foglalkozott. Számuk két év alatt a duplájára emelkedett

12 millió steril tűre lenne legalább szükség évente, ezzel szemben tavaly mindössze 470 ezret osztottak ki tűcsereprogramokban országszerte

Európában jelenleg 350-nél is több illegális szert ismernek, ebből több mint 80 tavaly került fel a tiltólistára

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!