Tegnap este az úgy általában a korrupció ellen meghirdetett tüntetésen csak pár százan voltak. Nagyobbnak ígérkezik a vasárnap délutáni, hatórai demonstráció a Dob utcában, a NAV Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóságának épülete előtt. A cél is valamivel konkrétabb, bár erősen összefügg a tegnapival: Vida Ildikónak, az adóhatóság elnökének és a „kitiltott NAV-vezetésnek” a lemondását fogják követelni.

  <h1>Tüntetés a korrupció ellen - Fotó: Ancsin Gábor, Képszerkesztőség</h1>-
  <h1>Vida Ildikó</h1>-

Tüntetés a korrupció ellen - Fotó: Ancsin Gábor, Képszerkesztőség

- – Kép 1/2

Ezt az eseményt a Horváth András által nyilvánosságra hozott áfacsalási ügyek kapcsán létrejött 1000 milliárdan a tisztességes adózásért nevű Facebook-csoport hirdette meg, tegnap estig nagyjából tízezren jelezték részvételüket. A tüntetés egyik célja, hogy a NAV-ot világítsa át az Európai Számvevőszék. A másik cél: Vidán kívül, név szerint, az alábbi vezetők lemondása: Csillag Dezsőné, Somos Katalin, Dávid Marianna. A tüntetők a Dob utcából a József nádor térre fognak vonulni.

A vasárnapra előre jelzett nagyobb aktivitásnak nyilván köze van ahhoz, hogy a héten tudás lett a korábbi sejtésből: Vida Ildikó, a NAV vezetője a szerdai Magyar Nemzetben ismerte be, hogy kitiltották az Egyesült Államokból.

Azt mondta, fel sem merült benne a lemondás gondolata: „Ha felállnék, azzal beismerném a vádakat. Márpedig, és ez itt a lényeg, amit kerülgetünk, hogy semmit, érti?, semmit nem követtem el.” Valami oka mégiscsak lehet annak, hogy korrupciós vád miatt kitiltották az USA-ból. Hogy pontosan mi, azt továbbra sem tudni.

Maradnak a sejtések és a városi pletykák. Ez utóbbiak közül a legfrissebb arról szól, hogy a kitiltásokhoz vezető amerikai lépések kiindulópontja az volt, amikor egy, a Fideszhez ezer szállal kötődő háttérembernél az USA-ban több millió dollárnyi készpénzt találtak egy közúti ellenőrzés során. Ő ott és akkor nem tudta igazolni a pénz forrását, ám némi telefonálgatás után Budapestről, a NAV-tól érkezett hitelesítő bizonylat. Csakhogy az amerikaiaknak feltűnt ez a gyanús gyorsaság, utánajártak a nevezettek kinti számlaügyeinek… Lehet, ennek a feltételezésnek is köze van ahhoz a sajtóhírhez, miszerint a kitiltottak között lehet a Külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője is, hiszen külföldön tárolt pénzek mozgatásához jól jön a diplomáciai segítség. És akkor érdemes emlékeztetni André Goodfriend amerikai ügyvivő e heti nyilatkozatára is, amelyben utalt arra, lehetnek ám többen is az eddig ismert hatnál azon a kitiltási listán.

Akárhogy is, ha Orbán Viktor miniszterelnök kimondott szavának van még ereje, akkor egy esetleges mai nagy tüntetés után Vida Ildikó aligha maradhat a székében. Hiszen emlékszünk, mit mondott a netadó ellen szervezett tüntetések után: az internetadót azért vette le a napirendről, mert látta, hogy az embereknek nem tetszik az ötlet.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Orbán befolyása ezúttal nem tűnik korlátlannak: Vida Ildikót ugyanis egykoron még Simicska Lajos vitte az adóhatósághoz, vagyis Vida Simicska embere. Ha ez így van, akkor a kitiltási ügy és annak kezelése része lehet az Orbán Viktor és Simicska Lajos között dúló háborúnak.

És úgy tűnik, Vida is tanult mentorától. Néhány napja a Blikk írta meg, hogy az adóhivatal munkatársait a munkaidő vége előtt a biztonsági szolgálat emberei terelték ki az épületből, még a számítógépeiket sem kapcsolhatták ki. A magyarázat szerint „csak segíteni szerettek volna a kollégáknak, hogy időben hazaérjenek, mert a környékben tüntetést jelentettek be”. Az eset kísértetiesen hasonlít a „hosszú bájtok éjszakája” néven elhíresült esethez, amikor is 1998 novemberében, nem sokkal azután, hogy Simicska Lajost nevezték ki az akkor még APEH néven futó intézmény élére, állítólag egyetlen éjszaka alatt töröltek, módosítottak vagy átírtak adatokat a számítógépes rendszerben, ezzel számukra kedvezőbb helyzetbe hozva a kiválasztott cégeket.

A tüntetőket azonban nem csak Vida Ildikó beismerése tüzelheti, hanem, hogy ezzel a kormány több miniszterét és államtitkárát is az előre megfontolt hazugság gyanújába keverte. Napokig állította ugyanis minden megszólaltatott, köztük maga a kormányfő, hogy fogalmuk sincs, ki van a listán. Vida Ildikó viszont azt közölte – igaz, név nélkül –, hogy ő tájékoztatta az illetékes kormánytagot. Valaki tehát biztosan hazudik. Ha csak nem az a magyarázat, amivel L. Simon László keltett feltűnést és hangos röhögést a minap: hogy tudniillik a posta elkeverhette Vida levelét.

Orbán Viktor nagy előszeretettel emlegeti, hogy a kitiltási ügy hátterében az Egyesült Államok kormánya és az Európai Unió áll. Ebben feltehetően nagyot nem tévedett, ám ez a helyzetét nem könnyíti, inkább súlyosan nehezíti. A miniszterelnök a héten egy müncheni konferencián azt mondta: „az Egyesült Államok nagy nyomás alatt tartja Magyarországot a Déli Áramlat földgázvezeték és a paksi atomerőmű bővítésének ügye miatt”. Orbán azt is mondta: a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán–orosz konfliktus révén belekerült egy „geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe”.

Ezek a mondatok a müncheni közönségnek akár tetszhettek is, ám a valóság inkább ahhoz áll közel, hogy az Egyesült Államok részéről a biztosítékot az a pofátlanság verte ki, amivel abszolváltuk az amúgy is kétséges orosz üzleteket. A Foreign Policy című tekintélyes lap internetes kiadásának cikke például emlékeztet rá, hogy a Déli Áramlat és a paksi beruházás azért olyan fontos Orbán Viktornak, mert ezeken keresztül milliárdokat juttathat saját holdudvarának. Ez a vélemény egybevág a Magyar Narancsnak héten nyilatkozó szakértő állításaival, aki szerint csak a Paks 2 beruházásban van 4-500 milliárd forintnyi(!) ellopható pénz.

Ehhez képest tűnhet akár semmiségnek is a trükközés az étolaj áfájával és az amerikai Bunge állítólagos megzsarolása. Bár utóbbi akár fontos láncszem is lehet az eseménysorban. Mellár Tamás konzervatív közgazdász, a Századvég egykori vezetője egy interjúban azt találta mondani, hogy a kormány közeli elemzőműhely valójában a Fidesz „kifizetőhelye”, ő ezért is távozott onnan. Márpedig, ha hinni lehet Mellárnak, akkor már nem is tűnik olyan képtelenségnek, az amerikai céget azzal keresték meg „valakik”, hogy rendeljen meg a Századvégtől egy tanulmányt a magyar olajfeldolgozás helyzetéről és fizessen érte egy nagyon sok nullával leírható összeget. Ja, és írja is meg a tanulmányt, ne kelljen ezzel vesződnie az elemzőknek. Talán innen ered az a másik, magát makacsul tartó vélekedés, hogy azon a bizonyos listán rajta vannak a Századvéghez kötődő személyek is.

Az utolsó putyinista
Folyamatos sajtótámadások is érik a magyar kormányfőt az energiaügyekben. Ezúttal újra a New York Times címlapján szerepelt Orbán Viktor, akinek furcsa 25 éves „kalandját” elemzi a lap, hogyan lett hosszú hajú diákvezérből a Nyugat értékeit kétségbe vonó, Putyinnal példálózó politikus, Joschka Fischer szerint ő az egyetlen putyinista, aki kormányon van Európában. És ez egy hét alatt már a második írás a legtekintélyesebb amerikai lapban, amely azt elemzi, hogy Magyarország az illiberális állam víziójával és az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok szorosabbá tételével folyamatosan távolodik mindattól, amit 25 évvel ezelőtt elkezdett. Hogy az amerikai sajtó nem téved nagyot, azt bizonyítja, hogy a héten a kormánypárti, vagyis putyinista orosz lap is azzal a címmel dicsérte Orbánt: „Budapesti emberünk”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!