Hét túsz és tizenegy iszlamista terrorista halálával zárult tegnap a szaharai túszdráma.

 

Az algériai hadsereg különleges egysége megrohamozta azt a líbiai határ közelében található földgázfeldolgozó üzemet, amelyet korábban szélsőséges iszlamista fegyveresek támadtak meg és több száz ott dolgozó algériai, illetve száznál is több különféle nemzetiségű szakembert ejtettek fogságba, állítólag a francia csapatok Maliban történt katonai beavatkozására válaszolva. Összességében harmincnál is többre teszik azoknak a külföldieknek a számát, akiknek holléte és állapota továbbra is ismeretlen a többnapos szaharai túszdráma után. Ezenfelül az eltűntek és halottak száma bizonytalan – a holttestek azonosítása folyik. Az algériai különleges erők azért döntöttek a gáztermelő telepre való behatolás mellett tegnap, mert az al-Kaidához köthető terroristacsoport a túszokkal való elmenekülést tervezte – tájékoztatott szombaton az algériai állami televízió, amikor pedig a támadás megindult, a terroristák legyilkolták foglyaikat. A szélsőségesek a szomszédos Maliba akarták áthurcolni foglyaikat, ezzel is nyomást gyakorolva az ottani iszlamista erők visszaszorítására érkezett francia katonai erőkre.

A félszemű dzsihádista veterán, Moktar Belmoktar vezette „maszkos brigád”-ként emlegetett csoport a telephely felrobbantását is tervezte. Belmoktar szóvivője felajánlotta az amerikai túszok szabadon engedését, ha az Egyesült Államok két rabot, a World Trade Center 1993-as bombázási tervét előkészítő Omar Abdel Rahman sejket, valamint a terrorizmussal vádolt pakisztáni nőt, Aafia Siddiquit kiengedi. Az USA azonban visszautasította az ajánlatot, arra hivatkozva, hogy terroristákkal nem köt egyezséget. A szabadon engedett túszok egy része arról számolt be, hogy az iszlamisták plasztikbombákat és robbanóanyagokat szereltek nyakukra és testükre, és szemüket bekötve terelték be őket egy dzsipbe.

A telephelyet üzemeltető brit BP és norvég Statoil személyi állományának kivonása mellett döntött az esetet követően. Algéria Afrika legnagyobb természetes gáztermelője, és Európa fő ellátója.

Algéria kemény kritikákat kapott a sokak által elhamarkodottnak tartott katonai akciója miatt, ráadásul az akcióról sem az Egyesült Államokat, sem Nagy- Britanniát nem tájékoztatták előzetesen. Ugyanakkor elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy az algériai vezetés gyors és a túszok életét is kockáztató katonai megoldásai összefüggnek a szélsőséges iszlamisták elleni évtizedeken át viselt, legalább 150 ezer ember halálát követelő belső háborújával. A terroristatámadásokra az algériai hadsereg brutálisan válaszolt, s a jelek szerint ehhez tartotta magát ebben az esetben is. Mint közölték: „terroristákkal nincs tárgyalás, zsarolásnak nem engedünk”.

Al-Kaida a sivatagban

A franciák amerikai katonai támogatást is akarnak

Franciaország minden bizonnyal úgy tervezte, hogy gyors és döntő csapást mér a Maliban előrenyomuló szélsőséges iszlamista fegyveresekre annak érdekében, hogy visszaszorítsa őket, és így időt nyerjenek ahhoz, hogy közös afrikai katonai kontingens stabilizálja a helyzetet. A New York Times szakértője szerint a helyzet azonban jóval bonyolultabb, mint ahogy azt François Hollande francia elnök elképzelte. Az elemzők már most úgy gondolják, hogy Mali intervenciója a vietnamihoz és az afganisztánihoz hasonlóan összetettebb és hosszadalmasabb katonai, diplomáciai művelet lesz, mint ahogy azzal a franciák számolnak. Valéry Giscard d’Estaing korábbi francia elnök már felhívta Hollande figyelmét egy nem egyértelműen behatárolható ellenség ellen folytatott katonai művelet veszélyeire, amely a civilek közti ellenségeskedést is gerjesztheti. A franciák a New York Times szakértője szerint jelenleg egy olyan ország sértetlenségéért harcolnak, amely már most kettéosztott, és egy olyan átmeneti kormány túlélését segítik, amely hatalmát egy puccs következtében szerezte, és semmilyen demokratikus jogosultsággal nem rendelkezik. Franciaország 2500 fős katonai jelenléte egyelőre elegendőnek tűnik, ám a franciák szerint Washington beavatkozása egyre sürgetőbb, a felderítő drónok, üzemanyag-szállítók és repülőgépek miatt. Szakértők szerint, ha a franciák ki is szorítják Mali legnépesebb településeiről az iszlamistákat, nem fognak a hatalmas sivatag kellős közepén összecsapni a terroristákkal. A franciák egyetlen célja továbbra is annyi, hogy előkészítsék a terepet Mali hadserege és a közös afrikai haderő számára. A szélsőségesek kiverése ugyanakkor nemcsak Mali ügye. A britek már felajánlottak egy katonák és felszerelések szállítására alkalmas repülőt, és Cameron miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Száhel-övezet és Észak-Afrika terroristafenyegetettsége az al-Kaidához köthető. Cameron hozzátette, hogy Afganisztánban és Pakisztánban sikerült visszaszorítani az al-Kaida befolyását, ám ugyanúgy figyelni kell a világ más tájain érezhető fenyegetettségre is. A Malival szomszédos Algéria túszdrámája már jelezte, hogy a Nigerből, vélhetően Líbián át beszivárgó terroristák komoly szélsőséges iszlamista fenyegetést jelentenek a térségben, amelynek súlyos következményei lehetnek a térség más országaira is. Szakértők azzal is számolnak, hogy a drámai líbiai változás nyomán a rezsimet szolgáló, még Kadhafi által felfegyverzett tuaregek támadásaira fel kell készülniük a térség országainak.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!