Szabadságot vagy még súlyosabb „rabságot” is hozhat a Budapesti Corvinus Egyetemnek a fenntartóváltás. Nagy az esélye, hogy az intézkedésnek a szegény, hátrányos helyzetű diákok lesznek a vesztesei. Az elitbe kerüléshez számtalan kritériumnak kell megfelelni, ez nem kizárólag pénz kérdése.

  -
  -
- – Kép 1/2

„A politika a legritkább esetben – vagy talán sohasem – szokott saját érdekei ellen cselekedni. Nehéz azt gondolni, hogy hátsó szándék nélkül, valóban csak a világszínvonalú közgazdasági, gazdaságtudományi felsőoktatási intézmény megteremtése lenne a cél” – elemzi a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), és a hírek szerint három másik egyetem fenntartóváltásának, majd magánintézménnyé alakításának tervét Polónyi István oktatáskutató. A csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely megerősítette: 2019 júniusától Magyarország egyik legnagyobb presztízsű egyetemének fenntartása egy közhasznú alapítványhoz kerül, hogy tulajdonképpen magánegyetemként működjön tovább. A Népszava szerdán azt írta, forrásaik szerint hasonló sorsot szánnak a Széchenyi István Egyetemnek, az Állatorvostudományi Egyetemnek és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek is, Gulyás ugyanakkor ezt cáfolta.

A fenntartóváltás mögötti szándékot az oktatási szakértők is csak találgatják, a korábban megjelent stratégiai anyagokban nem volt egyértelmű nyoma, ezért úgy tűnik, ez valamiféle titkos háttérmunka alapján előkészített intézkedés. Előjelként legfeljebb Orbán Viktor 2013-as szavait lehet idézni, amikor „önfenntartó felsőoktatásról” beszélt, vagyis belengette, hogy az állam kivonul a felsőoktatás finanszírozásából, legfeljebb szociális alapon támogat néhány ezer hallgatót. A hvg.hu pedig arról ír, Orbán régi álma, hogy egy angol nyelvű „business school” induljon Magyarországon.

Unortodox szándékok 

„Miután a mai hazai felsőoktatás- és tudománypolitika erősen ideológiaérzékeny (lásd a gender szak megszüntetésére irányuló törekvéseket vagy az MTA-kutatók migrációval kapcsolatos kutatásaira való kormányzati reagálást), igen valószínű, hogy a fenntartóváltás mögött olyan politikai szándékok húzódnak meg, amelyek a Corvinus eddigi független, a gazdaságtudomány fejlett világbeli törekvéseivel konform irányzatát a hazai aktuálpolitika, aktuális gazdaságpolitika elvárásai felé kívánják terelni” – vélekedik Polónyi István. Ennek jelei már egy ideje látszanak: Lánczi András, a kormány közeli Századvég Alapítvány elnöke vezeti rektorként a Corvinust, ahol önálló tanszéken oktatják Matolcsy György jegybankelnök „unortodox” gazdasági tanait.

A szakértő szerint a még a jelenleginél is szigorúbb állami kontroll kialakításának kiváló eszköze egy olyan közalapítványba történő átszervezés, amelynek kuratóriumát a kormány nevezi ki, s amely kuratórium az intézmény minden (vagyoni, gazdasági, szervezeti, tartalmi, sőt humánpolitikai) kérdésében dönt. Ugyanakkor a Corvinus vezetése – amely lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre – a hét elején levelet küldött a hallgatóknak és dolgozóknak, amelyben megerősítették a híreket és azt írták: „Ha ez a döntés megszületik, az egyetem oktatási és kutatási tevékenységéhez a jelenleginél jobban illeszkedő formában és ezzel összefüggően szabadabb és rugalmasabb környezetben fog működni.”

Ezt az optimizmust nem osztja Polónyi István, aki szerint most még nem lehet megmondani, hogy az egyetem valójában szabadabb lesz-e, vagy éppen ellenkezőleg. Az ördög a részletekben rejlik. Kérdés, hogy a közalapítványt vezető kuratóriumban kik ülnek majd, és milyen arányú képviselettel rendelkeznek az intézmény oktatói, hallgatói és alkalmazottai.

A hitel felé terelnek

A politikai okokon túl is érdekes kérdés, hogy miért éppen a BCE-t szemelte ki a kormány. „A közgazdasági képzéseknek magas a megtérülése, vagyis még ha viszonylag sok tandíjat is kell fizetni, a diploma néhány éven belül akkor is visszahozhatja az árát. Erre találták ki a Diákhitel 2 konstrukcióját, amit kifejezetten az önköltség fedezésére lehet felvenni, de jelenleg nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, ezért valószínűleg ebbe az irányba szeretnék terelni a diákokat. De a tandíj minden esetben a hátrányosabb helyzetű diákokat riasztja el” – mondja Polónyi István, aki szerint így ezek a rétegek még inkább kiszorulhatnak a rendszerből.

A BCE nem egyszerűen az egyik magyar gazdaságtudományi képzést folytató egyetem, hanem a legszínvonalasabb ezek közül, 12 ezer hallgatójából 7 ezer állami ösztöndíjasként tanul. „Ha a Corvinus elit egyetem lesz, akkor nyilván lényegesen szűkebb hazai hallgatói létszámot fog befogadni. A többiek mennek a korántsem olyan színvonalas többi hazai gazdaságtudományi képzési helyre” – jósolja az oktatáskutató. Az egyik intézmény, amely nyerhet az ügyön, a kecskeméti Neumann János Egyetem, amely gyakorlatilag a Matolcsy-féle unortodox gazdasági tanok központja.

Rögös az út az elitbe

Márpedig úgy tűnik, a BCE-ből elit egyetemet szeretnének faragni, erre utal az intézmény közleményének egy részlete is, amelyben azt írják: „A Corvinusban megvan az a potenciál, amelyre egy nemzetközileg a jelenleginél jelentősen mélyebben beágyazott, kiemelkedő tudományos eredményeket felmutatni képes és európai szinten jegyzett oktatási programokat kínáló egyetem építhető.”

Jól hangzik, hogy a fenntartó közalapítvány 100 milliárd forintos nagyságrendű törzstőkével gazdálkodhat, ennek csak a kamata szolgálhat majd támogatásként, ami akár kevesebb is lehet, mint a jelenlegi körülbelül 9 milliárd forintos állami apanázs. Polónyi István szerint az egyetem jelenlegi költségvetési kiadásaiból 1-1,5 milliárd forintot fedezhet a tandíjbevétel. Egy elit intézmény ezt valószínűleg megtízszerezheti. „5000 fős fizetős hallgatólétszámmal és 8-10 ezer dolláros éves tandíjjal számolva nagyjából 15 milliárd forint lehet a tandíjbevétel. A kamatokkal együtt jó esetben a BCE megduplázhatja jelenlegi költségvetését” – számol az oktatáskutató. Ez az összeg még több is lehet, mert azt hallani: az OTP és a MOL is beszállhat a finanszírozásba. Polónyi azonban arra figyelmeztet: nem olyan egyszerű feladat elit egyetemmé válni.

Gulyás Gergely azt mondta, egyértelmű céljuk, hogy a BCE a legjobb 200 egyetem közé kerüljön (most nincs a 800-ban sem), és hogy egy-egy oktatóra kevesebb diák jusson. Utóbbira valóban nagy szükség lenne, a Corvinuson ugyanis 12 ezer hallgatóra kevesebb, mint 500 oktató jut, ami nagyon rossz aránynak számít. Összehasonlításképpen: a London School of Economics and Political Science – amely az egyik legfontosabb rangsor 25. helyén van – 9 ezer hallgatóval és 1700 oktatóval működik. Márpedig a nemzetközi rangsorokban ez nagyon sokat számít, csakúgy, mint neves, világhírű oktatók és kutatók eredményei, Nobel-, Wolf- és Pulitzer-díjas professzorok száma. Márpedig ahhoz, hogy ők Magyarországra jöjjenek, többre van szükség, mint pénz (bár az sem árt). Emellett külföldi hallgatókra is szükség lenne. A régióban még az éppen vegzált és kiutálni tervezett Közép-európai Egyetemmel (CEU) is nehezen vehetné fel a versenyt a Corvinus, de a Bécsi Egyetem és a prágai Károly Egyetem is nagyon erős.

Polónyi István szerint számos egyéb kockázata is van a magánosításnak: „Amennyiben a források ugyanolyan szűkösek lesznek, vagy alig bővülnek, ha az oktatógárda nem bővül és nem erősödik, akkor nem lesz a dologból semmi. És ha nem lesz új munkakultúra, nem lesz hatékony oktatói, kutatói kiválasztási rendszer, teljesítménykövetelmény és értékelési rendszer, akkor az egész ugyanolyan világszínvonalú lesz, mint a hazai futball.”

FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON

Címkék: Corvinus

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!