A Hamász nem Gáza... - Izrael úgy döntött, hogy nem tárgyal a Hamásszal, hanem egyoldalúan és fokozatosan befejezi a gázai hadműveletet, miután nagyjából végeztek a Hamász alagútjainak feltárásával. Izrael máris tudatta Észak-Gáza lakóival, visszatérhetnek lakóhelyükre.

 
Rafai romok - Fotó: Said Khatib, AFP/Europress

Egyelőre azonban nincs megállás a gázai harcokban: izraeli bombázások és Hamász-rakétatámadások, mindeközben hajsza az eltűnt izraeli katona után. A halottak és sebesültek száma nő. Az Izrael és a Hamász között nagy nehezen összehozott 72 órás tűzszünet röviddel az életbe lépése után összeomlott, veszélyeztetve a hosszabb fegyvernyugvásról még el sem kezdett kairói tárgyalásokat.

Az összeomlást az okozta, hogy nem sokkal a tűzszünet életbe lépése után egy alagútból felbukkanó öngyilkos merénylő két izraeli katona halálát okozta, harmadik társuknak, Hadar Galdinnak pedig nyoma veszett. Izrael a Hamászt gyanúsította azzal, hogy fogságba ejtette a katonát, de a szervezet katonai szárnya, miként a Gázában erős Iszlám Dzsihád is tagadta, hogy közük lenne a történtekhez.

Szerintük Galdin a légitámadások során vesztette életét. Izrael több tucat Hamász-célpont bombázásával válaszolt, legalább ötvenen meghaltak, sokan áldozatul estek azok közül, akik a pár órás ideiglenes béke miatt gyanútlanul visszatértek környékbeli házaikba. Barack Obama amerikai elnök és az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun sem fogadta el a Hamász magyarázatát. Azt mondták, az akcióval a Hamász aláásta a hitelességét, hogy valóban elkötelezett a konfliktus rendezésére. Obama egyenesen a Hamásztól követelte vissza az eltűnt katonát.

Mindenesetre al-Sziszi egyiptomi elnök szombaton megismételte, hogy tárgyalni kell, az alkalmat nem szabad elszalasztani. Márpedig gázai, palesztin ügyekben Egyiptom megkerülhetetlen és ezt a Hamász is pontosan tudja, legalábbis a politikai szárnya, amely azonban egyre gyakrabban találja magát szembe a katonai szárnnyal.

Holott sok tényező arra ösztönözte a Hamászt, hogy mihamarabb a fegyvernyugvást válassza. Különösen azért, mert egy igen sajátos jelenségre figyeltek fel szakértők: az arab államok nem álltak ki a gázai harcok kezdete óta a Hamász mellett. Az korábban tudott volt, hogy az Egyiptomban hatalomra került Abdel Fattah al-Sziszi tábornok mindent megtett azért, hogy felszámolja az iszlamista Muszlim Testvériséget, amely szorosan együttműködött a Hamásszal. (Ez utóbbi eredetileg a Muzulmán Testvériség palesztinai leágazásának nevezte magát.) Ez szembeötlő volt a tűzszüneti tárgyalásokon: a tábornok példátlan módon olyan fegyvernyugvási tervvel állt elő, amely nem a palesztinok, hanem Izrael követeléseit támogatta, ráadásul Egyiptom a megszokottaktól eltérően nem kritizálta Izraelt, hanem közleményei diplomatikusan csak „civilek ártatlanul kiontott vérét” emlegették.

Ám az igaz csapás a Hamászra nézve az volt, hogy a mérsékeltnek nevezett arab államok Szaúd-Arábia, Jordánia és az Egyesült Arab Emirátusok is az egyiptomi kezdeményezés mellé álltak. Egy korábbi palesztin tárgyaló, Khaled Elgindy szerint „nyilvánvaló érdekegyezés van a különböző (arab) rezsimek és Izrael között”.

Az arab tavasz idején mindenki azt várta, hogy Izraellel szemben egyre többen fogják támogatni a palesztin önrendelkezést. Azonban az elmúlt évek során a demokratikus államért indított forradalmak éppen ellentétes eredményt hoztak: Líbiában, Irakban és Szíriában előretörtek az iszlamisták, ami közös platformra hozta Izraelt és számos arab államot. „Annyira félnek a politikai iszlámtól, hogy még a Benjamin Netanjahu elleni allergiájukat is leküzdik” – foglalta össze találóan Aaron David Miller, a Wilson Center Közel-Kelet-szakértője.

A CNN által felhozott legjellemzőbb példa: Szaúd-Arábia Gázáról nyilatkozva általában ítélte el a vérontást. Egy másik esetben a New York Times név nélkül nyilatkozó egyiptomi diplomatát idéz, aki szerint „ a Hamász nem Gáza, Gáza nem Palesztina”.

A mérsékelt arab országok igazából attól félnek, hogy a Hamász kapcsolódik az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) szélsőséges szunnita szervezettel, amely Irak északi és nyugati, illetve Szíria keleti részeit uralma alá vonta. A Hamász által irányított gázai belügyminisztérium szóvivője, Ejád al-Bazám cáfolta, hogy a palesztin szervezet kapcsolatban állna az ISIS-szel, és állította, a hírrel csak le akarják őket járatni.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy 2006-ban a Hamász az Iszlám Seregének nevezett szalafita szervezettel együtt hajtotta végre azt az Izrael elleni akciót, melyben alagutat ástak a határig, két katonát megöltek és egy társukat, Gilád Salitot elrabolták, majd öt évig fogva tartották.

A szunnita radikalizmusnak az elmúlt években egyre több híve lett, mivel sok fiatal kiábrándult a szerintük tehetetlen Hamászból.

A múlt hónapban a Hamász állítólag erőszakosan oszlatott fel egy rendezvényt, ahol a támogatók az ISIS iraki hódításait ünnepelték, amiből arra lehet következtetni, hogy nemcsak a szomszédos országokat, hanem magát a Hamászt is nyugtalaníthatja, hogy az ISIS szövetségesei Gázában is teret nyerhetnek.

A furcsa helyzetet jellemzi, hogy az amerikai hírszerzés egyik vezetője a napokban ezzel lepte meg hallgatóságát: „a Hamász helyett csak rosszabb jöhet”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!