A Jobbikon múlik, hogy szétverik-e a bíróságokat - A csúcsbírákat csókosok közül verbuválhatják - Engedély-visszavonásokkal nyírhatják ki a konkurenciát, és minden állami szervet bevédhetnek
A Jobbikon múlik, hogy megroppanthatja-e az igazságszolgáltatás gerincét a kormány. A kabinet a közigazgatási bíróságok egy olyan rendszerét (csúcsán a Közigazgatási Felsőbírósággal) készül kiépíteni, ami egyrészt korlátozza az állami csúcsszereplőkről (például MNB) szóló adatok kiadását, egyedül dönthet a választási visszaélések ügyében, illetve könnyűszerrel ellehetetleníti a gazdasági élet szereplőit.
Az MSZP semmiképp nem szavazza meg az erről szóló jogszabályt, így a kormánynak – mivel a bíróságokról szóló szabályokat csak kétharmados többséggel lehet módosítani – égető szüksége van a radikális pártra. És elvben akár számíthat is a Jobbik szavazataira a titokban előkészített jogszabály esetében, hiszen Vona Gábor pártja ennél már sokkal durvább jogkorlátozó módosításokra is rábólintott. (Példának okáért arra az alkotmánymódosításra, ami beemelte az Alaptörvénybe a gyakorlatilag bármilyen esetre ráhúzható terrorvészhelyzetet, ami lehetővé teszi a rendeleti kormányzást. De arra is igent mondott a Jobbik.)
Az egyik alapvető probléma, hogy a megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságok úgynevezett közigazgatási ügyszakja (lásd keretes írásunkat) regionálissá válik.
Lefordítva: ha egy „járási bíró” egy egész ügyet egyedül akar végigvinni, akkor vagy a regionális bírósági székhelyre költözik, vagy szétingázza magát, vagy marad, ahol van, de így csak „elkezdhet” ügyeket. (Például a Nagykanizsai Járási Hivatalnál indult közigazgatási ügyben a Győri Közigazgatási Bíróság járna el.) Ez pedig alkalmas arra, hogy szétzilálja a vidéki bíróságokat.
És persze az ügyfeleknek is komoly pluszidejét és -pénzét emészti fel.
A másik bázisbaj sokkal durvábban veszélyezteti a bírósági függetlenséget. A közigazgatási bíróságok döntéseivel kapcsolatban az említett Közigazgatási Felsőbírósághoz lehet fordulni. Aminek bíráit azonban a kormányzat emberei nevezik ki, így érdemben befolyásolni tudják a későbbi ítéleteket.
Miközben ezzel párhuzamosan gyöngítik a Kúria szerepét – magyarán a „kvázi legfelsőbb bírósághoz” csak nagyon szerény számú esetben lehet fellebbezni a Közigazgatási Felsőbíróság döntéseivel kapcsolatban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!