Újabb óriási ugrás. - Apolló győzött. Éppen 45 éve jelentette Neil Armstrong űrhajóparancsnok a földi irányító központnak és a világnak: „Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt.” Kétfős személyzetével az amerikai jelképről elnevezett űrkomp 1969. július 20-án, magyar idő szerint vasárnap késő este ért holdat.
„Ember jár a Holdon – Az asztronauták könnyedén landoltak, köveket gyűjtöttek, zászlót állítottak” – állt a New York Times 1969. július 21-i címlapján, s a lap riportban állított emléket a mára legendás párbeszédnek az űrközpont és az Apollo–11 legénysége között.
A magyar sajtó sem adta alább, bár a hidegháborús fegyverkezési és politikai versenynek a magyar televíziónézők többsége áldozatául esett. A magyar televízió ugyan élőben közvetítette a landolást, de az eurovíziós átvétel miatt nem értesültek a holdséta módosított időpontjáról, így Armstrong első lépéseit, majd Edwin „Buzz” Aldrin szökelléseit egyenes adásban csak az ország nyugati felén élők követhették hétfő hajnalban az osztrák tévé által, miután a budapesti stúdió munkatársai leoltották a villanyokat és hazamentek. 600 ezer honfitársunk csak reggel, immár felvételről nézhette, hallhatta a parancsnok történelmi mondatát, kilenc létrafokon leereszkedve űrbeli kísérőnk felszínére: „Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”
Július 22-én, kedden azért a Népszabadság is részletesen számolt be az eseményekről – nem feledve a TASZSZ jelentését, az éppen július 21-én a Holdba csapódó szovjet LUNA–15 űrszonda „jelentőségéről”. Az űrversenynek azonban az Apollo–11 teljesítménye (ne feledkezzünk meg Michael Collinsról, a legénység harmadik tagjáról sem, aki holdkörüli pályáról követte és biztosította társai munkáját) akkor véget vetett.
Ma már más a helyzet? Űrkutatási hivatalok rivalizálnak holdbázisok közeljövőbeli kialakításáért, naprendszerünk további meghódításáért, elsőként a Mars-expedíciók révén. A NASA 2030 derekára tervezi a negyedik bolygó meghódítását, az épülő Orion űrhajót és legénységét addig egy holdbázison és aszteroidákon készítik föl a landolásra, a körülményekre. Oroszország is ekkorra időzítette saját holdbázisai, települései kialakítását. Az Európai Űrügynökség (ESA) is inkább a Holdra való visszatérést tervezi, 3D-s nyomtatású telepein az űrbeli körülmények közti növénytermesztésben érdekelt.
Természetesen Kína sem maradhat le mögöttük, az ázsiai nagyhatalom már 2017-ben megtelepedne a Holdon. Legalább lesz mit látnia a Space Adventures nevű űrturizmusra specializálódott cég túrázóinak, akik 150 millió dollárért kerülhetik meg kísérőnket.
De az arab világ sem tétlenkedik, az Egyesült Arab Emírségek 2021-ben küldenék az első arab űrhajót a Marsra. Nagy-Britanniában pedig már 2018-ra elkészülne a világűrbe induló kereskedelmi járatok pályaudvara. Az űrkikötőt a Virgin Galactic űrturistái is igénybe veszik majd.
713 földi napot töltött ez idáig a Marson a Curiosity.
Az amerikai űrszonda 2012. augusztus 5-én landolt a Vörös Bolygón. Marsi évben számolva június 25- én ünnepelte leszállásának első évfordulóját
Meg sem történt?
Egy felmérés szerint az amerikaiak jelentős része ma sem hiszi el, hogy valaha is ember lépett a Holdra. Sem a begyűjtött geológiai anyag, sem az élő közvetítés, sem a fényképek nem ingatják meg ebbeli hitükben a kétkedőket, de még az Armstrongék után szintén a kráterek lyuggatta holdfelszínt lábbal tapodó további tíz amerikai űrhajós beszámolója sem győzi meg őket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!