A nyugdíj jó ideje a felelőtlen politikusi ígéretek tárgya. A kampányban a pártok felturbózzák ígéreteiket, a kormány pedig fizet. Csakhogy miközben az utóbbi években látszólag sikerült megőriznie a nyugdíjak vásárlóértékét, az egészségügyet hanyagoló kormány sok idős embert hajszol költekezésbe.
Novemberben sokaknak pluszpénz áll a házhoz: nyugdíjprémium és nyugdíjkorrekció illet meg 2 millió idős embert.
Az első tételt – idén először fizeti a kabinet – a gazdaság jó teljesítményének köszönhető, márpedig a szabályok szerint, ha érdemben nő a GDP (3,5 százalék fölött), a nyugdíjasoknak egyszeri legfeljebb 12 ezer forintos prémium jár. A második tétel azért érkezik, mert az év elején a kormány alulbecsülte az idei infláció mértékét, így januárig visszamenőleg korrigálják a nyugdíjak összegét, amit egy összegben fognak megkapni a jogosultak. Ez a 124 ezer forintos átlagnyugdíj esetében körülbelül 13 400 forint lesz. Emellett Lázár János miniszter csütörtöki Kormányinfóján arról beszélt: idén is szeretnének karácsony előtt Erzsébet-utalványt adni a nyugdíjasoknak.
Az MSZP közben arról beszél: kormányra kerülése esetén újra bevezetné a 13. havi nyugdíjat.
„Magyarországon a nyugdíj nagyon átpolitizálódott, a döntéshozók jó ideje felelőtlenül ígérgetnek” – mondja Simonovits András közgazdász, aki szerint egyik félnek sincs teljesen igaza nyugdíjügyben. Úgy gondolja, 2003-ban hiba volt bevezetni a 13. havi nyugdíjat, hamar be is bizonyosodott, hogy az intézkedés fenntarthatatlan. Még ennél is felelőtlenebb ígéret volt szerinte a Fidesz részéről 14. havi juttatást ígérni 2006-ban.
„A kormány 2013 és 2016 között folyamatosan túlbecsülte az inflációt, nagyobb emelést adott, így négy év alatt valóban 8 százalékkal emelte az átlagos nyugdíj reálértékét. Ez azért megtévesztő, mert a vásárlóérték ennek ellenére nem mindenki esetében maradt meg, ez csupán egy átlagos vásárlói kosár esetében igaz” – mondja Simonovits András. A közgazdász szerint azok, akik például rosszabb anyagi helyzetük miatt nem gázzal, hanem fával fűtenek, kevesebb „jutalomban” részesültek, vagyis hosszú távon nőnek az egyenlőtlenségek.
Ráadásul senki nem számol azzal, hogy a nyugdíjasok az állami egészségügy rossz állapota miatt sokszor kénytelenek igénybe venni a magánszolgáltatásokat, amelyek árnövekedését nem követi a KSH sem. Vagyis, ha valaki az egészségügyből elvont pénzek, több hónapos várakozási idő miatt kénytelen magánrendelésre menni vagy saját maga finanszírozni például egy MR-vizsgálatot, egy csapásra többet veszít, mint amennyit a nyugdíjemeléseken nyert.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!